Magyar Közgazdaság, 1938 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1938-01-01 / 1. szám
Újévi beszélgetés Kállay Phhléssal, az Öntözésügyi Hivatal elnökével Hogyan halad a nagy mis építése — mire számíthat a gazdasági élet (Az ő tudósítójától.) Az Alföld öntözési munkálatainak megindulása a Nagy Magyar Alföld életében új korszakot nyit. E hatalmas munka előkészületei már az 1936-os évben megkezdődtek, az öntözési törvény életbelépte és Kállay Miklósnak kormánybiztossá történt kinevezése óta azonban jelentősebb lendületet vettek, noha teljes kibontakozásukhoz még mindig nem jutottak el. Az öntözési mű megépítésének keretét a törvényhozásilag biztosított évi öt millió pengő adja meg, de a munka elvégzésének lassúbb tempót szab az a körülmény is, hogy itt sem technikai részen, sem másutt a kivitelezésnél hibának előfordulnia nem szabad. A hibák itt mérhetetlen és jóvá nem tehető károkat okozhatnak. A munkálatok elvégzésére illetékes tényezőink 15 évet szántak. Az itt járt külföldi szakértők szerint azonban ez az idő ennek a roppant méretű munkának az elvégzésére is nem lesz elegendő. Alig indult meg tehát a munka, mégis a közgazdasági élet élénk érdeklődéssel fordul az öntözési munkálatok folyamata felé, hogy számára ez a legnagyobb számú munkálat milyen lehetőséget tartogat. Alkalmunk volt KÁLLAY MIKLÓS ny. földmívelésügyi miniszterrel, az öntüzésügyi Hivatal elnökével beszélgetést folytatni az eddig elvégzett munkáról és azokról a lehetőségekről, amelyeket a közgazdasági élet számára az öntözési mű megalkotása tartogat. Arra a kérdésre, hogy milyen ütemben halad az öntözési mű megépítése és milyen munka nyert eddig befejezést, Káday Miklós a következőket mondotta: — A munkálatok a meghatározott és nagy vonásokban magában a törvényben lefektetett sorrendben és időbeosztásban folynak. Jelenleg Békésszentandráson befejeződött a Kőrös új medrének kiépítése és a folyó már el is helyezkedett abban, úgyhogy a régi szakasz lezárható lesz és ott jövő évre megkezdődhet a duzzasztó beépítése is, aminek befejezése után az új meder hajózsilippal lesz ellátva. A hajóközlekedés tehát ezen keresztül történik majd a mintegy 100 kilométerre hajózhatóvá tett és felduzzasztott Kőrösön. A duzzasztás következtében 20—25.000 hold öntözéshez szükséges vízmennyiséget is kapunk és természetesen sorrendben a vízszolgáltató berendezések kiépítése is megindul. — Mi lesz ezen kívül a legközelebbi munka? — vetettük fel a következő kérdést. — Megindult már Tiszafüred közelében is mintegy 50 kilométeres öntözőcsatorna építése, illetőleg egy vízemelő szerkezet létesítése, amely, ha a körülmények megengedik, egy év alatt elkészül. — Mennyi munkás jutott foglalkoztatáshoz az eddigiek során — volt a következő kérdésünk. — Mindezek a munkálatok erős munkásfoglalkoztatással járnak, úgyhogy, azt hiszem, kubikos munkásfölöslegünket jórészben foglalkoztatni is fogjuk tudni. Ezeket házilag adminisztráljuk és vállalkozók útján lehetőleg nem a földmunkákat, hanem csak a gépi, építési, beton- stb. munkálatokat akarjuk elvégeztetni. Mindezen munkálatokra nyílt versenytárgyalást írunk ki, tehát a vállalkozókat mindig tájékoztatjuk a tervbe vett munkákról. Ezideig átlagosan kb. napi 250—300 munkás dolgozott a munkálatoknál, amely szám azonban a jövőben jelentősen emelkedik és ha a teljes kibontakozáshoz elérünk, napi több ezerre emelkedhetik. Ezután a foglalkoztatáshoz jutott kubikos és egyéb foglalkozású munkások javadalmazása iránt érdeklődtünk és erre vonatkozóan Kállay Miklós a következő felvilágosítást adta: — A munkabér kubikosnál kb. napi 8 órai munkaidőt számítva, 3—4 pengő között mozgott a nyáron, más munkáknál, például követőknél ennél jóval magasabb volt. A munkálatoknak feltétlenül megvan a munkabérjavító hatásuk, aminek természetesen nagy a hatása: az országban a mezőgazdasági