Magyar Üveg- és Agyagujság, 1908 (8. évfolyam, 1/168-24/191. szám)

1908-01-01 / 1. (168.) szám

MAGYAR ÜVEG- ÉS AG­YAG ÚJSÁG 1. (168.) szám, sűrűbb lesz az anyag, ahelyett, hogy meghigulna. Ha ezt az agyagot kvarczczal vagy földpáttal elkeverjük és ekkor kísérletezünk vele, sikert fogunk elérni. Más agyag gyorsan olvad, ha szódát adunk hozzá. A szóda mennyisége nagyon váltakozik, rendszerint 100 kiló anyagra 1 /3 kiló száraz szódát veszünk. A rendes öntözőjével ellentétben a szódával vegyített folyékony, tejfölhez hasonló és a bele­mártott kézről gyorsan le kell folynia. A formá­ban nagyon gyorsan megkeményedik és a leön­tött darabot hamarosan kivehetjük a formából, így az öntözőmesternek 15—20 forma teljesen elegendő és e néhány formával épp annyi árut öntözhet, mint a rendes öntözőlével dolgozó mester 100 formával. Amellett elesik a formák gyakori szárítása, mivel ezek csak nagyon kevés vizet vesznek fel. A többi öntözőié kiöntését egy oldalra, kan­csóknál a fogó irányában, ne túl gyorsan tör­ténjék. A formát eközben nem szabad egészen felfordítani, mert különben a fenekén csöppek képződnek. Épp oly rézsútosan állítsuk félre a formát a leöntés elkészülte után. Ha az öntöző­iének valami hibája van, egyenetlen vagy foltos, úgy a szóda sok volt és 1'110 perczentes szalmiák­­oldattal kell elkeverni, ami azonnal segít. Az öntözőlevet tartalmazó vödör gondos letakarása szóda vegyítésénél még sokkal aján­latosabb. Mert különben vastag, pirosfényű bőr képződik, mely nem olvad fel többé és az öntöző­jével sem elegyedik el. Ezt a bőrt gondosan le kell szedni, nehogy belekerüljön a lébe. Ha ez mégis megesik, az egész levet egy másik vödörbe okvetlen át kell szűrni, hogy a bőrtől megtisztuljon. Néhány hónappal ezelőtt a szervezett munkások egyik tagja előtt pendítettem meg a dolgot, hogy milyen üdvös és szükséges volna, ha a munkaadók és munkások vezetőiből megalakulandó közös bizottság részére szerep­kört teremtenénk oly c­élzattal, hogy ezen bizottság azt a közös ipari és kereskedelmi érdekeket istápolja, amelyek a meglevő testületek tevékenységi körén kívül esnek. Már néhány nap múlva azzal a válaszszal jött, hogy a dologról lehetne beszélni, ha erre valami időszerű, nagyobb ügyből kifolyólag alkalom nyílna és a felhívás a munkaadók köréből jönne. Ami késik, nem múlik, az alkalom most itt van. Amerikából seregestül jön vissza a magyar, több lesz a munkáskéz, de bizonytalan, hogy több lesz-e a munka. Szükséges tehát, hogy a munkáskéznek munka­teret biztosítsunk. Ezen egy probléma megoldása már magában véve elég okot szolgáltat ahhoz, hogy a munka­adó és munkás színe-java egy közös tanácskozó­ asztalhoz üljön és a feladatot a közös érdek jegyében igyekezzék megoldani. Majd nyílik azután alkalom, hogy ezen közös bizottság hatáskörének fejlesztéséről a hivatottak szót emeljenek. A szót cselekedet, a cselekvést azután ered­mény kisérheti. B. P. Munkaadó és munkakereső. Régen hangoztatjuk, hogy a polgári szervezetet — társadalmi úton is meg kell teremteni — fejleszte­nünk kell. Az ok okozatot szül, majd az érdek, majd a kényszerűség diktál. Az alkalmat meglátni és megragadni, az időt jól felhasználni, mindössze ennyiből áll a gyarló ember szerepe. A szervezet erejéről felesleges több szót vesztegetni, mint példaképen megemlítenem a katonai hatalmat, amely, lényegét tekintve, főleg fizikai erő. Az ország erejét azonban nemcsak a fizikai, hanem a közgazdasági, szel­lemi és lelki erő fejlesztése is növeli és ugyancsak csök­kenti, amit ezekből elpocsékolunk ; pedig mennyit pocsé­kolunk el, éppen amiatt, mert ennek meggátlására tár­sadalmi téren hivatott őre nincsen. A nemzeti nagylét kialakulásához sok minden szük­séges és bizonyára nem volna jelentéktelen dolog, ha ipari téren a munkás és munkaadó között — a béke és rend valamennyire helyreállna, megjavulna. Hogy azonban ez megtörténhessék, ahhoz elsősorban — mind­két részről annak belátása szükséges, hogy a munkás és munkaadó viszonya között (társadalmi téren is) nem­csak ellentétes, de igen sok vonatkozásban közös érdek is fennáll.­­ Hogy azután melyek a közös és melyek az ellentétes érdekek, azt az érdekeltek hivatottjainak kel­lene megállapítani. A Magyar kir. államvasutak uj helyi árudíjszabása. Januárius 1-én lép életbe az az új helyi árudij­­szabás és kilométermutató, mely hatályon kívül he­lyezi az 1900. szeptember 1 -je óta érvényben voltat s az időközben alkotott módosításokat és eltéréseket magába foglalva, a mai díjszabások egységes útmutatójává lesz. A díjszabásnak általános érdekű határozmányai közül megemlítjük, hogy a díjszabásba bevették a maros­­vásárhely — szászrégeni h. é. vasutat és a nemrég meg­nyitott mádé­falva — gyergyószentmiklósi vonalat is. Bekap­csolták továbbá az új díjszabásba a székesfehérvári állomást, az ungvölgyi h. é. vasutat és a nagyberezna — uzsoki országhatári vonalat is. A mi szakmáinkat érintő módosítások a követ­kezők : Az új XVI. XIX. XX. és XXI. kivételes díj­szabásokból, melyek az agyagárukra és öblös üvegárukra stb. vonatkoznak, elhagyták az önálló üzemű idegen vasutak állomásait, nehogy az idegen vasúti állomások­nak a Máv. helyi díjszabásába való felvétele azt a lát­szatot keltse, hogy a kedvezményes díjtétel alkalmazását az áru származási helyéhez kötik, amint hogy a valóság­ban kötik is. Az öblös üvegárukra vonatkozó új XXI. kivételes díjszabásból törölték a kiviteli forgalomban eddig meg­volt kedvezményt. Nem akarunk az új díjszabás felett bírálatot mon­dani, de hozzáértők szerint alapjában megdrágítja a díjtételeket s igy az ipar és kereskedelem nem sok jót várhat tőle. Kittek. A kitt, vagy gitt néven ismert ragasztó és tapasztó­szer némely fajtájának könnyű elkészítési módját akarjuk itt ismertetni s előre is jelezzük, hogy a kittek két főcsoportra oszthatók, u. m. olaj- és gyantakittekre s mindegyik csoportba tartozó kitt előállítási módjában bizonyos egyformaság mutatkozik. A olajkittek különféle ásványi alkotórészeknek lenolajjal, vagy fitniszszel való keverékei, a gyantás kittek pedig gyantaoldatokból, vagy

Next