Magyar Textiltechnika, 1947-1948 (1. évfolyam, 1-2. szám - 2. évfolyam, 1-9. szám)
1947-11-01 / 1. szám
vegyi folyamatában és minden okunk megvan annak feltételezésére, hogy azt igen nagy mértékben befolyásolják. Tehát a színnyomásnál két sőt három óriás molekulájú anyag egymásra hatását kell tanulmányoznunk és a tanulmányozás lehetőségét a fixáció mellékkörülményei bizony nem teszik könnyűvé. A fentiekhez hozzá kell fűzni, hogy a nagy molekulájú vegyületek kémiája meglehetősen fiatal és ha Staudinger és társai már meglehetősen messze is jutottak nagy molekulájú vegyületek tanulmányozásában, főként azoknak molekula nagysága, fizikai tulajdonságai, alakja, szerkezete és reakciói szempontjából, mégis azt kell mondani, hogy a kémia jelenleg csak nagyon gyéren ismeri két, vagy éppen három igen nagy polimerizációs fokú óriás molekula egymásra való hatását. Ezekből következik, hogy a fixációs folyamatokban résztvevő vegyi anyagoknak a közelebbi megvizsgálása szükséges, illetve meg kell keresnünk a textilanyagnak, mint kémiai médiumnak, azt a részét, ahol a festés vegytani része lefolyik. I. Több, mint egy évszázada ismert, hogy a cellulóz szelőcukor (glükózé) építőkövekből van összerakva. Természetesen nagyon hosszú volt az út odáig, amíg napjaink kutatása a cellulóz kémiai összetételét az alábbi Haworth-Zemplén formulában tisztázta: A fenti képlet úgyszólván, egy évszázados folytonos munka eredménye és az alappilléreket és az egész cellulóz konstrukció máig is helytálló elképzelését tulajdonképen K. H. Mayer és H. Mark vetették meg. Szerintük a cellulóz- molekula régóta ismert alapkövei, a cellobióz gyökök, hasábszerűen „elemi testekké“ egyesülnek oly módon, hogy a hasáb mind a négy függőleges élében egymással párhuzamos elrendezésben egy-egy cellobioze gyök van. hasábnak az úgynevezett „elemi testnek“ a méretei, (mint az Angliában végzett röntgenográfiai mérések is pontosan igazolták.) 8.35 A, 7.9 A, s 10.3 A, ahol a 10.3 A a hasáb függőleges élének mértéke, azaz a cellobioz gyöknek a hossza. Az egymás fölé illesztett elemi testek (hasábok) adják a cellulóz molekulát, ahol az egyes cellobióz gyökök fővegyérzékelőkkel, glükozid kötésben csatlakoznak egymáshoz. Természetszerűleg, mint azt a Haworth képlet is kifejezi, a gyűrű alakban elhelyezkedő glükopiranoz gyökök a térben kisebb-nagyobb szöggel elfordulva foglalhatnak helyet. Ilyen módon tehát bármelyik hasáblap síkja két cellulóz molekulát vág ki, melyeknek egymástól való távolsága 7—8 A, ezek azonban már mellékvegyérzékelőkkel kapcsolódnak egymáshoz. Számításba véve azt, hogy a cellobioz molekula két szélső oxigénjének távolsága 6,5 A (1), nyilvánvalónak látszik, hogy a két cellulózé molekula között lévő távolság olyan molekuláris dimenzió, amely úgyszláván teljes mértékben kitöltődik maguknak a cellubiozt alakító atomoknak a térfoglalása, térigénye által ezeken a helyeken festési folyamat nem lehetséges, miután ide nemcsak molekuláris, de még ionizált állapotban lévő atom sem juthat be. Az egymás mellett lévő elemi testekben párhuzamosan rendezett, azonos csoportban lévő nagyszámú cellulóz molekula adja a cellulóz rostanyagnak első nagy építőkövét, a micellát, vagy kristallított. A micellákat viszont, az elemi testeket összekötő erőkkel szemben mellékvegyérzékelők tartják össze és az a mechanikai erő, mely abból adódik, hogy a cellulóz molekulák egyik micellából egyenlőtlen hosszúságuk következtében a másik micellába átnyúlnak. (Frey- Wyssling-féle elmélet, 2. ábra). A kristallítot alkotó cellulóz molekulák az elemi testekben van 1. ábra. 1 1. Valkó: Kalloidchemieche Grundlegen der Textilveredlung 3— 1.