Magyar Üveg- és Agyagujság, 1936 (37. évfolyam, 1/759-12/770. szám)

1936-01-01 / 1. (759.) szám

A MAGYAR ÜVEG- ÉS AGYAG ÚJSÁG 1. (759.) szám abb volt a legutóbb külföldről beszerzett árúnál. Annál inkább tragikus sorscsapásnak kell mondani, hogy a gyár első igazgatóját, Kun Bertalant, aki szívvel-lélekkel kivette részét a legnehezebb munkából, egy hirtelenül rátámadt súlyos influenza elragadta és a gyár egy ideig vezető nélkül maradt és miután más belföldi szakember ezen szűk szakmánkban nem volt található, egy német üveggyári specialista vette át a gyár technikai irányí­tását. Jelenleg az a helyzet, hogy ez a gyár úgy meny­­nyiségileg, mint minőségileg is az ország egész szük­ségletét el tudja látni. Hogy a gyár vezetőiben nemcsak szaktudás, de ízlés is van, azt bizonyítja általuk for­­galomba hozott új modern katedrálüvegminta, amelyet éppen vezető építészeink karoltak fel legjobban, mihelyt azt megismerték. Az év végén, a karácsonyi napokban a Zagyvapál­­falvai táblaüveggyárban egy igen sikeres és minőségi­leg is kiváló üzemi periódus után, pár nappal azután, hogy a gyár üzemét a szokásos évi javítás miatt be­szüntették, egy igen súlyos katasztrófa következett be, melyben csak az volt az egyetlen szerencse, hogy ember­életet nem kívánt áldozatul. Az üzembeszüntetés után a gyár hatalmas raktárai zsúfolásig tömve voltak még felvágatlan üvegkészletekkel, amidőn a mindnyájunk előtt az egész országban emlékezetes hóvihar köszön­tött be, amelyről megállapították, hogy éppen Zagyva­­pálfalván pusztított leghevesebben. Olyan hatalmas hő­mennyiségek estek az éj folyamán a nagyméretű falvek­ből felépített raktárhelyiségre, amelyet reggel 7 óra előtt 10 perccel még hatalmas szélvihar rohamai is ráztak, hogy óriási robajjal beomlott és az ott raktározó kész­letek túlnyomó részei elpusztultak, összezúzódtak. A sze­rencse csak az volt a szerencsétlenségben, hogy 7 óra előtt történvén a beomlás, a munkások még nem voltak benn a helyiségben és így emberben kár nem esett. A pusztulás méretei csak napok múlva bontakoztak ki, amidőn az óriási hótömeget eltávolították, amidőn kide­rült, hogy a raktárhelyiség beszakadt részén levő igen nagymennyiségű üveg teljesen izzó-porrá zúzódott. Külö­­­nösen a 3 és 4 mm-es solinüvegekben történt nagy pusz­títás, de jellemző azokra az óriási készletekre, melyek­kel a zagyvapálfalvai gyár dolgozik, hogy még mindig maradt a gyárnak elég nagy készlete, hogy a kádkemence szükséges évi javítása idején az ország szükségletét előreláthatólag elláthassák, azon esetben, ha ezen javí­tásokat a legfokozottabb, gyorsított tempóban fogják elvégezni. Ha ez nem volna lehetséges, abban az eset­ben is gondoskodás történt, hogy a szükséges meny­­nyiségű üveg rendelkezésre álljon, úgyhogy a belföldi szükséglet ellátásában fennakadás semmiesetre sem fog bekövetkezni. A síküvegnemek közül az elmúlt esztendő legke­vésbé jól a tükörüvegre végződött, mert érthető módon ezen külföldről behozott üvegnem magasabb áraival nagyon nehezen állta a belföldön gyártott és jó minő­ségben forgalomba kerülő speciálüveg versenyét. Erre vezethető vissza, hogy a tükörüveg árai az év folyamán több ízben és általánosan olcsóbbodtak. A gazdasági viszonyok várható javulása, az életszínvonal és az igé­nyek emelkedése esetén remélni lehet azonban, hogy a tükörüvegfogyasztás is emelkedést fog mutatni. ' ' Ha nem is akarunk a most bekövetkező 1936. évre vonatkozólag jóslásokba bocsájtkozni, attól mégis azt várhatjuk, hogy a gazdasági javulás és ezzel kapcsolat­ban az építkezési tevékenység, tehát szakmánk foglal­koztatottsága is kedvező irányban tovább fog folyta­tódni. Ennek legáltalánosabb jele és bizonyítéka, hogy a legfőbb nyerstermények, mezőgazdasági cikkek ára kezd lassanként visszatérni a józan és értelmes árnivóra, keresetet, de egyben fogyasztást is biztosítva az ország lakossága nagyobb részének. Ez foglalkoztatást jelent az ipar részére, tőkegyűjtést és elhelyezési lehetőséget, azt, amit a válság éveiben nélkülöztünk és ennek útján az építkezési tevékenység normális kialakulását. Az eddig a jövő évre kiadott építkezési engedélyek alapján is joggal remélhetjük, hogy az 1936-os esztendő tovább fogja vinni azt a fejlődést, amelyről itt alkalmunk volt beszámolni. Ha a munkaalkalmat kartársaink arra fog­ják felhasználni, hogy keressenek is, ha igyekezni fognak megtanulni az üveg újabb és újabb érdekes és szép alkalmazásait a modern építkezés terén, ha tényleg hozzáértő, szakértő tanácsadói lesznek a modern építész­nek, úgy meg van rá a remény és lehetőség, hogy az 1936-os évben szakmánk keressen és megelégedett legyen. ^ Tábla- és tilkőri¥ég nagykereskedés Forgó és Társa rt. Budapest, VII., Dohány­ utca 16-18. sz. Telefon: 38—4—70 (Sorozatos kapcsolású) Sürgönyeim: VITRUM.

Next