Magyar textílipar, 1912 (7. évfolyam, 1-24. szám)
1912-01-01 / 1. szám
III. Horgolt csipke. A horgolást, mint női kézi munkát az iskoláinkban tanítják ugyan de ez csakis a legszerényebb igényeknek felel meg. Sem a minta, sem az anyag, sem végül a technikamunka finom, ízléses és művészies voltára gondot nem fordítottak, a magyar eredetiséggel nem törődvén, minden külföldi származású s utánzata volt. Az a bámulatos szép és áldásos siker, melyet az Írországi horgolt csipke az egész világon elért, egy év előtt arra a gondolatra hozta a gömöri Szontágh nővéreket, hogy megteremtsék a magyar horgolt csipkét. E végből ők az Írországi csipkék horgolási technikáját, s művészies kidolgozását behatóan tanulmányozták és a régi magyar hímzési mintákat, az eredetiségek változatlan fentartása mellett, oly módon tervezték meg, hogy azok a horgolási technika kívánalmainak megfeleljenek, így jött létre a csetneki magyar csipke, mely mindenütt nagy tetszést aratván, máris szép eredményekre hivatkozhatik. Jelenleg a csetneki csipke az egyedül az országban a horgolt csipkék között, s miután már a kezdete is megfelel az iparművészeti igényeknek, azért ennek fejlesztése elsőrendű érdek és kötelesség — ügy a fővárosban, mint a vidéken tanfolyamokat kell szervezi, s állami, hatósági s társadalmi erők bevonásánál ezen úgyszólván semmiféle befektetést nem kívánó, de szép keresetet biztosító házi ipari foglalkozást magyar ízléssel s szellemben az ország lehetősök vidékén meg kell honosítani. Ez irányban sürgős intézkedésre annál inkáb is nagy szükség van, mert nemcsak Írországból importálják hozzánk a horgolt csipkét, de a szomszédos és velünk vámközösségben élő Ausztriában is már évek óta nagy és rendszeres tevékenységet fejtenek ki a horgolt csipkék készítésére, s onnan, elárasztják a magyar piacot horgolt csipkékkel ez ellen pedig sürgősen védekeznünk kell. IV. Gyári csipke. A gépekkel előállított csipke nagy ipari fontosságát semmi sem bizonyítja jobban, mint az az amerikai arányú fellendülés, melyet Plauen városa fejlődésévél mutat. Ez, a szászországi Vogtlandnak főhelye, egy kis vidéki városból 20 év alatt oly mesés gyorsasággal fejlődött nagy ipari centruma, hogy ma a lakosainak száma meghaladja a 130.000 lelket. És ezt egyedül a csipkegyártásnak köszöni. Rendkívül érdekes és tanulságos dolog Plauen ipari fejlődése történetének tanulmányozása, mert ebből a csipkegyártás fejlődését is megtanulhatjuk. A csipkegyártás főhelye jelenleg Angolországban Nottingham, Franciaországban Calais, a Német birodalomban pedig Plauen, az utóbbi hely azonban magának már vezető szerepet vívott ki, s a világ nyári csipkeszükséglete legnagyobb részét maga fedezi . A csipkegyártás igen jövedelmező foglalkozás, mely azonban nagy tőkebefektetést, nagy és széles látókörű üzleti válalkozást s kitűnően szervezett üzleti összeköttetést kíván. — A csipkegyártás terén igen nagy az üzleti verseny, s nincs egyetlen egy más cikk mely a divat szeszélyeinek annyira rabja lenne, mint a gyári csipke, mely 3 — 4 hónap alatt, a divat változtával 60—70°0-ot is veszíthet az értékéből. E téren a gyors és tömeges produktióra van szükség, ez pedig nagy forgó tőkét, s nagy üzleti gyakorlatot vállalkozást igényel. — Hazánkban a csipkegyártás meghonosítása nagyon kívánatos volna, de e kérdés megoldása a legnagyobb óvatosságot és körültekintést igényli A magam részéről a vállalkozást teljesen magánkézre bíznám, de ezt minden lehető és méltányos támogatásban részesíteném. Kezdetben oly cikkek gyártását kellene folyamatba venni, melyek a divat gyors változásának nincsenek alávetve, ilyenek a tűi fátyolok, kis és nagy ablakfüggönyök, védőteritők stb. Ezeket előkelő magyar művészekkel megterveztetném, s ízléses magyar mintákkal látnám el a gyárost. Ha ezen kezdet biztatóan indul, úgy lehetne csipkegépet beszerezni s kiosztása által ezen ipari foglalkozásnak házi ipari jelleget adni. — Már az igen nagy eredmény volna, ha a magyar tülfátyól, védterítők, s ablakfüggönyökkel a külföldi árut ki tudnák szorítani sőt e csipkékből exportra is dolgozhatnánk. Ha ez iparág megizmosodott, s már biztos piaccal rendelkezik, akkor lehet rátérni a tulajdonképeni csipkegyártásra s itt is magyar mintákkal és tervezetekkel szükséges a gyárosokat elláttni, de ez még messze idők munkája. Miután a gyári hímzés és a gyári csipke előállítása sok rokonságot mutat, célszerű volna a mi nálunk már üzembe levő néhány géphímzési vállalkozót felhívni, hogy gyárukban a hímzés mellett, a csipke gyártását így vegyék üzembe, de újólag hangsúlyoznom kell ezen kísérlet kockázatos voltát, mert itt nem az előállítás a döntő tényező, hanem a célszerű értékesítés; miután pedig a csipke a divat rabja, azért itt nagy kockázatról van szó. A csipkegyártásban minden divatújdonság gyorsan és nagy tömegben kell, hogy a világpiacra kerüljön, mert az újdonságnak kell helyet adnia. Azért szükséges a csipkegyártást a magánvállalkozásra bízni, s az amint a külföldön óriási arányokban fejlődött, úgy kétségen kívül nálunk is gyökeret fog tudni verni. Ezek volnának tehát főbb vonásokban a magyar csipkére vonatkozó megjegyzéseim s hangsúlyozva ezen iparág nagy jelentőségét, annak MAGYAR TEXTILIPAR 1912. JANUÁR 1.