Magyar Üveg- és Agyagujság, 1906 (6. évfolyam, 1/120-24/143. szám)

1906-01-01 / 1. (120.) szám

1. (120.) szám MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGITJSÁG 3 kevesebb kvarczot kell őrölnie; ha pedig olcsó és kellő mennyiségű motorikus erővel (vizi erővel) rendelkezik, esetleg kovasavdúsabb porczellánkeveréket jutányosabban készíthet, melyben tehát kevesebb a kaolin és sok az őrölt kvarcz. Tekintetbe kell továbbá venni a tüzelő­anyag árát és minőségét is, mivel a sok aluminium­­oxydot tartalmazó porczellán csak igen magas hőfoknál ég ki, melyet csak jó tüzelőanyaggal érhet el, míg ellen­ben drága tüzelőanyag mellett esetleg jutányosabb lesz alacsonyabb hőfoknál kiégő kovasavdús porczellánt gyár­tania, különösen ha a gyár motorikus erejével és mecha­nikai berendezésével képes nagyobb kvarcztömeget meg­őrölni. Végül még a tokok készítésére rendelkezésre álló tűzálló agyag minősége is döntő lehet a porczellán össze­tételének megválasztására, mert alumíniumban dús por­czellánt csak elsőrendű, kitűnő agyagból készített tokok­ban lehet égetni, ha pedig a tokok oly magas hőfokot nem bírnak ki, a gyáros megint kénytelen lesz inkább kvarczdús masszával dolgozni. A porczellánmassza összetételének megválasztásánál tehát mindezen felsorolt körülményekre tekintettel kell lenni és így jó vagy jobb porczellánkeverék nem létezik, mert a legjobb az, melyből a gyáros az adott körülmé­nyek között legkevesebb költséggel gyárthatja áruit. A legfontosabb kérdés tehát mindig csak az, hogy lehet­séges-e általában a rendelkezésre álló nyersanyagból hasz­nálható porc­ellánt készíteni, azaz, hogy eléggé tiszta-e az anyag, de az ilyen vizsgálatokra hivatott kísérletező intézetnek nem lehet feladata, hogy detailmunkát végez­zen, azaz, hogy mindenféle keveréket próbáljon ki és hogy minden használhatónak bizonyult keverékből min­denféle használati edényt tuc­atszámra készítsen. Az ilyen detailmunkának és végleges rec­eptek megállapításának csak akkor volna a czélja, ha konkrét esetben egy por­­czellángyár felállításáról volna szó, mikor a figyelembe veendő körülmények számba is vehetők. Kísérleteimnél tehát úgy jártam el, hogy az előze­tes égetési próbánál eléggé fehér és tűzállónak mutat­kozó földet megelemeztem. Ezen elemzéseknél a vasat külön nem határoztam meg, mivel ez a fehér agyagok­ban csak igen kevés lehet és annak festő hatása úgyis a gyakorlati próbáknál tűnik ki legjobban. Hogy az elemezett nyersanyag tisztaságáról, főleg tehát a benne levő vasnak hatásáról tájékozást szerezzünk, próbaképpen porczellánt is készítettem belőle. Régebbi kísérleteimnél csak egyféle, rendszerint 25° 6 aluminiumoxydot tartal­mazó keveréket készítettem, de mivel utasításom úgy szólt, hogy mindenféle porczellánkeveréket próbáljak ki, újabb kísérleteimnél a fentebb említett határok közé eső egész keveréksorozatot számítottam ki és rendszerint mint typikus kovasavdús porczellánt a 20°/C aluminium­oxyd tartalmút és mint aluminiumoxyd-dúsat a 30% aluminiumoxyd-tartalmút és végül a közbeeső 25%-os keveréket is