Magyar Üveg- és Agyagujság, 1917 (17. évfolyam, 1/382-24/405. szám)

1917-01-01 / 1. (382.) szám

► 2 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGÚJSÁG 1. (382.) szám. önmaga is kötelességének tartotta volna, amint — nagyon helyesen — a bécsi „Der Glas und Glashändler“ és a berlini „Der Glas und Por­zellanhändler“ mindig előre figyelmeztették az üvegeseket, mi van emelkedősélben és állan­dóan közölték mindennek az árait. Kinek jutott eszébe, hogy pl. 1915 december­ben, mikor a soha nem létezett kapkodás volt a táblaüvegben, figyelmeztetni a detailistákat vagy a hadbavonultak családjait a várható árak és viszonyokról. Volna csak, ki komolyan akarna vezető lenni, nagy hálára kötelezné a detailistákat és igen hasznos munkát végezne ezáltal, ha most nem is lehet, mert csaknem minden második bevo­nult, de a háború után két kézzel fog érte nyúlni minden félintelligenciájú detailista is. Aki pedig az egyesülésből kivonja magát, azt nem kell sajnálni, azzal úgy sem veszít a többi semmit. (Karácsonyi szabadságom alatt.) Egy hadbavonult. * Közreadtak fenti érdekes cikket azzal a megjegy­zéssel, hogy a Magyar Üveg- és Agyagújság árváltozási jóslásokat ugyan sohasem közölt, — mert ez nagyon kockázatos — de a megtörtént árváltozásokat mindig ismertette. Az üvegipar 1916-ban. A „Honi Ipar“ legutóbbi száma írja: A táblaüvegipar a lefolyt esztendőben nagy szállí­tási nehézségekkel küzdött. A gyárak kellő időben nem kaptak sem nyersanyagot, sem tüzelőanyagot, valamint nem tudták elszállítani a sok helyen epedve várt kész gyártmányokat sem. A jelenlegi szükséglet a viszonyokhoz képest elég nagy. Különösen a románok által devastált területeken eszközlendő helyreállítási munkák igényelnének sok táblaüveget. Ezenkívül még egy másik momentum is növeli a szükségletet. Tekintettel arra, hogy az egész esztendő folyamán nem álltak rendelkezésre a rendes szállítási lehetőségek, az épülőfélben levő házak úgy­szólván nyitva maradtak és most a téli fagy miatt sür­gősen be volnának üvegezendők. Természetes, hogy ez a szükséglet csak egy töredékét képezi a normális idők rendes szükségletének, de szállítási alkalmatosságok esetén megfelelő mértékben tudná táplálni az osztrák és magyar gyárak resztringált termését. A szállítási árak az előállítási árakat is befolyásol­ták, mert hiszen az üzem rendellenességei a termelési költség emelkedését eredményezik. Az árak a békeárakhoz képest kb. 100%-kal emel­kedtek. A helyzet további alakulása előreláthatatlan. Erre való tekintettel a táblaüveggyárak ez évre nem is vállalnak rendeléseket, vagy csak kötelezettség nélkül, a mindenkor érvényben levő árak alapján. A gyárak energiakifejtésére vall, hogy az 1916. évi termelést az 1915. évi megcsappant produkció színvo­nalán tudták tartani. Öblös üveg. A gyárak az egész évben, de különösen ennek második felében csak a legnagyobb erőmegfeszí­téssel és küzködéssel tarthatták fenn üzemüket, a tü­zelőanyag hiánya, a nyersanyagok (hamuzsír, szóda, benzin stb.) beszerzésének nehézségei és a készárú el­­szállíthatása elé gördülő akadályok miatt. A kereslet a cikkek sokfélesége szerint különböző volt. Így pl. gyógyszertári üvegekben a szükséglet rendkívül nagy és alig fedezhető, míg öblös üvegekben — a rossz gyü­mölcstermés és alkohol hiánya miatt — a kereslet csökkent. Luxuscikkekben a forgalom elég élénknek mutatkozott. Az árak folyton emelkednek, némely cikkben, mint közönséges lámpaüvegekben, az emelkedés 3—400 l/o-ra rúg. Ami a palackgyártást illeti, iparunkat hátrányosan érintette a sörgyárak termelésének megszorítása. Ha a hadvezetőség kellő időben nem vásárolt volna nagy­mennyiségű ásványvizes palackot, ez a termelésnek egyharmad részére redukált ipar, még az ez esztendős szerény eredményt sem érhette volna el. A nyersanyag, glaubersó, szóda, stb. áremelkedése, valamint a fuva­rozási nehézségek és a fuvarozás drágasága rendkívüli mértékben ránehezedtek erre az iparágra. m 44 * 11 m m m 44 44 11 B táblaüvegben ornamentüvegben —■~cjr~— f zsinórüvegben drótüvegben ükörüvegben a legmegfelelőbb összeköttetés FORGÓ BUDAPEST, VII., Dohány­ utca 16

Next