Magyar Posta, 1929 (3. évfolyam, 1-10. szám)

1929-01-01 / 1. szám

4 Dimény Mózes: A nemzetközi rádiójog bölcsője,­ sok anyagát át kellett tanulmányoznom. Erre egyfelől azért volt szük­ség, hogy a felszólalásokból és határozatokból tájékozást szerezhessek arra, hogy melyek azok a kérdések, melyeknek elsősorban való ren­dezését szükségesnek tartják, másfelől pedig azért, hogy a magyar­­országi rádiónak jogi helyzetét, amennyiben a kongresszus részére összeállított tárgysorozat keretén belül szükségesnek fog mutatkozni, az üléseken ismertethessem. Ez két felszólalásom keretében meg is történt. Bizonyos megelégedéssel, sőt büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy e tekintetben a nemzetek egyetemében nem állunk az utolsó helyen, sőt még nagyobb államokat is megelőztünk. Ezt a tényt nem­csak jelen soraimból, hanem az említett kongresszusok határozatainak és a magyar rádiórendelet intézkedéseinek összehasonlításából is meg lehet állapítani. Ebből a szempontból talán nem lesz érdektelen, ha a fentebb em­lített három kongresszus határozatainak fordítását közlöm a követ­kezőkben. A vezetéknélküli távíró nemzetközi egyesülete által rendezett nemzetközi jogi kongresszusok határozatai. (Páris, 1925 április 14—16.) A kongresszus azt a kívánságát fejezi ki, hogy a következő álta­lános elvek fogadtassanak el: A levegő szabadsága. 1. A levegő szabad. Minden egyes államra tartozó szabályozási jog fenntartása mellett, ennek a szabadságnak felhasználása ne vezessen a közrend megzavarására, az államok biztonságának megtámadására, az emberi élet védelmét biztosító, alkalmas rendszabályok felhasználásának megakadályozására, sem a nemzeti és a nemzetközi közlekedések szabadságának feszélyezésére. Ipari, irodalmi és művészi tulajdon. 2. A szellemi tulajdonjog, melyet a szerzői jogok védelmére az 1886. évi berni nemzetközi egyezmény elismert és amelyet az 1908. évben Berlinben felülvizsgáltak, vonatkozik a szellemi műveknek bár­milyen továbbítási vagy előadási módon való szétszórására is. Ennél­fogva vonatkozik minden következményével azoknak rádión való szó­rására is. 3. A szellemi, irodalmi vagy művészi munka előadásának rádión való továbbítása csakis az előadó hozzájárulásával történhetik meg. Ipari és kereskedelmi tulajdon. 4. Rádió-adásnak semmiféle kereskedelmi célból való felasználása nem történhetik meg a kibocsátó előzetes engedélye nélkül. 5. Bruxellesben és Washingtonban felülvizsgált 1883. évi párisi nemzetközi egyezmény által az ipari és kereskedelmi szakmában el­ismert tisztességtelen versenynek büntetése vonatkozik a rádió útján

Next