Magyar textílipar, 1908 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-01 / 1. szám
LAPUNK KÖZLEMÉNYEI C5RKI5 REORRR5 TELJES MEGNEVEZÉSÉVEL VEHETŐK RT. Textiliparunk helyzete az uj vámrendszerben, (Ausztria monopóliumot szerzett). — Irta: marothi Fürst Bertalan, udvari tanácsos. — Most egy éve ezen a helyen a kikészitési eljárásról cikkeztem. Fejtegettem ennek a jelentőségét és tüzetesen ismertettem a módozatait. Kiemeltem azt is, hogy a hazai fonógyáraknak milyen aggályaik voltak a kikészítésre behozott fonalak vámmentessége ellen. Statisztikai kimutatás még nem jelent meg az 1906-iki külkereskedelemről, noha már benne vagyunk a december hónapban, így tehát pontos adatokkal nem rendelkezem. Csak általánosságban, gyakorlati észleletek alapján állíthatom, hogy a kikészítési eljárás a lefolyt évben sem honosuti meg nálunk, annyira mint kellene, sőt még annyira sem, amennyire könnyen lehetett volna. Gyakoroljuk ugyan a kikészítési eljárást, de passzive. Nem mi készítjük ki a mások félgyártmányait, hanem mások készítik ki a mi félgyártmányainkat. Már az új vámtarifa indokolása is utalt arra a fonák helyzetre, hogy az 1900—1904 években fehérített és festett pamutfonalakból behozatali többletünk 9.16 millió koronát tett, holott nyerspamutfonalakat pl. 1905 ben 8.9 millió korona értékben »exportáltunk« túlnyomó részben Ausztriába, nyilvánvalóan kikészítés, fehérítés, festés céljából. A múlt évben ez a helyzet még rosszabbodott. Az 1906. évi osztrák áruforgalom statisztikája szerint, amely már október elején jelent meg 1906-ban Ausztriából behoztunk 30.54 millió értékű pamutfonalat és kivittünk oda 8.23 millió korona értékű pamutfonalat. Ha a tüzetes kimutatást nézzük, azt látjuk, hogy Ausztriában irányuló 84 millió korona értékű fonalkivitelünkből 628 millió korona esett a 29-ig számig való nyers pamutfonalakra. Kétségtelen, hogy az »exportált« nyers fonalak úgyszólván mintegy szálig visszakerültek hozzánk festett és fehérített állapotban. Tanúsítja ezt az a tény is, hogy kivitelünk értéke a behozatalnak körülbelül egynegyedét tette, holott az exportép fonalak súlya (43.435 mm) az importált fonalak súlyának (127.280 mm) harmadrészét sem tette. Hivatalos kiadványaink váltig hangoztatják, hogy a pamutszövettermelésünk 1898-ban 4.14 millió korona 1904-ban már 12.10 millió korona értéket képviselt, hogy ugyanezen idő alatt köz Olvasóinkhoz 1908. január elsejével állandó állásközvetítési rovatot nyitunk. Igen tisztelt előfizetőink részére ezen rovatba hirdetéseket teljesen ingyen veszünk fel. Úgy a magyar textilgyárosok, valamint a textilipari hivatalnokok saját érdeke, hogy ezen rovatot igénybe vegye s igy el fog némulni majd az a panasz, hogy magyar ifjak magyar gyárakban nem találnak alkalmazást. A szerkesztőség. Felelős szerkesztő: DEUTSCH KÁLMÁN. Főmunkatárs: BÁNYAI MÓR. /55' k^/oo FACHZEITSCHRIFT. ^ A PAMUT-, GYAPJÚ-, SELYEM-, LEN-, KENDER- ÉS JUTA IPARI ÉS MEGJELENIK MINDEN HÓNAP 1-ÉN ÉS 15-ÉN. -0 III. ÉVFOLYAM 1. SZ. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÚJVIDÉK. = TÁVBESZÉLŐ 110. SZÁM. § KIADJA: A „MAGYAR TEXTILIPAR" KIADÓVÁLLALAT. Egy évre . 16 K. Fél évre . 74 Ja-4 C. Kiillatdre T . . 8 K. Egyes példány ára 50 fillér. 1908.~JAf NoAf. 1. MAGYAR TEXTILIPAR FOLYÓIRAT. UNGARISCHE TEXTILlNPUSTRlgP11^