Hő-Víz-Gáz-Lég Technika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1. szám - 2. évfolyam, 1-6. szám)
1947-01-01 / 1. szám
I. ÉVFOLYAM. 1. SZÁM HŐvíz GÁZ LÉG TECHNIKA A Magyar Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének lapja SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG: RÉTI MÁRTON, REMINICZKY KÁROLY, MODROVICH KÁROLY, DR. KOMONDY ZOLTÁN, KARAP JENŐ. Az épületek hőveszteségszámítása és azok alapját képező legkisebb külső hőfok megállapítása a hőfokhíd elmélet segítségével Köztudomású, hogy hazánkban eddig a központi fűtőberendezéseket —20 C° külső hőmérséklet és a többi időjárási tényezők kedvezőtlen találkozásának alapulvétele mellett méretezték. Dolgozatom tárgya annak bizonyítása, hogy az így tervezett központi fűtőberendezések 15—33%-kal túlméretezettek, azaz a helyes anyaggazdálkodási elveknek nem felelnek meg. E kijelentés igazolására, fűtőberendezéseink kihasználási fokát először átlagos, azután pedig kirívó szélsőséges időjárási viszonyok figyelembevételével vizsgálom. A vizsgálatot a téli hőfokhíd, valamint a módosított hőfokhíd segítségével végzem el s egyben pótolni kívánom azt a hiányt, amelyet eme a fűtéstechnikában oly sok irányban felhasználható fogalom itthoni mellőzése jelentett. Tekintettel arra, hogy hazánkban a klimatikus viszonyok még a trianoni határok között sem teljesen egységesek, így vizsgálataimban 35 földrajzi pont (város, üdülő, hegycsúcs) adatait dolgoztam fel. A hőfokhíd értelmezése céljából vezessük be először a fűtési nap és a fűtési határhőfok fogalmát. Fűtési nap alatt oly napot értünk, amelynek átlagos hőfoka kisebb, vagy egyenlő a fűtési határhőfoknál, azaz annál a hőfoknál, amely mellett a fűtőberendezések üzembehelyezése a tapasztalat szerint célszerűnek és szükségesnek látszik. Az irodalom és a gyakorlat e határhőfokot a belső fűtési hőfoktól teszi függővé. Megválasztására az 1. sz. táblázat ad tájékoztatást. Valamely fűtési nap G„ hőfokhídja alatt a belső fűtési hőfok és az illető napjai átlagos hőfoka közti különbséget értjük , ennek egységét napfoknak nevezzük s jelöljük Nf -vel. Fentieket egyenletbe foglalva: Gn = ti — tai I. Ha pl valamely napon az átlagos külső hőfok tai =— 2 C°, a belső fűtési hőfok + 20 C°, úgy e nap hőfokhídja: Gn = 20 (-2) = 22 Nt Valamely időszak G hőfokhídja alatt az illető időszakban előforduló zx számú fűtési nap hőfokhídjainak összegét értjük, G — . 2, Gni = . 2 Jb **0. i=l i=l vagy ha az illető időszak átlagos hőfoka pl ta 1 volt, úgy G = Zy (tia tál) III. Pl. ha valamely év február havának Budapesten az átlagos hőfoka + 0,4 C° volt, úgy ez év februárjának hőfokhídja, 20 C° belső hőmérsékletre számítva Gfebr. = 28 (2004) = 549 N A hőfokú adat aszerint, hogy milyen időszakra vonatkozik, nevezhetjük téli hőfokhídnak, januári, vagy egyéb havi, heti, vagy napi hőfokhídnak. Megállapításuk a napi hőfokok ismeretében rendkívül egyszerű. Ilyen esetben mindazokon a napokon, amelyeken a külső hőfok kisebb, vagy egyenlő, mint a fűtési határhőfok, képezzük a belső hőfok és az átlagos napi külső hőfokok különbözetét s e különbözeteket összeadva, megkapjuk az egész idényre szóló hőfokhidat, azaz más szóval azt a napfok számot, amelyet a fűtőberendezéssel át kell hidalni. Természetesen a hőfokhíd évről-évre az időjárási viszonyok szerint változó. 1. SZ. TÁBLÁZAT: a fűtési határhőfokokra. Belső hőfok 20° 1 19° 180 1 150 1 126 1 50 1 Fűtési határhőfok 120 1 xi° 10° 1 9° 1 8° 1 30 1 MACSKÁSY ÁRPÁD