Magyar Szesztermelő, 1928 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1928-01-01 / 1. szám

XXXI. évfolyam Budapest, 1928. évi január hó 1. szám MAGYAR SZESZTERMELŐ A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI SZESZTERMELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK HIVATALOS KÖZLÖNYE Tagok a lapot díjtalanul kapják Nem tagoknak előfizetési díj: egy évre ......... ................... 12*— , negyed évre ................... 3*— „ A Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete tulajdona Felelős szerkesztő és kiadó: Krolopp Hugó dr. Műszaki társszerkesztő : Hérics-Tóth Jenő dr. Műszaki rovatvezető : Szilágyi Ernő Megjelenik havonta egyszer Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, Köztelek, IX. kerület, Köztelek­ utca 8. szám Hirdetési áraink: Fél oldal 48 pengő, % old. 24 pengő, 1/s old. 12 pengő, 1/s­ old. 6 pengő. Állást keresőknek 50% kedvezmény. Mellékletek díja külön számítás alá esik. Hirdetéseket minden esetben csak a hirdetési díjak előzetes beküldése után közlünk. Felhívás! Lapunk mai számához postatakarékpénztári befizetési lapot mellékelünk s tisztelettel kér­jük t. Tagjainkat, hogy annak felhasználásával a 10 pengőben megállapított tagsági díjat és t. Előfizetőinket, hogy a fejlécen közölt elő­fizetési díjat beküldeni szíveskedjenek. Igazgató: A szeszipar külkereskedelmi jelentősége és a mezőgazdasági szeszipar helyzete. Külkereskedelmi mérlegünk alakulásának kérdése a leg­utóbbi időkben az ankétek egész sorozatán tárgyaltatott, amikor is egyrészt kutatták azokat az okokat, melyekre kül­kereskedelmi mérlegünk fokozódó passzivitása visszavezet­hető, másrészt azt sürgették, hogyan lehetne külkereskedelmi mérlegünket javítani. Mivel még nem esett szó arról, hogy a szeszipar ebben a kérdésben minő szerepet játszik, nem lesz felesleges rámutatni arra, hogy az 1926—27. évi termelési időszakban a Magyar­­országban termelt szesz 52%­-a, vagyis 190.741 absz. hl. exportáltatott a külföldre, nevezetesen Svájcba, Francia­­országba, Dél-Amerikába, Hollandiába, a Levantéra és mint transitó áru az északnémet és olasz kikötőkbe és az exportált szeszért befolyt 6,754.315 pengő javította külkereskedelmi mérlegünket. A szeszipar tehát egészséges alapokon nyugvó olyan ipar, amely a belföldi termények feldolgozásával a szeszben olyan iparcikket állít elő, amellyel nemcsak teljes mértékben a bel­földi szükségletek fedeztetnek, hanem tekintélyes mennyi­ségek a külföldön is elhelyeztetnek s ezzel bizonyos mértékben csökken külkereskedelmi mérlegünk passzivitása. Emellett a mezőgazdasági szeszipar, amint azt már sokszor kifejtettük, a mezőgazdasági szeszfőzdékkel kapcsolatos gazdaságokban a belterjes gazdálkodást teszi lehetővé s ezzel egyidejűleg a gazdaság terméshozamát, tej- és húshozamát is lényeges mértékben emeli. A magyar szeszipar további törekvése az, hogy amint a dehidráló­ telepek berendezése elkészült és felállíttatott, a benzin és dehidrált szesz keverésével a Motalkóban olyan nemzeti hajtóanyagot állítson elő, amely a törvényben biztosított kötelező használat mellett folyton fokozódó mér­tékben csökkenteni fogja a benzin behozatalát, ami szintén kedvezően fogja befolyásolni külkereskedelmi mérlegünk alakulását. Mindez pedig azért volt elérhető, mert az Országos Szesz­értékesítő R.-T. megalkotásával már 1921-ben olyan intéz­mény létesíttetett, amely céltudatos, előrelátó működésével a kötött üzletek mintaszerű és mindig megbízható lebonyolí­tásával a számottevő piacokon világhírnévre tett szert. Míg más szesztermelő államok lassankint kisebb-nagyobb mér­tékben leszorultak a világpiacokról és kénytelenek voltak szesztermelésüket korlátozni, a magyar szesztermelés, amely 1921—22-ben mindössze 201.029 hl. volt, 1926—27-ben 328.043 hl.-re, a szeszexport pedig ugyanezen időszakokban 37.043 hl.-ről 190.741 hl.-re emelkedett. Ezekért az eredményekért, amelyeket elérni valóban nem volt könnyű, az Országos Szeszértékesítő R.-T. végrehajtó­bizottságát és az intézmény vezetőségét, különösen pedig Darányi István vezérigazgatót a legnagyobb elismerés illeti meg. De egyúttal arra is rá kell mutatnunk, hogy az értékesítési lehetőségek megteremtése mellett és a szeszipar termelésének fokozása mellett a termelési költségek azért, mert a mező­­gazdaság a reánehezedő terhek súlya alatt roskadozik, annyira fokozódtak, hogy a mezőgazdasági szesztermelés jövedelmező­sége nagyon erős mértékben csökkent. Ezért van az, hogy a meglevő mezőgazdasági szeszfőzdék közül 1926—27-ben 4 mezőgazdasági szeszfőzde egyáltalában nem kezdte meg üzemét, 2 mezőgazdasági szeszfőzde megkezdte ugyan, de két hónapnál rövidebb ideig volt üzemben, a teljes termelési törzskeretet nem tudta kitermelni 10 mezőgazdasági szesz­főzde, a termelési keretben részesített új mezőgazdasági szeszfőzdék közül pedig 6 még fel sem épült. Mindössze 228 olyan mezőgazdasági szeszfőzde volt üzemben 1926—27-ben, amely a termelési törzskeretet kitermelte, vagy annál többet termelt. MA«Yá» VEGYIPARI (NÉPOLYÁR R.-T. Ezelőtt: REICHEL és HEISZLER, Budapest, X., Noszlopi­ utca 1. Telefon:József 390—07 3 90—08. faszesz- és élesztőgyárak, szeszfinomítók, pálinkafőzdék, keményítő-, szirup-és dextringyárak, kon­sorgönycim,destillatok ,­zerv- és takarmánygyárak, vegyészeti gyárak teljes berendezése. • • Mindennemű lepároló­­alapíttatott , 1807. évben. .A készülékek, extrahálók, besűritök, vancumok, szárítók, autoklavok, tartányok, saválló öntvények, Kiliső­r. Is márnöklátogat is díjtalan. A szivattyúk, compressorok, gőzkazánok és gőzgépek szállítása. ---------—

Next