Magyar Lakatosmesterek Lapja, 1911 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-01 / 1. szám

1911 január 1. MAGYAR LAKATOSMESTEREK LAPJA 3 megnevezés, illetve kikötés esetén, ha egyéb kikötés nincs, a vastartókat úgy kell lyukasztani, hogy mindkét végükön két-két darab, a végtől és egymástól 16—16 cm. távolságban, a tartó vízszintes tengelyébe eső két­­két cm. átmérőjű lyuk legyen. Ugyane méretnek és alak­nak feleljen meg az a megrendelt vastartó, kapocsvas is, melyet a vastartóhoz tokos sróffal erősítünk meg. Nagyobb hosszúságú s csak részben görbített vagy szabványvasaknak a rendestől eltérő egységára csakis a görbített vagy szerelt részre vonatkozik. A falkötővasakat úgy kell készíteni, hogy a két méter hosszú vagy ezeknél rövidebb méretűeket egy darabból, végeiken füllel készítsék, a hosszabbakat pe­dig legalább két darabból s illesztő helyeiken csattos és gyűrűs, ékelhető zárjuk legyen. Ha az áttoló vasak csupán darabszám megjelöléssel vannak felsorolva, akkor azoknak 80 cm. hosszúaknak kell lenniök. Ha alapfestés vagy mázolás külön nincs említve, akkor a hengerelt szabványvasak s az ezekből készült szerkezetek, úgy­szintén az öntöttvas szerkezeti részek, csövek, vasabla­kok, rácsozatok és redőnyök kétszeri ólompír festékkel mázolandók be, amiért külön felszámítani nem lehet. A kéményseprő járdavasak, hófogó szerkezetek, csatorna kampók, csőbilincsek, vasajtók, végződések és zászló­tartók kátrány mázolással láthatók el; minden egyéb munka mázolás nélkül szállítható, illetve mázolásukért külön munkadíjat számíthatunk fel. Az egységárban bennfoglaltaknak vesszük s külön munkadíjat nem számíthatunk a következő munkákért, ezek tehát a vállalkozó lakatosmester kötelességei: a munka előállításához vagy szilárd összeszereléséhez szük­séges minden anyag és szerszám hozzáadását, az összes anyagoknak a helyszínére való szállítását, kocsikról való lerakását és ideiglenes raktározását, azoknak végleges összeállítását, az esetleges állásozást, a munkáknak az ideiglenes átvételig való megőrzését, utólagos tisztítását, használható állapotba való helyezését, hogy céljuknak megfeleljenek, a jótállás lejártáig való jó karbantartását, szerszámkoptatást, az esetleg szükséges lyukasztógép, tábori tűzhely, satupad, ólomolvasztó, vagy más nagyobb segédeszköznek is a helyszínre való oda- és visszaszál­lítását, a keletkezett törmeléknek és egyéb szemétnek tisztaság szempontjából való naponkénti rendes eltávo­lítását, felügyeletet, üzletvezetést, tőkekamatot, bélyeget, adót stb. Súly szerint számított szerkezetekre vagy szál­lításokra azoknak hitelesített mérlegen való lemázsálása és a mérlegelésről szóló súlybizonylatok kiállítása a mun­kát teljesítő lakatos költségén történik s ez az egység­árban bennfoglaltatik. Mérlegnek a helyszínen való fel­állítását csakis nagyobb szállításokkor és csakis akkor követelheti az iparostól az építtető, ha az a költségve­tésben vagy szerződésben külön ki van kötve. Ha vala­mely lakatosmunka állásról eszközlendő, az esetben, ha már állás van felállítva, akkor azt az állást a lakatos is használhatja, ha azonban állás nincs, akkor a lakatos­mester köteles állítani állást és azt más iparos részére is átengedni, külön díjazás nélkül. A lakatos által eszközlendő elhelyező munkálatoknál a vasrácsok, lépcsőkorlátok s egyéb alkotórészeknek a falba, kőbe vagy egyéb szerkezetekbe való erősítéséhez szükséges lyukak részére, a szerkezeteknek beillesztése, kiékelése a vasrácsok és lépcsőkorlátokban a lyukaknak ólommal való kiöntése, vaskályháknak, takaréktűzhelyek­nek kitapasztása a lakatos kötelessége s mindezek az egységárban bennfoglaltatnak. A jótállás, ha más kikötés nincs, minden lakatos­­munkára nézve egy év­e kiterjeszkedik a szállított anya­gok és munkák összes hibáira, kivéve a szándékos és használati rongálódásokat s az elemi csapások következ­ményeit, amelyekért az iparos nem felel. Hosszméret szerint számított szerkezetekre a­­kész állapotban mért legnagyobb méretet vesszük számításba. Területméret szerint számított szerkezetekben a legkisebb körülírható derékszögű négyszögletet vesszük számításba. Vasrácsokon azonban egy méter és ennél ritkábban al­kalmazott nyúlványokat, kiemelkedő oszlopokat, végző­déseket nem veszünk számításba, csak a szerkezet álta­lános alaki körvonalait. Vasredőnyöknek leeresztett álla­potban tényleg látszó felületét mérjük fel, nem tekintve a redőnyszekrényben maradó részt. A redőnyök fel- és leeresztő, rögzítő- és zárókészülékei, hengere és csap­ágyai a terület egységárban benfoglaltatnak. Betétrács.

Next