Magyar Vaskereskedő, 1910. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-02 / 1. szám

január 2. Magyar Vaskereskedő a stádiumon és mint önálló, exportra is alkalmas nagyipar játszik szerepet az ország gazdasági életé­ben. Különösen az okkupácziót követő években, mikor még a külföldnek alig volt bizalma a félvad ország iránt, a rendes processzus az volt, hogy az állam üzembe helyezett valamely bányát vagy vállalatot és később, ha magánvállalkozók jelentkeztek, vagy ha részvénytársaságok alakultak, azoknak adta át további üzemfentartás és fejlesztés végett. Csaknem el lehet mondani, hogy Boszniában minden nagyipari vállalat­nak az alapítója az állam volt, vagy legalább is volt köze az alapításhoz A boszniai vasiparnak természetes alapja, hogy vasércre — és ami talán még fontosabb — szene egyaránt van. A széntelepek közül, amelyek a modern kohóiparnak és vasiparnak a létrejöttét biztosították, a legnagyobb a krekai Dolnja Tuzla a közelében, amely ma 700 munkással dolgozik és mintegy 3 millió mm. 4500 kalóriás lignitet termel évenként. Körülbelül hasonló minőségű az ugljenii szénbánya, amely 250 munkással 700 ezer mm. szenet termel. A jobb szenek közül való a zeniczai, amely 13 millió mm. 5900 kalóriás szenet és a kakanji, amely 15 millió mm. 6000 kalóriás szenet termel évenként. Az összes szén­­termelés 6­2 millió mm.-ra rúg. A különböző vasérc­telepek közül a legjelenté­kenyebb a varesi bánya, amelyet a Vareser Eisenindus­trie Aktiengesellschaft tart üzemben. A bányavállalat kohóiban a vasérczet nagyrészt fel is dolgozza és nyersvas, vagy öntött vasáru formájában exportálja, legnagyobbrészt természetesen a monarchia két álla­mába. A varesi telep összes termelése 1,600 000 mm. ezer, millió mm. nyersvas és 50 ezer mm. öntött vasáru. Ma a vállalat 360 bányamunkást és 580 kohó és egyéb munkást alkalmaz. A varosi telep alapítása a bosnyák országos kormánynak az érdeme. A bányát, mindjárt az okkupácziót követő években üzembe vette, 1890-ben pedig kohók felállításával a telepet nagy­ipari vállalattá fejlesztette és így az egészet kellően megalapozva, 1895-ben egy részvénytársaságnak adta át az üzemet. A részvényeknek egy része azonban még mindig a kormány kezében van. A vállalat élet­­képességét legjobban bizonyítja, hogy az utolsó évben 12% osztalékot fizetett. A fejlődés menetét legjobban a termelési adatok illusztrálják húsz évre visszamenőleg. A vasérc­et produkáló vállalatok közül jelenté­keny még a Gewerkschaft Bosnia név alatt bejegyzett c­ég, amelynek 1 millió 720 ezer korona tőkéjéből szintén 66% a kormány kezében van. Ez a vállalat több kisebb bányát, közöttük egy vasérc­telepet is tart üzemben, amelynek termelését részint exportálja, részint a zeniczai vasműveknek adja át A legnagyobb, vasat feldolgozó vállalat, amely ércztermeléssel egyáltalán nem foglalkozik, hanem kizárólag idegen bányáknak a vasérc­eit és nyersvasát dolgozza fel, a zeniczai Eisenindustrie Aktiengesel­­schaft. A zenicai vasmű a Boszna völgyének egyik kitágulásában épült, közvetlenül a hatalmas szén­­medenc­ének a szomszédságában, amely a gyárat 5900 kalóriás szénnel látja el. Az alapítás szintén a kormány közbenjöttével történt és a vállalat 1893-ban alakult át részvénytársasággá 3­5 millió korona alap­tőkével. A varesi ércztermelésnek körülbelül felét ma ez a vállalat veszi át és dolgozza fel. A zenicai gyár két 14 tonnás Martin-kemenczében dolgozza fel a városi vasérc­et és nyersvasat, három hengersoron évenként 300 ezer tonna hengerelt vasárut készít, ezen­kívül készít még síneket, abroncsvasat és sodronyvasat. Érdekes, hogy ez a mintaszerűen berendezett és tel­jesen modern vállalat termékeinek aránylag nagy részét nem Boszniában, hanem a határokon kívül helyezi el. Ez a kartelviszonyoknak a következménye, így pl. a kartelmegállapodások szerint a zeniczai vasmű csak 12% kg.-nál könnyebb síneket készíthet, minthogy pedig a bosnyák államvasutak sínei ennél nehezebbek, azt a reniczai gyár szállítja, Zenica pedig könnyebb erdei sincst legnagyobb részben a monarchiában kény­telen elhelyezni. A gyári vállalatok sorában felemlítendő még a Racher és Babics-féle szarajevói sodronyszeg gyár, amelynek évi termelése körülbelül 80 vasúti kocsi­rakományra rúg. Ez a kisebb vállalatok közé tartozik, de szintén szépen prosperál. Hogy ennek az így vázolt vasiparnak milyen jelentősége van Bosznia exportjának szempontjából, azt legjobban az 1908. évi kiviteli adatok illusztrálják. Ez évben Bosznia kivitele vaséremben és vasipari ter­mékekben a következő volt: Tekintve azokat a kezdetleges viszonyokat, amelyek alig néhány évtizeddel ezelőtt még Boszniában ural-K­orányi és fröhlich iblakszellőze­ti redőnygyár Többszörösen kitüntetve: BfllllflgSt, VII­., Il$flllll[Il|­|ll[Zfl 5/F. Számos elismerő nyilatkozat. Ajánlja különleges szabad, önműködő ajtócsukó, ablakszellőztető, aczélredőny, faredőny, vászonrolletta, napellenző szerkezet és vastömegáru gyártmányait. Kérje képes­árjegyzékünket. TELEFON 23­-­76. Sürgönycximi REDŐNYÖSÖK BUDAPEST. Vasércz Nyersvas Öntött­vas Év m­étermázsa 1890. 23.050 2.132. 1895. 127.302 25.688 10.387 1900. 1,334.543 389.604 16.217 1905. 1,725 396 430.739 39.514 mm. Vasércz .... 385.991 Nyers- és ócskavas 240.953 Aczél................... 182.597 Vas- és aczéláruk . 112.658 Összesen . . 922.179 korona. 540388 2,156.354 3,651.960 3,717.720 10,066.422 9

Next