Magyar Vaskereskedő, 1910. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

július 3. Magyar Vaskereskedő nyersvaspiaczon kitört szabad verseny által előidézett helyzet. A szabad piacz olcsó nyersvasárai előnyére voltak az aczélművek versenyének A Martin-művek aczélgyártása terjeszkedett és az így megindult verseny érezhetővé vált úgy a féltermények, mint a kész gyárt­mányok piaczán. A nyersvaskartel azonban, amelyben a nagy vegyes művek vannak képviselve, gátolja ezt a fejlődést és az aczélgyártásban monopóliumot biztosít. Ha tehát a gyárak most a nyersvaskartel meg­kötésén fáradoznak, akkor föltehető, hogy az aczél gyár­tása és az aczél feldolgozása tekintetében is kartelben szándékoznak maradni Az már másodrendű kérdés, hogy az aczélművek mostani köteléke fog-e megmaradni, vagy jobban ki­alakult, szilárdabb szervezet fog-e alakulni. A nyersvaskartel érdekében fáradozik a Nieder­rheinische Hütte is, mely eredetileg sokalta a vegyes művek csoportja által követelt 800.000 tonna kvótát és a maga részére magasabb kvótát igényelt. Most azonban ez a vállalat is részt vesz a tárgyalásokon, mert a hozzá közelálló Kraft-gyár érdekeire gondol. A Kraft-gyár és egyáltalán a keleti kohók az Elbától keletre eső piac­okon ugyanis igen kedvezőtlen hely­zetbe kerülnének, ha a nyugatnémet kohókkal nem tudnának megegyezésre jutni. A Kraft-gyár 1909-re tudott ugyan 11%-ot fizetni, de a leírásokat erősen korlátoznia kellett. A keletnémetországi nyervaskötelék az Elbától keletre eső területet a maga kizárólagos piaczának követelte, de ezt a követelést körülbelül már elejtette. Ez a hír kedvező hatást gyakorolt a tőzsdén. * * * A vasipari papírok árfolyamai a kartel-tárgyalá­­sok kedvező előmenetele dacára sem javultak, mert az Egyesült­ Államokból és Belgiumból újabb árcsökke­néseket jeleztek és a Gelsenkirchner minapi közgyűlé­sén ezt hangsúlyozták és ennek a nagy vállalatnak a vezetője a szén- és vasipar általános helyzetéről nagyon tartózkodóan nyilatkozott. A vasipari papírok árfolyamai csökkentek. A szi­léziai vagyongyárak árai meg épenséggel erősen hanyatlottak A sigerlandi nyersvasgyárak együttvéve kevesebb rendelést tudtak kapni, mint egy nagy veszt­fáliai vegyesmű egymaga. A tiszta vasgyárakat külön­ben a kokszárak emelése is fenyegeti. A tiszta művek most attól tartanak, hogy a nagy vegyesművek egymás közt megegyezésre jutnak és nekik már csak redukált kvótát fognak felajánlani, a­melyet kénytelenek lesznek elfogadni, ha csak nem akarnak 1911. végéig a szabad verseny átrontó rend­szere mellett megmaradni. * * * A fentebb jelzett karteltárgyalások során a német aczélműkötelék ellen sok panasz hangzik, így pl. a „Berliner Tagblatt“ ezeket írta a napokban: Az előnyök, melyeket a tudomány a karteleknek magán és közgazdasági tekintetben tulajdonít, csak a papiroson léteznek. A konjunktúra hullámzásainak enyhítése, melyet a theória a kartelrendszer legkedve­zőbb jelenségének mond, a gyakorlatban a német kar­teleknek nem sikerült. A kartelek kíméletlen árpoliti­kája még fokozta a gazdasági pangás hatásait; a kartelek, noha azok vezetői könnyebben tekint­hetik át az általános piac­i helyzetet tévesen ítél­ték meg azt és hibás intézkedéseket tettek. Nagy vevőiknek nagy kötéseket ajánlottak épen akkor, a­mikor mindenki előre látta a konjunktúra csökke­nését. Ez lehetett élelmes eljárás, de nem volt okszerű, mert a fogyasztók károsodását utóbb megérzi a termelő is. így pl. az aczélmű-kötelék tavaly élelmes dolgot vélt cselekedni, mikor a porosz kincstárt a hanyatlani kezdő konjunktúra daczára arra bírta rá, hogy magas árak mellett rendeljen nagymennyiségű síneket. De ennek az élelmességnek az lett a követ­kezménye, hogy a porosz kincstár azóta a sínrende­­lésekben nagy tartózkodást tanúsít. „A német aczélmű-kötelék a termelés szabályo­zása tekintetében sem operált sikeresen. A kartellált gyárak a magas kartelárak mellett fokozták a terme­lést, hogy jobban használják ki a magas árakat és mert most egyre emelni akarják a kvótát. És ez a harcz most erősen veszélyezteti a köteléket.“ * * * A frankfurti Metallgesellschaft érdekes újítást kezd. Kimutatást állított össze arról, hogy a világ fémipará­ban 1909-ben milyen változások történtek. Ezen ki­mutatásból a következőket idézzük: Németországban két új rézvállalat alakult l­ és millió márka tőkével, 2 horganyvállalat 8.70 millióval emelte a tőkéjét, 2 ólom- és horganyvállalat pedig 9,73 millióval emelte a tőkéjét már meglévő más válla­latok megszerzése czéljából. Angliában, Délafrikában és Ausztráliában 58 vál­lalat alakult 137 millió korona névleges és 84 millió korona befizetett tőkével, 20 vállalat pedig 18 millió koronával emelte a tőkéjét. Francziaországban 14 vállalat alakult 14 millió névleges és 10 kis millió frank befizetett tőkével, 6 vál­lalat pedig 5 millió frankkal emelte a tőkéjét. Belgiumban egy vállalat alakult 1­ 2 millió tőké­vel és 5 vállalat 5.91 millióval emelte a tőkéjét. Amerikából nem lehetett hiteles adatokat kapni. 9 „ERFA“-MOTOROK a kisipar részére. Egy 2 HP motor ára gázolóval és mágnesgyujtóval K 475.— Egy 3 HP motor ára gázolóval és mágnesgyujtóval K 650.— S. Erben Wien, I . Stubenring 14. fRIEHN JÁNOS aszfalt- és kátránytermékek vegyi gyárai BUDAPEST, KISPEST, MEZŐTELEGD. ^Központi iroda: IX., Ferencz-körút 46. G­YÁRTMÁNYOK: Valódi aszfalt fed A lemezek! aszfalt elszigetelő-* lemezek, kft fedélpép, carboli­­neum. Biehnel. qTM _»m ai, . — Vállal és készit leír jobb kivitelben aszfaltozásokat, víz­hatlan lefedéseket, facement-fedéllemez befödéseket külön osztály „Rabitz-rendszere" kivitelére. BUDAPEST, IX., TELEPT-UTOZA 11. SZAK. 4 .

Next