készítettem. (Folytatjuk.) EGYESÜLETI HÍREK. (Választmányi ülés 1905. deczember hó 17-én.) A legutóbb megtartott választmányi ülés Székács I. Tivadar elnöklésével az alkalmazottak balesetbizto­sítási ügyével foglalkozott. Részletes tudósításunk a következő. Jelen voltak: Székács I. Tivadar alelnök, Kirchknopf István ellenőr, Salzer Salamon gazda, Bolgár Pál titkár és a következő választmányi tagok : Ambrózy Gusztáv, Deutsch Manó, Puchs Mór, Glaser Lipót, Grün Márk, ifj. Grünwald Ignácz, Herzl M. L. Kellner Samu, Singer József, Ungár Ármin, Weisz Salamon, Zucker Henrik, Menczer Samu, Wellesz K. Rezső és Zimmerer Pál. Székács I. Tivadar alelnök az ülést megnyitja, a meg­jelenteket­ üdvözli és megteszi az alkalmazottak balesetbiz­tosítása ügyében előterjesztését. A kollektív balesetbizto­sítás az egyesület tagjainak előnyöket biztosít, mert a bal­esetbiztosító társaságok között olyan kartell áll fenn, melynek alapján a biztosító díj az összeg nagysága és a biztosítás időtartam hosszúsága szerint csökken. Mennél nagyobb lesz tehát a tagok hozzájárulása és mennél hosszabb időre köti meg az egyesület a biztosítást, annál nagyobb kedvezményt érhetünk el. A hozzájárulás ma még pontosan nem állapítható meg, de a tagok részéről eddig beérkezett kitöltött jegyzék alapján ítélve, a biztosítási összeg jelen­tékenynek mutatkozik, az időtartamra pedig nézete az, hogy a biztosítás 10 évre szóljon. A biztosító társaságok részéről beérkezett ajánlatok közül egyesületünknek legjobban meg­felel a Bartha Miksa igazgató úr által előterjesztett. Kéri tehát a választmányt, hogy részére az ügylet megkötésére nézve felhatalmazást adjon. Kellner Samu, Grün Márk és ifj. Grünwald Ignácz hozzászólása alapján a választmány a kért felhatalmazást meg­adja. Elvárja azonban, hogy Bartha Miksa úr az igazgatása alatt álló üvegbiztosító társaság üvegezési munkáit csak egyesületünk tagjával végezteti. A kedvezményre vonatkozólag pedig a választmány úgy határoz, hogy azt teljes mértékben ne az egyesület tagjai élvezzék, hanem a kedvezmény egy része az egyesületet illesse meg. Egyesületünk haszonrészesülésének qvótája tekinteté­ben pedig a legközelebb megtartandó közgyűlés döntsön. Klein Izidor jegyző bejelenti, hogy egyesületünk helyi­ségének czéljaira 85 koronát gyűjtött a következő tagok­tól : Pollák Arnoldtól 5 kor., Pintér Márktól 5 kor., Reit­­zer Izidortól 5 kor., Böhm Jakabtól 5 kor., Ambrózy Gusz­távtól 10 kor., Grün Ármintól 6 kor., Rosenzweig D.-től 10 kor., Szalvéter Ármintól 10 kor., Hoffmann Gyulától 6 kor., Hochhäuser Istvántól 4 kor., özv. Kohn Samuné és Társától 5 kor., Scheiber Bélától 10 kor., Kertész Tódor­tól 4 kor. Összesen 85 korona. A befolyt összeget ezen ügy intézésével megbízott Bolgár Pál titkárnak adja át. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést berekeszti. F­orgó és Társa­­ ------ÜVEGNAGYKERESKEDÉSE -------­ÜVEGNAGYKERESKEDÉSE BUDAPEST, YIL, DOHÁNY­ UTCZA 16—18. MINDENFÉLE TÁBLAÜVEG, TÜKÖR­­ÜVEG, ÖNTÖTT ÜVEGEK ÉS MINTÁ­­ZOTT TÁBLÁK GYÁRI RAKTÁRA. Alapittatott 1852. Telefon 13-24. f TJ 668

Next