Magyar Textiltechnológusok lapja, 1939 (20. évfolyam, 1-8. szám)
1939-01-27 / 1. szám
görbe vonalat alkotna, mégpedig éppen a rajzban feltüntetett görbe vonalat, mely a szakálldiagrammot az egységnyi alaphosszúsággal együtt határolja. Az ábrákban a leghosszabb szálak a baloldalon, az igen rövidek a jobbszélen képzelendők el. E diagrammok alapján mindenekelőtt az átlagos szálhosszúság meghatározása lehetséges. Nem egyéb ez ugyanis, mint a szakálldiagramm területével egyenlő területű és alapú derékszögű négyszög magassága. A három diagramm alapján a három, kísérletileg kiadódó átlagos szálhossz sorban: 16.7, 16.5 és 15.8 mm век bizonyult. E három kísérleti érték igen jól egyezik egymással és középértékben a pamutminta átlagos szálhosszúságát 16.3 mm-nek adja ki. A kísérleti után meghatározott diagrammok nemcsak a belőlük meghatározható átlagos szálhosszúságok tekintetében tüntetnek fel nagy megegyezést, hanem jellegüket illetően is. Látható mindhárom diagrammról, hogy legnagyobb aránylagos mennyiségben (az egységnyi alaphossz jelentős részének megfelelő darabon) az átlagoshoz közel eső szálhosszúságú szálak vannak az anyagban és úgy a lényegesen hosszabb, mint a jóval rövidebb (tehát pl. a 25 mm-en felüli és a 10 mm-en aluli) szálak százalékos előfordulási gyakorisága a pamutanyagban elég kicsiny. Mindezek alapján a pamutanyagot szálhosszúságmegoszlás alapján elég kedvező minőségűnek lehet nyilvánítani. Kézenfekvő ugyanis, hogy egy szálas anyag feldolgozás (elsősorban fonás) céljaira annál inkább alkalmas, minél inkább egyenletes szálhosszúság tekintetében, azaz, ha — ideális esetben — csupa egyenlő hosszú elemi szálakból áll. De továbbmenőleg nyilvánvaló az is, hogy a szálas anyag értékessége fokozódik akkor, ha a kiegyenlített szálhossz-megoszlás mellett az egyes elemi szálai ezenfelül még általában hosszúak is. Ebből az utóbbi szempontból, tekintettel a kísérletileg meghatározott 16,3 mm-es átlagos szálhosszúságra, a vizsgált pamutanyag jónak minősíthető. A könnyebb értékelés és megítélés érdekében az I. táblázatban, annak első, »h« felirattal ellátott rovatában vannak megadva a fontosabb pamutfajták átlagos (a fent ismertetett módszerrel meghatározott) szál hosszúságainak a szokásos — nevezetesen az iparban leginkább feldolgozott minőségeiknél észlelt — határértékei (Johannsen: Handb. d. Baumwollspinnerei, I—II. kötet, 1937. kiad. nyomán). Ugyancsak Johannsen id. munkájára hivatkozva közölhető, tájékoztatás végett, hogy igen jónak nevezhető szálhoesz tekintetében az anyag, amennyiben az átlagos szálhossza 17 és 25 mm közé esik, jónak, ha ez az érték a 16 és 21 mm határok között mozog. 3. Szálfinomság vizsgálata. E vizsgálatok a későbbiekben részletezendő szilárdsági vizsgálatokkal együtt, részben azok kiegészítéseképpen kerültek végrehajtásra. Céljuk volt a pamutanyag egyes elemi szálainak átlagos vastagságát, valamint u. n. metrikus numerusát szolgáltatni. Ennek érdekében a szilárdsági vizsgálatoknak (szakító kísérletnek) alávetett egyes szálaknak erőhatás alá nem került darabjain a szakítás elvégzése /. táblázat. Pamutfajtah mmN Pog Ro Km 6 °/o Jo mkg/kg Megjegyzés Vizsgált pamut 16.3 2890 (2840) 3.7 (3.4) 11.8 (8.2) 8.9 (8.9) 480 (430)3 Északamerikai (USA, Mexikó) 16.1-25.7 3850-9385 5.3- 9.6 21.0-55.0 7.0-11.5 Fisch Egyiptomi (beleértve Szudán) 16.1-26 4620-7530 4.0- 7.6 21.0-48.1 5.0-11.5— HH 1—10 Keletindiai 12.5-13.8 2520-4600 3.2+10.6 15.5-26.0 5.7- 8.2— ’33 Délamerikai 11.9-20.6 4360-7340 3.8-10.5 22.1-37.6 5.2-10.8— IS .9 Nyugatindiai (és középamerikai) 13.6-16.8 3300-6300 4.3- 7.1 21.6-29.9 6.4-10.1— China Afrikai (Egyiptom és Szudán kivételével) 11.9-18.2 3550-7080 3.0- 8.2 12.7-29.0 5.3- 9.8 qqcd pq Ázsiai (K.India és Levante kivételével) 11.4-17.2 2400-5930 3.8- 8.3 15.7-28.2 5.6- 8.1— Lcq Levantei (Földközi-tenger melléke Európában és Ázsiában) 11.8-15.7 3700-7250 3.8- 6.4 14.3-32.5 5.1-10.0 § , l-4. ^ 1