Magyar Vaskereskedő, 1904. januar-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1904-01-03 / 1. szám
a világ minden vasiparos országában ennek az iparágnak a jellegzetes vonását az egyesülésre való törekvés, kartelek, szindikátusok alkotása adta meg. Nemcsak a mi vaskartelünk megalakulása, a földkerekség legnagyobb szabású vastermelő szövetségének, az amerikai aczéltrösztnek a létrejötte is már előző évekre nyúl vissza, de igazán az1903. évben jegeczesedett ki a legtöbb ilyen szövetkezés gazdasági hatása. És épen az amerikai Egyesült Államokban a tröszt, az „United States Steel Corporation“ volt az, amely a vastermelésnek hihetetlen lendületet tudott adni és amely a túltermelést megadó nagyszabású vállalat-konglomerátumot létrehozta. Amíg a gyors gazdasági fejlődéssel párhuzamban a fogyasztás gyors emelkedése tartott, a termelésnek szédítően megnövekedett arányai kedvező jelenségnek látszottak. De amint a gazdasági élet rendes medrébe tért vissza, a nagy élan megszűnt, a vasiparban már pangás állott be. * * * Az egyes országok vasüzletére az 1903. évben áttérve, a magyar viszonyokkal ehelyütt nem kell részletesebben foglalkoznunk, mert lapunk karácsonyi számában minden számottevő mozzanatról részletesen beszámoltunk s igy jelen czikkelyünkben a külföldi állapotok tömör leírására szorítkozhatunk. Legközelebbi szomszédságunkban, Ausztriában a a viszonyok szakasztott ugyanazok voltak, mint nálunk. Az általános gazdasági depressziónak ott is azok voltak az okai és ugyanazok a következményei is. A nyers vasat fogyasztó minden iparág, az öntödék, a hengerművek, a gépgyárak, a kisiparosok munkahiány miatt panaszkodtak és az építkezés sem tudott olyan lendületet venni, hogy félig-meddig kielégítő lehetett volna a fogyasztása. Az osztrák kartel kimutatásai tehát természetszerűen minden czikkben kisebb fogyasztásról szántzék, melyet onnan egy-egy fontos apró zsomókban hoznak. Fontja másfél forintba is bekerül. Nálunk még mindezeknek hírét sem hallani. A’ párával való világítás (gázvilágitás) Angliában mindennap közönségesebbé lessz és nem tsak a’ közös épületeket és az uttzákat, hanem a’ saját házakat is azzal vitágositják. Úgy van már illyen Ackermann könyvárosnál, a’ hol az egész háza párával van megvilágitva, így van ez’ már sok boltokban és kávéházakban is. Legutoljára egy Társaság magára vállalta, hogy a’ város főbb uttzái közzül egyről minden kalmárboltot megvilágosit párával. E’ végre el is temettek már sok ezer talp hosszúságú vastsöveket, mellyek a párát vezetik az uttzák, kőbélése alatt uttza hosszában.“ Azután áttér a gőzgépekre s azt mondja, hogy „az Anglusok úgyszólván imádják a gőzmiveket.“ Ezer gőzmiv volt már akkor Londonban s azt írja, hogy „ha egyszer az ember London Cityből és a’ Westmünsteri főuttzáról kiér, egymást éri a gőzkürtő.“ Néhány nagyobb gőzcsővel dolgozó gyárat le is ir, mint a Meux serfőződőt, ahol 2 gőzgép a darálót, az emelőgépeket stb. hajtotta. Majd leírja azt a „tűzmivet, amelly a’ város nagy részét ivóvízzel látja el.“ Más helyen egy nagy ágyuöntőt említ, ahol „gőzzel furatják az ágyukat.“ Egy gőzgép 21 „iszonyú, magában dolgozó ,szövőművet hajt“, de moshattak be, mint 1902-ben, már pedig ez az esztendő sem volt kedvező, különösen áll ez a rúd- és idomvasakra, valamint a vasgerendákra. Lemezekben gyönge árak mellett szintén csekély volt a fogyasztás és csak az év végével szánták rá a kartellált gyárak magukat az árak némi felemelésére. Drótban és drótszögekben a fogyasztás körülbelül akkora volt, mint az 1902. évben, de az árak két koronával métermázsánként hanyatlottak. Az építő és szerkezeti anyagoknál némi csekély emelkedés mutatkozik, de az árak még mindig érték el azt a színvonalat, hogy a gyári üzem megfelelő haszonnal járhasson. A kasza-, sarlógyártás és durva késesipar helyzete még mindig szinte válságos , az árak igen alacsonyak, a fogyasztás semmiképen sem kielégítő. A Balkánba való kivitel az ottani politikai zavarok miatt tetemesen megcsappant és az ezzel beállott forgalomapadást nem pótolhatta ki Oroszországnak az idén valamivel élénkebb kereslete, amely különben is aligha maradhat állandó, mert a fölemelt vámokkal az osztrák ipar aligha lesz ott versenyképes. Németországban, amint már röviden említettük, 1903-ban valamivel jobb volt a vasipar helyzete, mint az előző esztendőben és ennek a hatása alatt a vastermelés annyira emelkedett, hogy bizonyára elérte Angolországot, ha ugyan meg nem haladta, amit ma még nem lehet pontosan meghatározni, mert az egész esztendőre szóló számadatok még nincsenek összállítva. Azonban már az első tíz hónap termelése körülbelül 20 százalékkal volt nagyobb a múlt évinél. Ennek daczára a német vasiparosok is aggódva néznek a jövőbe, láthatárukon ott fenyeget az amerikai verseny vészteljes felhője, amely már is nagy károkat okozott a német vasiparnak az Angliába való kivitelnél és amelynek horderejét a kiviteli üzletben ma még alig lehet megítélni, ámbár a belföldi üzletben aligha lehet hatása, mert az „legemlékezetesebb minden ilyen munkamiv között a’ királyi ujj Pénzverő, a’ hol minden munka két illyen tűzmiv által esik meg ’s egy-egy 48 ember’ munkáját végzi, mikor 8 pénzverőt hajt. Otthon, nállunk nemhogy párával világítanának, de ha az ember setétbe kimegy, maga kezibe kell lámpát hordani ; gőzmir meg nints, de hirit se hallani.“ Azután áttér az új mezei gazdasági eszközök ismertetésére, amelyek legnagyobb részét egy Burg Antal nevű bécsi gépgyártó állította elő. A „barázdolómir“, amelyet kukoricza-ültetésre készített Burg Antal, olyan komplikált lehetett, hogy a leírásnál maga Pethe zárjelben fölkiált: „et ne nos inducas intentationem!“ (És ne vigy minket a kisértetbe !) s mellé 160—180 forintba került. Ismertet egy bizonyos Fischer által Primislauban készített „ujmódi“ lókapát, mely szerinte is igen szövevényes „zsoroszlája ”, kormánya 2 van, orrok ismét különdarabból áll ’s ezeket hol leveszik, hol felteszik. Ára is magas : 80 forint. Egy szóval nem nekünk való“ — jelenti ki végül. Ugyancsak ez a Fischer készített egy u. n. „Siető-ekét“ is, amely szintén nem vágott be. Az eddigi jegyzetek 1811-ből valók, azután 1814-ben Burg Antal bécsi gyárosnak Favoriten Hauptstrasse No. 5. sz. alatti szerszámgyárát és készítményeit ismerteti és pedig