Magyar Posta, 1933 (7. évfolyam, 1-10. szám)

1933-01-01 / 1. szám

4 Dr. Krajcsik Géza: A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősségről szóló 1874: XV111. t. c. vonatkozásban a m. kir. postával e­lőssége tárgyi (objektív) felelősség lévén, a vasút teljes kártérítési kötelezettsége a törvényben meghatározott mentesítő körülmények fennforgásának esetén kívül minden körülmények között fennáll, ennek a felelősségnek az anyagi következményei a postára hárul­nak át. Hogy a vasútnak a felelősség átvállalására vonatkozó követelése helytálló-e vagy sem, jogilag nem igen tehető vita tárgyává. A felelős­ség átvállalásának kérdésében volt ugyan olyan felfogás, amely szerint a vasútnak az a törekvése, hogy a törvény szerint őt terhelő felelős­ség másra átháríttassék, a törvény rendelkezésébe ütközik s így ez adott esetben joghatállyal nem bírhat. Ez a felfogás azonban nem volt helytállónak tekinthető, mert a törvény ebben a vonatkozásban tiltó rendelkezést nem tartalmaz. A törvénynek az a rendelkezése, hogy oly szerződés vagy kikötés, mely által a törvényben megállapított fe­lelősség előzetesen megszüntettetik vagy megszoríttatik, joghatállyal nem bír, egyáltalában nem vonatkoztatható a felelősség átvállalásának tényére, mert a felelősség átvállalás folytán a balesetet szenvedett kártérítési igényei tekintetében semmiféle joghátrányt nem szenved s annak csupán az a joghatása, hogy a közvetlenül felelős vasút a vele szemben érvényesített kárigény erejéig a felelősséget átvállalóval szemben viszontkeresetet támaszthat s a felmerült kárnak teljes egészében való megtérítését követelheti a felelősséget átvállaló harma­dik személytől. A felelősség átvállalással kapcsolatban felmerült az a kérdés is, várjon azokért a postai alkalmazottakért, akik a vasút műhelyeiben a posta részére végzett munkálatok ellenőrzésével való megbízatás folytán a vasút műhelyeiben gyakran megfordulnak, baleset esetén .A vasút az 1874 : XVIII. te., vagy az 1927 : XXI. te. alapján tartozik-e felelősséggel. E tekintetben nem vitatható, hogy a vasút felelőssége az 1874 : XVIII. te. alapján áll fenn. Igaz ugyan, hogy a vasút műhelyei nem tekinthetők tulajdonképpeni vasúti (forgalmi) üzemnek, azonban mint a vasút melléküzeme, a vasúti üzem kiegészítő szerves része s az itt előforduló, idegen személyeket ért baleset esetén a vasút tárgyi felelőssége érvényesül. E szerint, ha a postai alkalmazott a vasút mű­helyében végzett ellenőrzési tevékenysége közben szenved balesetet, a vasút a tárgyi felelősség alapján teljes kártalanítással tartozik. Ennek természetes következménye a vasútnak arra irányuló kíván­sága, hogy a posta ilyen esetekben a felelősséget átvállalja. Teljesen tévesnek kell tehát tekinteni az ebben a kérdésben ki­fejezésre jutott azt a felfogást, hogy a vasút a műhelyében esetleg balesetet szenvedett postai alkalmazottat csak az 1927 : XXI. tc.-ben megállapított keretek között tartozik kártalanítani. Ennek az állás­pontnak a helytálló volta esetén nem volna megokolt a vasút részéről az a kívánság, hogy a posta a felelősség átvállalási nyilatkozatot kiadja, mert a posta alkalmazottjának szolgálat közben szenvedett balesete esetén mindazt megadni tartozik, amit az idevonatkozó törvényes rendelkezések megállapítanak.

Next