Magyar Közgazdaság, 1938 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1938-01-01 / 1. szám

Újévi beszélgetés Kállay Ph­hléssal, az Öntözésügyi Hivatal elnökével Hogyan halad a nagy mis építése — mire számíthat a gazdasági élet (Az ő tudósítójától.) Az Alföld öntözési munkálatainak megindulása a Nagy Magyar Alföld életében új korszakot nyit. E hatal­mas munka előkészületei már az 1936-os évben megkezdődtek, az öntözési törvény életbelépte és Kállay Miklósnak kormány­biztossá történt kinevezése óta azonban je­lentősebb lendületet vettek, noha teljes ki­bontakozásukhoz még mindig nem jutot­tak el. Az öntözési mű megépítésének keretét a törvényhozásilag biztosított évi öt millió pengő adja meg, de a munka elvégzésének lassúbb tempót szab az a körülmény is, hogy itt sem technikai részen, sem másutt a kivitelezésnél hibának előfordulnia nem szabad. A hibák itt mérhetetlen és jóvá nem tehető károkat okozhatnak. A munkálatok elvégzésére illetékes ténye­zőink 15 évet szántak. Az itt járt külföldi szakértők szerint azonban ez az idő ennek a roppant méretű munkának az elvégzésére is nem lesz elegendő. Alig indult meg tehát a munka, mégis a közgazdasági élet élénk érdeklődéssel fordul az öntözési munkála­tok folyamata felé, hogy számára ez a leg­­nagyobb számú munkálat milyen lehetőséget tartogat. Alkalmunk volt KÁLLAY MIKLÓS ny. földm­ívelésü­gyi miniszterrel, az öntüzésügyi Hivatal elnökével beszélgetést folytatni az eddig elvégzett munkáról és azokról a lehetőségekről, ame­lyeket a közgazdasági élet számára az ön­tözési mű megalkotása tartogat. Arra a kérdésre, hogy milyen ütemben ha­lad az öntözési mű megépítése és milyen munka nyert eddig befejezést, Káday Mik­lós a következőket mondotta: — A munkálatok a meghatározott és nagy vonásokban magában a törvény­ben lefektetett sorrendben és időbeosz­tásban folynak. Jelenleg Békésszentandráson befejeződött a Kőrös új medrének kiépítése és a folyó már el is helyezkedett abban, úgyhogy a régi szakasz lezárható lesz és ott jövő évre megkezdődhet a duzzasztó beépítése is, aminek befejezése után az új meder hajózsilippal lesz ellátva. A hajóközle­kedés tehát ezen keresztül történik majd a mintegy 100 kilométerre hajózhatóvá tett és felduzzasztott Kőrösön. A duz­zasztás következtében 20—25.000 hold öntözéshez szüksé­ges vízmennyiséget is kapunk és természetesen sorrendben a vízszol­gáltató berendezések kiépítése is meg­indul. — Mi lesz ezen kívül a legközelebbi munka? — vetettük fel a következő kér­dést. — Megindult már Tiszafüred közelében is mintegy 50 kilométeres öntözőcsatorna építése, illetőleg egy víz­­emelő szerkezet létesítése, amely, ha a körülmények megengedik, egy év alatt elkészül. — Mennyi munkás jutott foglalkoztatás­hoz az eddigiek során — volt a következő kérdésünk. — Mindezek a munkálatok erős mun­­kásfoglalkoztatással járnak, úgyhogy, azt hiszem, kubikos munkásfölöslegün­­ket jórészben foglalkoztatni is fogjuk tudn­i. Ezeket házilag adminisztráljuk és vállalkozók útján lehetőleg nem a föld­munkákat, hanem csak a gépi, építési, beton- stb. munkálatokat akarjuk elvé­geztetni. Mindezen munkálatokra nyílt versenytárgyalást írunk ki, tehát a vál­lalkozókat mindig tájékoztatjuk a terv­be vett munkákról. Ezideig átlagosan kb. napi 250—300 munkás dolgozott a munkálatoknál, amely szám azonban a jövőben jelentősen emelkedik és ha a teljes kibontakozáshoz elérünk, napi több ezerre emelkedhetik. Ezután a foglalkoztatáshoz jutott kubikos és egyéb foglalkozású munkások javadal­mazása iránt érdeklődtünk és erre vonatko­­zóan Kállay Miklós a következő felvilágosí­tást adta: — A munkabér kubikosnál kb. napi 8 órai munkaidőt számítva, 3—4 pengő között mozgott a nyáron, más munkák­nál, például követőknél ennél jóval ma­gasabb volt. A munkálatoknak feltétlenül meg­van a m­unkabérjavító hatásuk, aminek természetesen nagy a hatása: az országban