munkabérek a legmagasabbak azokon a vidékeken voltak, ahol a mi munkálataink folynak. — Az öntözési mű megépítésénél előreláthatólag nagyobb megrendelésekhez jut a gyáripar is. Vájjon hozzávetőlegesen milyen értéket reprezentál az az összeg — vetettük fel a kérdést —, amire a gyáriparunk számíthat . — A gépipar a törvényhozás által megszavazott összegnek, azt hiszem, 20—25 százalékát kaphatja meg, de természetesen csak a munkák elvégzéséhez szükséges 10—15 év alatt. — Hol látja Nagyméltóságod az öntözési mű megépítésénél azokat a vonatkozásokat, ahol a mezőgazdaságon kívül az egyetemes magyar közgazdasági élet is érzi majd az öntözési mű megalkotása által biztosítandó javakat és előnyöket? — A magyar közgazdaságnak nem csak ott kell bekapcsolódnia az alföldi öntözés problémájába, ahol megrendeléseket kaphat, hanem a meginduló termelésre kell a figyelmét szegeznie. Felvevője, értékesítője, azaz kidolgozója és felkutatója kell hogy tegyen új értékesítési lehetőségeknek, mert ez elkerülhetetlenül szükséges ahhoz, hogy öntözésünk gyorsabban megvalósulhasson !, és hogy abból általános országos értékek és eredmények termelődjenek ki. Kállay Miklós ezzel befejezte nyilatkozatát. Rámutatott arra a térre, ahol a közgazdasági életnek lehetőségei nyílnak és hivatása van. A közgazdasági élet feladata, hogy ezeket a lehetőségeket kellő időben a maga számára biztosítsa és hogy hivatását ezen a téren is betöltse. A megjelölt feladat nem könnyű. Az új és fokozott termelés új értékesítési lehetőségek kidolgozását követeli. Mindezen tényezőnek össze kell fognia, hogy ezek a lehetőségek kellő időben biztosíttassanak. A termelés és értékesítés szoros összhangjára van és lesz itt szükség, aminek hiányában az egész öntözési mű megépítésének értéke problematikussá válhat. Helyénvaló-e a hulladékgyűjtés iskolai megszervezése Az iskolabank-tervek is zavarják a tanítást ?AB tudósítójától.) A hulladékanyagok gyűjtésével kapcsolatban tudvalévően Racionalizálási Bizottság készít terveket. Értesülésünk szerint az első tervezet szerint az iskolásgyermekeket vonják be majd a hulladékanyagok gyűjtésébe és most ennek az ügynek a megszervezésére folynak tanácskozások. Mint beavatott körökben halljuk, előbb kisebb körzetben próbagyűjtést szerveznek s az így nyert tapasztalatok alapján kezdik meg nagyobb körben, esetleg az egész országban a hulladékanyagok gyűjtésének megszervezését. Kelemen Móric, a Racionalizálási Bizottság igazgatója, január első hetében utazik Berlinbe, hogy a hulladékgyűjtés szervezetét ott tanulmányozza. Hazaérkezte után készül el a végleges tervezet, amelyet — tudomásunk szerint —■ a Közoktatásügyi Tanács vesz tárgyalás alá. Amennyiben ez megtörténik, még ebben a tanévben megkezdik a próbakörzetben a gyűjtést és a jövő tanév kezdetétől pedig szélesebb körben indul majd meg ez a munka. Felvetődik a kérdés, hogy a próbagyűjtés nem zavarja-e az oktatók és tanulók munkáját. Különösen azért kell ezt a kérdést megfontolóra venni, mert iskolabankokat is szándékoznak szervezni, amelyek bizonyos mértékig szintén igénybe veszik a tanulóifjúságot. Külföldön az a tapasztalat, hogy a hulladékanyagok gyűjtése a tanulási időt és munkát nem zavarja, azt tehát minden fennakadás nélkül lehet végezni. Más a helyzet az iskolabankoknál. Egyes hírek szerint Debrecenben az iskolabankkal kapcsolatos adminisztratív teendőket, a gyűjtés eredményének összegezését szombatratették. Ez olyan izgatottságot okozott a tanulóifjúság körében, hogy a tanítás aznap igen nehézkes volt. Az iskolabankok ügyének megoldásánál, valamint a hulladékgyűjtésnél ezt a szempontot figyelembe kell venni és valószínű, hogy a hulladékgyűjtésnél nem mutatkoznak majd ilyen kedvezőtlen tapasztalatok. Gazdasági megállapodás a nemzet Spanyolországgal Megnyílik a kiviteli lehetőség a magyar vas- és gépipar