Magyar Szesztermelő, 1928 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1928-01-01 / 1. szám
XXXI. évfolyam Budapest, 1928. évi január hó 1. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagok a lapot díjtalanul kapják Nem tagoknak előfizetési díj: egy évre ......... ................... 12*— , negyed évre ................... 3*— „ A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Krolopp Hugó dr. Műszaki társszerkesztő : Hérics-Tóth Jenő dr. Műszaki rovatvezető : Szilágyi Ernő Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Köztelek, IX. kerület, Köztelek utca 8. szám Hirdetési áraink: Fél oldal 48 pengő, % old. 24 pengő, 1/s old. 12 pengő, 1/s old. 6 pengő. Állást keresőknek 50% kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. Felhívás! Lapunk mai számához postatakarékpénztári befizetési lapot mellékelünk s tisztelettel kérjük t. Tagjainkat, hogy annak felhasználásával a 10 pengőben megállapított tagsági díjat és t. Előfizetőinket, hogy a fejlécen közölt előfizetési díjat beküldeni szíveskedjenek. Igazgató: A szeszipar külkereskedelmi jelentősége és a mezőgazdasági szeszipar helyzete. Külkereskedelmi mérlegünk alakulásának kérdése a legutóbbi időkben az ankétek egész sorozatán tárgyaltatott, amikor is egyrészt kutatták azokat az okokat, melyekre külkereskedelmi mérlegünk fokozódó passzivitása visszavezethető, másrészt azt sürgették, hogyan lehetne külkereskedelmi mérlegünket javítani. Mivel még nem esett szó arról, hogy a szeszipar ebben a kérdésben minő szerepet játszik, nem lesz felesleges rámutatni arra, hogy az 1926—27. évi termelési időszakban a Magyarországban termelt szesz 52%-a, vagyis 190.741 absz. hl. exportáltatott a külföldre, nevezetesen Svájcba, Franciaországba, Dél-Amerikába, Hollandiába, a Levantéra és mint transitó áru az északnémet és olasz kikötőkbe és az exportált szeszért befolyt 6,754.315 pengő javította külkereskedelmi mérlegünket. A szeszipar tehát egészséges alapokon nyugvó olyan ipar, amely a belföldi termények feldolgozásával a szeszben olyan iparcikket állít elő, amellyel nemcsak teljes mértékben a belföldi szükségletek fedeztetnek, hanem tekintélyes mennyiségek a külföldön is elhelyeztetnek s ezzel bizonyos mértékben csökken külkereskedelmi mérlegünk passzivitása. Emellett a mezőgazdasági szeszipar, amint azt már sokszor kifejtettük, a mezőgazdasági szeszfőzdékkel kapcsolatos gazdaságokban a belterjes gazdálkodást teszi lehetővé s ezzel egyidejűleg a gazdaság terméshozamát, tej- és húshozamát is lényeges mértékben emeli. A magyar szeszipar további törekvése az, hogy amint a dehidráló telepek berendezése elkészült és felállíttatott, a benzin és dehidrált szesz keverésével a Motalkóban olyan nemzeti hajtóanyagot állítson elő, amely a törvényben biztosított kötelező használat mellett folyton fokozódó mértékben csökkenteni fogja a benzin behozatalát, ami szintén kedvezően fogja befolyásolni külkereskedelmi mérlegünk alakulását. Mindez pedig azért volt elérhető, mert az Országos Szeszértékesítő R.-T. megalkotásával már 1921-ben olyan intézmény létesíttetett, amely céltudatos, előrelátó működésével a kötött üzletek mintaszerű és mindig megbízható lebonyolításával a számottevő piacokon világhírnévre tett szert. Míg más szesztermelő államok lassankint kisebb-nagyobb mértékben leszorultak a világpiacokról és kénytelenek voltak szesztermelésüket korlátozni, a magyar szesztermelés, amely 1921—22-ben mindössze 201.029 hl. volt, 1926—27-ben 328.043 hl.-re, a szeszexport pedig ugyanezen időszakokban 37.043 hl.-ről 190.741 hl.-re emelkedett. Ezekért az eredményekért, amelyeket elérni valóban nem volt könnyű, az Országos Szeszértékesítő R.-T. végrehajtóbizottságát és az intézmény vezetőségét, különösen pedig Darányi István vezérigazgatót a legnagyobb elismerés illeti meg. De egyúttal arra is rá kell mutatnunk, hogy az értékesítési lehetőségek megteremtése mellett és a szeszipar termelésének fokozása mellett a termelési költségek azért, mert a mezőgazdaság a reánehezedő terhek súlya alatt roskadozik, annyira fokozódtak, hogy a mezőgazdasági szesztermelés jövedelmezősége nagyon erős mértékben csökkent. Ezért van az, hogy a meglevő mezőgazdasági szeszfőzdék közül 1926—27-ben 4 mezőgazdasági szeszfőzde egyáltalában nem kezdte meg üzemét, 2 mezőgazdasági szeszfőzde megkezdte ugyan, de két hónapnál rövidebb ideig volt üzemben, a teljes termelési törzskeretet nem tudta kitermelni 10 mezőgazdasági szeszfőzde, a termelési keretben részesített új mezőgazdasági szeszfőzdék közül pedig 6 még fel sem épült. Mindössze 228 olyan mezőgazdasági szeszfőzde volt üzemben 1926—27-ben, amely a termelési törzskeretet kitermelte, vagy annál többet termelt. MA«Yá» VEGYIPARI (NÉPOLYÁR R.-T. Ezelőtt: REICHEL és HEISZLER, Budapest, X., Noszlopi utca 1. Telefon:József 390—07 3 90—08. faszesz- és élesztőgyárak, szeszfinomítók, pálinkafőzdék, keményítő-, szirup-és dextringyárak, konsorgönycim,destillatok ,zerv- és takarmánygyárak, vegyészeti gyárak teljes berendezése. • • Mindennemű lepárolóalapíttatott , 1807. évben. .A készülékek, extrahálók, besűritök, vancumok, szárítók, autoklavok, tartányok, saválló öntvények, Kilisőr. Is márnöklátogat is díjtalan. A szivattyúk, compressorok, gőzkazánok és gőzgépek szállítása. ---------—