a mezőgazdasági munka­bérek a legmagasabbak azokon a vidé­keken voltak, ahol a mi munkálataink folynak. — Az öntözési m­ű megépítésénél előrelát­hatólag nagyobb megrendelésekhez jut a gyáripar is. Vájjon hozzávetőlegesen milyen értéket reprezentál az az összeg — vetettük fel a kérdést —, amire a gyáriparunk szá­míthat . — A gépipar a törvényhozás által megszavazott összegnek, azt hiszem, 20—25 százalékát kaphatja meg, de természetesen csak a munkák elvég­zéséhez szükséges 10—15 év alatt. — Hol látja Nagyméltóságod az öntözési mű megépítésénél azokat a vonatkozásokat, ahol a mezőgazdaságon kívül az egyetemes magyar közgazdasági élet is érzi majd az öntözési mű megalkotása által biztosítandó javakat és előnyöket? — A magyar közgazdaságnak nem csak ott kell bekapcsolódnia az al­földi öntözés problémájába, ahol megrendeléseket kaphat, hanem a meginduló termelésre kell a figyel­mét szegeznie. Felvevője, értékesí­tője, azaz kidolgozója és felkutatója kell hogy tegyen új értékesítési le­hetőségeknek, mert ez elkerülhetet­lenül szükséges ahhoz, hogy öntözé­sünk gyorsabban megvalósulhasson !, és hogy abból általános országos értékek és eredmények termelődje­nek ki. Kállay Miklós ezzel befejezte nyilatkoza­tát. Rámutatott arra a térre, ahol a közgaz­dasági életnek lehetőségei nyílnak és hiva­tása van. A közgazdasági élet feladata, hogy ezeket a lehetőségeket kellő időben a maga számára biztosítsa és hogy hivatását ezen a téren is betöltse. A megjelölt feladat nem könnyű. Az új és fokozott termelés új érté­kesítési lehetőségek kidolgozását követeli. Mindezen tényezőnek össze kell fognia, hogy ezek a lehetőségek kellő időben biztosíttas­sanak. A termelés és értékesítés szoros összhangjára van és lesz itt szükség, aminek hiányában az egész öntözési mű megépíté­sének értéke­­ problematikussá válhat.­ ­ Helyénvaló-e a­ hulladék­gyűjtés iskolai megszervezése Az iskolabank-tervek is zavarják a tanítást ?A­B tudósítójától.) A hulladékanyagok gyűjtésével kapcsolatban tudvalévően Racio­nalizálási Bizottság készít terveket. Értesü­lésünk szerint az első tervezet szerint az iskolásgyermekeket vonják be majd a hulladékanyagok gyűjté­sébe és most ennek az ügynek a megszerve­zésére folynak tanácskozások. Mint beavatott körökben halljuk, előbb kisebb körzetben próbagyűjtést szerveznek s az így nyert ta­pasztalatok alapján kezdik meg nagyobb körben, esetleg az egész országban a hulla­dékanyagok gyűjtésének megszervezését. Kelemen Móric, a Racionalizálási Bizott­ság igazgatója, január első hetében utazik Berlinbe, hogy a hulladékgyűjtés szerveze­tét ott tanulmányozza. Hazaérkezte után ké­szül el a végleges tervezet, amelyet — tudo­másunk szerint —■ a Közoktatásügyi Tanács vesz tárgyalás alá. Amennyiben ez megtör­ténik, még ebben a tanévben megkezdik a próbakörzetben a gyűjtést és a jövő tanév kezdetétől pedig szélesebb körben indul majd meg ez a munka. Felvetődik a kérdés, hogy a próbagyűjtés nem zavarja-e az oktatók és tanulók mun­káját. Különösen azért kell ezt a kérdést megfontolóra venni, mert iskolabankokat is szándékoznak szervezni, amelyek bizo­nyos mértékig szintén igénybe veszik a ta­nulóifjúságot. Külföldön az a tapasztalat, hogy a hulladék­anyagok gyűjtése a tanulási időt és munkát nem zavarja, azt tehát min­den fennakadás nélkül lehet végezni. Más a helyzet az iskolabankoknál. Egyes hírek szerint Debrecenben az iskolabankkal kap­csolatos adminisztratív teendőket, a gyűjtés eredményének összegezését szombatra­­tet­ték. Ez olyan izgatottságot okozott a tanuló­­ifjúság körében, hogy a tanítás aznap igen nehézkes volt. Az iskolabankok ügyének megoldásánál, valamint a hulladékgyűjtés­nél ezt a szempontot figyelembe kell venni és valószínű, hogy a hulladékgyűjtésnél nem mutatkoznak majd ilyen kedvezőtlen ta­pasztalatok. Gazdasági megállapodás a nemzet Spanyolországgal Megnyílik a kiviteli lehetőség