Vas és Fém, 1947-1948 (1. évfolyam, 1. szám - 2. évfolyam, 1-5. szám)
1947-04-01 / 1. szám
ben) meghatározásáról a következőt kell tudnunk. Minél kisebb a vizsgálandó lemez és minél kisebb leszorító nyomást alkalmazunk, annál nagyobb E. számot kapunk. PL 0,66X90 mm-es tárcsa erős leszorítással 8,3, gyenge leszorítással 9,2, 0,66X55 mm-es tárcsa az előbbi körülmények mellett 8,7, ill. 9,9 E. számot adott. A kenőanyag szerepe igen fontos; ha a tüske nincs megkenve, az E. szám kb. 10°/o-kal kisebb lesz, viszont marhafaggyú alkalmazásával sok esetben 0,5 mm-el nagyobb értéket kaptam, mint Stauffer-kenőcsnél. Itt jegyzem meg, hogy az összes kísérleteimnél — bármelyik vizsgáló módszerről lesz is szó — marhafagygyút használtam kenőanyagnak. Nagy mértékben befolyásos a lemez felülete. Pl. egy revés lemezen 10,7, pácolva 11,6 E. számot mértem. A mélyítés sebességének szerepe, az E. szám nagyságának megváltoztatása szempontjából, jelentéktelen. Az Erichsen vizsgálat jól mélyhúzhatónak minősíti azt a lemezt, amelyiknél 1. nagy az E. szám, 2. nem szálas a szövet, 3. a kimélyített kúp felülete sima. Az E. szám irányértékeit — a lemezvastagságtól függően — diagrammban foglalták össze (MOSz. 140.). A vastagságtól független E. számok meghatározására történtek már kielégítő vizsgálatok (13.) A 2. és 3. pont alatti fogalmakra az E. kúp felülete és szakadásának alakja ad felvilágosítást. A csésze felülete lehet finom-, közepes- és durvaszemcsés, azonkívül repedezett és szálkás. A szakadás lehet egyenes, ív alakú és körív alakú. (1., 2., 3. és 4. ábrákat.) A felület és szakadás alakja a szemcsenagyságtól és a szövet irányítottságától függ. Az ív nagysága egyenes arányban van az E. számmal. Repedezett és szálkás kúp esetén az E. szám kicsi. A szemcsenagyság és az E. szám között nincs határozott, törvényszerű összefüggés. Az E. vizsgálatoknál meg kell jegyeznünk, hogy az újabb készülékeken a mélyítéshez szükséges tüskenyomást egy mérődoboz segítségével meg lehet határozni. II., III., IV., V. A Guillerykészüléknél egy golyót, — kézi szivattyúval létesített olajnyomással — sajtolnak a lemezbe. A golyó útját és az olaj nyomását mérik. Az Olsen-készüléknél motormeghajtással hidraulikus úton történik a tüske nyomása. Hasonlóképpen hidraulikus meghajtású az Amsler-készülék is, ahol előírásnak megfelelően cserélhető a ráncfogó és húzógyűrű. Olsen—LPiffiams-készülék dinamikus vizsgáló berendezés, ahol a tüske előre meghatározható sebességgel végzi a mélyítést. A tüske útját diagramm felvételével rögzítik. Golyó és tüske helyett a Lufft—Dietrich-készülék folyadékot nyom a membránként befogott lemezbe. A lemez szakadásáig elért mélység és nyomás, diagrammból értékelhető ki. VI. Lyuk-tágító vizsgálatok. Lényege az, hogy a középen furattal ellátott vizsgálandó lemezt (L) a behúzás megakadályozása céljából egy ráncfogóval (Rf) a húzógyűrűre (Hgy) szorítjuk, majd egy tüskét (T) addig nyomunk a lemezbe, amíg D2-t (IJ?* , , annak ^-------nagyságú körgyűrű része a hajlító és sugárirányú erők hatására csésze alakúra megnyúlik, a lyuk pedig érintő irányú erők hatására elszakad. A ’*d <^° Ю0 érték adja a lyuktágulást, amely érték az anyag alakváltozási képességére, — különösen a nyújthatóságára — jellemző s így a mélyhúzhatóság megítélésére irányadó lehet. A vizsgálat elvégzése az Erichsen-készülékbe szerelhető, adott méretű szerszámokkal történik. Kísérleteimnél a szerszámokat egy 35 tonnás Losemhausen-gyártmányú szakítógépbe építettem be, ahol a tüskenyomást pontosan lehetett mérni. A húzótéren fellépő erő : : P tüske , . ... —B kg. Az anyag közepes alakváltozási ellenállása a tm · Pkg/cm2. Ha F értéknél a kiindulási méreteket vesszük figyelembe, vagyis Fox(Dodo) SD akkor a legnagyobb tüskenyomással kiszámított , tm a tágítási szilárdsággal lesz egyenlő. Az eljárás tulajdonképpen nem más, mint egy körgyűrű szelvénnyel végzett szakítóvizsgálat, ahol a tágítási szilárdság közel azonos az anyag szakító szilárdságával. A kísérlet helyes eredménye szempontjából igen fontos a 12 mm átmérőjű lyukak fúrása. Ajánlatos a vizsgálandó lemezeket kötegbe rakni s azt két 2. ábra. Finomszemcsés Erichsen kúp. 3. ábra. Durvaszemcsés Erichsen kúp. 1. ábra. Szálkás Erichsen kap. 5. ábra. Lyuktágító vizsgálat. 2