számára (Az E tudósításától.) Ez év nyarán a Külkereskedelmi Hivatal és a nemzeti Spanyolország között feltűnést keltő tárgyalás indult meg, amelyről a Magyar Közgazdaság elsőnek számolt be. Megírtuk, hogy a nehézipar nyersanyagszükségletének fedezése céljából rendkívül nagy jelentőségű a spanyolországi vasérc és vörösexid behozatala. De még nagyobb jelentőségű az érdekes magyar- spanyol tárgyalás abban a vonatkozásban, hogy a spanyol nyersanyagok ellenében sikerült Magyarországról nagyobbmennyiségű nehézipari gyártmányt kiszállítani a spanyol piacokra. A spanyol polgárháború ugyanis a gazdasági életet nem akasztotta meg, sőt éppen a háborúra való tekintettel egyre nagyobb érdeklődés és kereslet nyilvánul meg a külföldi nehézipari gyártmányok Budapest, 1930 január 1. Csodás a tél a magyar Alpokban Remek kilátás a soproni LÉRT Sül 160 szoba, világvárosi komfort. Pensio-rendszer Elsőrangú konyha. Mérsékelt árak iránt. Nagyfontosságú a spanyol összeköttetés a jövő szempontjából is, mert a polgárháború befejezése utáni nagy építkezés és beruházási munkálatok kellő kihasználása magyar részről csak úgy lehetséges, ha a magyar ipari érdekeltségek már most, idejében orientálódnak a bekapcsolódási lehetőségek iránt. Ilyen megfontolások után indult meg a Külkereskedelmi Hivatal megbízottjának spanyolországi tárgyalása, mely értesülésünk szerint most kedvező eredményre vezetett. A megegyezés szerint a nemzeti Spanyolországgal rövidédesen létrejön a gazdasági összeköttetés: megnyílik az exportlehetőség a magyar vas- és gépipari gyártmányok előtt. A kompenzációs spanyol készáru- és nyersanyagüzletet a Magyar Árucsereforgalmi Intézet bonyolítja le és — értesülésünk szerint — a jelentős megállapodás első etapja magyar mezőgazdasági gépek, traktorok és vasúti felszerelések szállítása lesz Spanyolország felé. Deficites betörésbiztosítási üzletág (Az B tudósítójától.) A betörésbiztosítási üzletág 1937-ben kedvezőtlenül alakult. Szakkörökben sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel és keresik, miképpen lehetne megoldást találni. A hiba ugyanis nem annyira az üzlet fejlődésében, mint inkább a magas kárarányban mutatkozik. Oly sok betörés volt 1937. év folyamán is Budapesten, hogy ez felborította a biztosítási vállalatok számítását. Az egyik legismertebb biztosítási szakember azt a véleményt fejtette ki a betörésbiztosítás stagnálásával kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy másképp nem lehet megoldani ezt a kérdést, mint hogyha a beötlést az igazságszolgáltatás az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtja. Természetesen erre, törvénymódosításra volna szükség. Ennek megoldása nehezebb feladat és ezért a biztosításügy vezetőinek valami más megoldást kell keresniük. Sürgetik a téglapiac rendezését (Az B tudósítójától.) A cserépkartell létrejötte után a téglapiac rendezése foglalkoztatja erősen az érdekelteket. Úgy látják, elérkezett az ideje, hogy ezen a téren valamit tegyenek. Erre már azért is szükség volna, mert a fogyasztás visszaesett, tehát ez sem pótolhatja az árak leromlását. Szakmegállapítások szerint a téglaárak, az egész országot tekintve, Budapesten a legalacsonyabbak. Vidéken megjavultak az árak s különösen Fejérvárott és Debrecenben igen kedvező a helyzet. A vidéken nincs is igen szükség arra, hogy valami rendezés történjék, inkább Budapesten tartják fontosnak a szakemberek a téglapiac helyzetének megjavítását. A fogyasztás visszaesése különösen foglalkoztatja az érdekelteket. Speciális árukban, sejttéglákban még van kereslet, a közönséges tömör falitégla azonban jóval kisebb mennyiségben fogy, mint előző években. » Külföldi összeköttetéseit üdvözölje wmmmmmmmaammmmmmmmmmmmMmmmmmammmmmmmamam ss tr m mm b mu n rw | | a újévi üdvözlőkkel (Magyaros és budapest/kétiek) KANITZ C. ÉS FIAI, BUDAPEST, V., DOROTTYA U. 8.