a magyar vas- és gépipar számára (Az E tudósításától.) Ez év nyarán a Külkereskedelmi Hivatal és a nemzeti Spanyolország között feltűnést keltő tár­gyalás indult meg, amelyről a Magyar Közgazdaság elsőnek számolt be. Meg­írtuk, hogy a nehézipar nyersanyagszük­ségletének fedezése céljából rendkívül nagy jelentőségű a spanyolországi vasérc és vörösexid behozatala. De még na­gyobb jelentőségű az érdekes magyar- spanyol tárgyalás abban a vonatkozás­ban, hogy a spanyol nyersanyagok elle­nében sikerült Magyarországról nagyobb­­mennyiségű nehézipari gyártmányt ki­szállítani a spanyol piacokra. A spanyol polgárháború ugyanis a gazdasági életet nem akasztotta meg, sőt éppen a háborúra való tekintettel egyre nagyobb érdeklődés és kereslet nyilvánul meg a külföldi nehézipari gyártmányok Budapest, 1930 január 1. Csodás a tél a magyar Alpokban Remek kilátás a soproni LÉRT Sül 160 szoba, világvárosi komfort. Pensio-rendszer Elsőrangú konyha. Mérsékelt árak­ iránt. Nagyfontosságú a spanyol össze­köttetés a jövő szempontjából is, mert a polgárháború befejezése utáni nagy építkezés és beruházási mun­kálatok kellő kihasználása magyar részről csak úgy lehetséges, ha a magyar ipari érdekeltségek már most, idejében orientálódnak a be­kapcsolódási lehetőségek iránt. Ilyen megfontolások után indult meg a Külkereskedelmi Hivatal megbízottjá­nak spanyolországi tárgyalása, mely ért­­esülésünk szerint most kedvező ered­ményre vezetett. A megegyezés szerint a nemzeti Spanyolországgal rövidéd­e­sen létrejön a gazdasági összekötte­tés: megnyílik az exportlehetőség a magyar vas- és gépipari gyártmá­nyok előtt. A kompenzációs spanyol készáru- és nyersanyagüzletet a Magyar Árucsere­­forgalmi Intézet bonyolítja le és — ér­tesülésünk szerint — a jelentős megálla­podás első etapja magyar mezőgazda­­sági gépek, traktorok és vasúti felszere­­lések szállítása lesz Spanyolország felé. Deficites betörésbiztosítási üzletág (Az B tudósítójától.) A betörésbiztosítási üzletág 1937-ben kedvezőtlenül alakult. Szakkörökben sokat foglalkoznak ezzel a kérdéssel és keresik, miképpen lehetne meg­oldást találni. A hiba ugyanis nem annyira az üzlet fejlődésében, mint inkább a ma­gas kárarányban mutatkozik. Oly sok betö­rés volt 1937. év folyamán is Budapesten, hogy ez felborította a biztosítási vállalatok számítását. Az egyik legismertebb biztosítási szakem­ber azt a véleményt fejtette ki a betörés­­biztosítás stagnálásával kapcsolatos érdeklő­désünkre, hogy másképp nem lehet meg­oldani ezt a kérdést, mint hogyha a beötlést az igazságszolgáltatás az eddiginél szigorúbb büntetéssel sújtja. Természetesen erre, tör­­vénymódosításra volna szükség. Ennek megoldása nehezebb feladat és ezért a biztosításügy vezetőinek valami más megoldást kell keresniük. Sürgetik a téglapiac rendezését (Az B tudósítójától.) A cserépkartell lét­rejötte után a téglapiac rendezése foglalkoz­tatja erősen az érdekelteket. Úgy látják, elérkezett az ideje, hogy ezen a téren vala­mit tegyenek. Erre már azért is szükség vol­na, mert a fogyasztás visszaesett, tehát ez sem pótolhatja az árak leromlását. Szakmegállapítások szerint a téglaárak, az egész országot tekintve, Budapesten a leg­alacsonyabbak. Vidéken megjavultak az árak s különösen Fejérvárott és Debrecen­ben igen kedvező a helyzet. A vidéken nincs is igen szükség arra, hogy valami rendezés történjék, inkább Budapesten tartják fontos­nak a szakemberek a téglapiac helyzetének megjavítását. A fogyasztás visszaesése különösen fog­lalkoztatja az érdekelteket. Speciális áruk­ban, sejttéglákban még van kereslet, a kö­zönséges tömör falitégla azonban jóval ki­sebb mennyiségben fogy, mint előző évek­­ben. » Külföldi összeköttetéseit üdvözölje wmmmmmmmaammmmmmmmmmmmMmmmmmammmmmmmamam ss tr m mm b mu n rw | | a újévi üdvözlőkkel (Magyaros és budapest/kétiek) KANITZ C. ÉS FIAI, BUDAPEST, V., DOROTTYA­ U. 8.

Next