Magyar Üveg- és Agyagujság, 1934 (34-35. évfolyam, 1/735-12/746. szám)

1934-01-01 / 1. (735.) szám

1. (735.) szám 5 MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAGÚJSÁG érvényben, amelyek lehetővé teszik, hogy a jobb idők bekövetkezését ezek a nagy vállalatok elpusztulás nélkül várhassák be. Közismert, hogy a tükörüveggyártás egyike a világ legrégebben megorganizált termelési ágainak és már számos évtizede, hogy az európai tükörüveggyárak nemzetközi szindikátusba tömörültek. Ez a magyarázata annak, hogy a tükörüvegárak tekintetében változás a válság folyamán jóformán alig következett be, holott a tükörüveg a minőségileg mindinkább javuló vastag táblaüveg, az u. n. speciálüveg terjedésében erős ver­senytársat kapott. A fennálló nemzetközi áregyezmények egymással való összefüggése indokolja meg a benfentes szakember előtt, hogyan sikerült az árakat ezzel szem­ben is majdnem változatlanul fentartani, amit a tükör­üveggyárak elsősorban azzal indokolnak, hogy a fogyasz­tás nagymérvű csökkenése miatt termelésük lényegesen megdrágult és miután a tükörüvegnek, amely mégis csak a szakma legdrágább cikke és nem feltétlenül szükséges fogyasztási cikk, nagyobb elterjedését nem látják biztosítva még bizonyos ármérsékléssel sem, egy ilyen árcsökkenésre azért nem hajlandók, mert a meg­növekedett termelési költségek mellett a tükörüveggyártás alacsonyabb áraknál már nem volna rentábilis. Ma a helyzet az, hogy a tükörüveg tekintetében az összes figyelembe jövő gyárak hozzátartoznak az áregyezményhez, továbbá a tükörüveg szindikátusnak igen szoros kapcsolatai vannak a nemzetközi táblaüveg­­megállapodással és ilyen alapon sikerült a tükörüveg­piacon igen szilárd stabilitást biztosítani, aminek elle­nében viszont a tükörüveggyárak lemondanak minden erélyesebb lépésről, hogy a fogyasztást növeljék. A most lefolyt 1933 as esztendő volt a még múlt évben létrejött nemzetközi táblaüveg áregyezmény erő­próbája. Ez az internacionális egyezmény az összes tekintetbe jövő nagy táblaüveggyárakat egyesíti magá­ban és ezen belül sikerült még az éles politikai ellen­téteket is teljesen áthidalni, úgy, hogy ma a cseh, német és francia gyárak szoros egyetértésben működnek együtt. Hogy ezt sikerült elérniök, abban nagy része van annak a nemzetközi árharcnak, amely három évvel ezelőtt folyt le szakmánkban , amely talán azért volt aránylag rövid tartamú, mert a benne résztvevő gyárak már kezdetben olyan éles módon léptek fel egymással szemben és olyan mély dumping árakon ajánlottak ki az egymással szembenálló fogyasztóterületeken, amelyekről minden hozzáértő szakember megállapíthatta, hogy az árak súlyos ráfizetést jelentenek és a termelési önköltséget meg sem közelítik. Ez bírta rá az egymással szembenálló feleket annak belátására, hogy megegyezés nélkül kölcsönösen el fogják egymást pusztítani és így jött létre a bruxellesi központi iroda ellenőrzése alatt működő Európai Nemzet­közi Táblaüveg Áregyezmény, amelynek legfőbb és tény­­­leg el is ért törekvése az volt, hogy a kialakult és a békeévekhez viszonyítottan is elég alacsony árnívót a gyárak részére biztosítsa és a további árcsökkenéseket megakadályozza. Az áregyezményhez tartozó gyárak kötelezték magukat egymás fogyasztóterületét védeni, azt óhajtják tehát elsősorban biztosítani, hogy ne okoz­zanak egymásnak céltalan versenyt olyan belföldi terü­leteken, amelyeket a belföldi gyár kellően el tud látni. Ha most a külföldi helyzet megvizsgálása után a hazai viszonyokat vesszük figyelembe, úgy azt kell meg­állapítanunk, hogy a rossz viszonyokhoz képest arány­lag a táblaüvegszakma az idén nálunk nem volt olyan rosszul foglalkoztatva, mint azt várni lehetett volna. Ez elsősorban a 30 éves adómentességre vezethető vissza, illetve még inkább arra, hogy amint az köztudomásúvá lett, az újonnan épített házak 30 éves adómentessége az 1933. év végével megszűnik. Bár az elmúlt év folya­mán a pénzpiac helyzete rosszabb volt, mint valaha és az államilag támogatott építkezési akciótól, az u. n. LÁB kölcsönöktől eltekintve pénzintézeteink építkezési célokra kölcsönöket egyáltalán nem folyósítottak, mégis amint azt örömmel konstatáltuk, elég tekintélyes és már komolyan számbajövő építkezés bonyolódott le, külö­nösen az év második felében és hallatlan sietséggel hoztak tető alá épületeket az év utolsó napjaiban, olyan­kor, amidőn máskor minden építkezési tevékenység már szünetelni szokott. Amint tudjuk, részben a bekövetkezett építőipari sztrájk, részben a váratlanul és hirtelen bekövet­kezett fagy figyelembevételével a pénzügyminisztérium hozzájárult a megkezdett épületek adómentességének kiterjesztéséhez, amennyiben azok 1934. augusztus 1-ére K<JXS(s?rSSX3SXSSXa <5X3 <5X3 <5X3 <5X3 <5X3 <5X3 <5X3 *<5X3 *<5X3 SX3<5X3SX3<5X3<5X3 <5X3 <5X3 SX3SX3SX3SX3SX3JÍ FISCHER TESTVÉREK! Ü­­EGCSISZOLÓ ÉS TÜKÖRGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1 B Telefon: 32-4-97, 36-6-19 BUDAPEST, Vil­., KOSZORÚ­ UTCA 30 Alapítva: 1904-ben GYÁRTMÁNYAINK: ÜVEGCSIS­ZOLÁS TÜ­KÖRKÉSZÍTÉS Üvegezés, homályosítás­, réz- és ólomfoglalatú díszmó üvegezés MÁRVÁNYÜVEG FALBURKOLÁS ÜVEGH­AJLÍTÁS Állandó raktári TÜKÖRÜVEGBEN JA­B­LA ÜVEGBEN márványüvegben Egyszerű (fin­szalag) tükörben Sima és csiszolt poliert tükörben Keretekben, szentképlapokban ÖT­b­ól

Next