Magyar Vaskereskedő, 1910. július-december (10. évfolyam, 27-52. szám)
1910-07-03 / 27. szám
július 3. Magyar Vaskereskedő nyersvaspiaczon kitört szabad verseny által előidézett helyzet. A szabad piacz olcsó nyersvasárai előnyére voltak az aczélművek versenyének A Martin-művek aczélgyártása terjeszkedett és az így megindult verseny érezhetővé vált úgy a féltermények, mint a kész gyártmányok piaczán. A nyersvaskartel azonban, amelyben a nagy vegyes művek vannak képviselve, gátolja ezt a fejlődést és az aczélgyártásban monopóliumot biztosít. Ha tehát a gyárak most a nyersvaskartel megkötésén fáradoznak, akkor föltehető, hogy az aczél gyártása és az aczél feldolgozása tekintetében is kartelben szándékoznak maradni Az már másodrendű kérdés, hogy az aczélművek mostani köteléke fog-e megmaradni, vagy jobban kialakult, szilárdabb szervezet fog-e alakulni. A nyersvaskartel érdekében fáradozik a Niederrheinische Hütte is, mely eredetileg sokalta a vegyes művek csoportja által követelt 800.000 tonna kvótát és a maga részére magasabb kvótát igényelt. Most azonban ez a vállalat is részt vesz a tárgyalásokon, mert a hozzá közelálló Kraft-gyár érdekeire gondol. A Kraft-gyár és egyáltalán a keleti kohók az Elbától keletre eső piacokon ugyanis igen kedvezőtlen helyzetbe kerülnének, ha a nyugatnémet kohókkal nem tudnának megegyezésre jutni. A Kraft-gyár 1909-re tudott ugyan 11%-ot fizetni, de a leírásokat erősen korlátoznia kellett. A keletnémetországi nyervaskötelék az Elbától keletre eső területet a maga kizárólagos piaczának követelte, de ezt a követelést körülbelül már elejtette. Ez a hír kedvező hatást gyakorolt a tőzsdén. * * * A vasipari papírok árfolyamai a kartel-tárgyalások kedvező előmenetele dacára sem javultak, mert az Egyesült Államokból és Belgiumból újabb árcsökkenéseket jeleztek és a Gelsenkirchner minapi közgyűlésén ezt hangsúlyozták és ennek a nagy vállalatnak a vezetője a szén- és vasipar általános helyzetéről nagyon tartózkodóan nyilatkozott. A vasipari papírok árfolyamai csökkentek. A sziléziai vagyongyárak árai meg épenséggel erősen hanyatlottak A sigerlandi nyersvasgyárak együttvéve kevesebb rendelést tudtak kapni, mint egy nagy vesztfáliai vegyesmű egymaga. A tiszta vasgyárakat különben a kokszárak emelése is fenyegeti. A tiszta művek most attól tartanak, hogy a nagy vegyesművek egymás közt megegyezésre jutnak és nekik már csak redukált kvótát fognak felajánlani, amelyet kénytelenek lesznek elfogadni, ha csak nem akarnak 1911. végéig a szabad verseny átrontó rendszere mellett megmaradni. * * * A fentebb jelzett karteltárgyalások során a német aczélműkötelék ellen sok panasz hangzik, így pl. a „Berliner Tagblatt“ ezeket írta a napokban: Az előnyök, melyeket a tudomány a karteleknek magán és közgazdasági tekintetben tulajdonít, csak a papiroson léteznek. A konjunktúra hullámzásainak enyhítése, melyet a theória a kartelrendszer legkedvezőbb jelenségének mond, a gyakorlatban a német karteleknek nem sikerült. A kartelek kíméletlen árpolitikája még fokozta a gazdasági pangás hatásait; a kartelek, noha azok vezetői könnyebben tekinthetik át az általános piaci helyzetet tévesen ítélték meg azt és hibás intézkedéseket tettek. Nagy vevőiknek nagy kötéseket ajánlottak épen akkor, amikor mindenki előre látta a konjunktúra csökkenését. Ez lehetett élelmes eljárás, de nem volt okszerű, mert a fogyasztók károsodását utóbb megérzi a termelő is. így pl. az aczélmű-kötelék tavaly élelmes dolgot vélt cselekedni, mikor a porosz kincstárt a hanyatlani kezdő konjunktúra daczára arra bírta rá, hogy magas árak mellett rendeljen nagymennyiségű síneket. De ennek az élelmességnek az lett a következménye, hogy a porosz kincstár azóta a sínrendelésekben nagy tartózkodást tanúsít. „A német aczélmű-kötelék a termelés szabályozása tekintetében sem operált sikeresen. A kartellált gyárak a magas kartelárak mellett fokozták a termelést, hogy jobban használják ki a magas árakat és mert most egyre emelni akarják a kvótát. És ez a harcz most erősen veszélyezteti a köteléket.“ * * * A frankfurti Metallgesellschaft érdekes újítást kezd. Kimutatást állított össze arról, hogy a világ fémiparában 1909-ben milyen változások történtek. Ezen kimutatásból a következőket idézzük: Németországban két új rézvállalat alakult l és millió márka tőkével, 2 horganyvállalat 8.70 millióval emelte a tőkéjét, 2 ólom- és horganyvállalat pedig 9,73 millióval emelte a tőkéjét már meglévő más vállalatok megszerzése czéljából. Angliában, Délafrikában és Ausztráliában 58 vállalat alakult 137 millió korona névleges és 84 millió korona befizetett tőkével, 20 vállalat pedig 18 millió koronával emelte a tőkéjét. Francziaországban 14 vállalat alakult 14 millió névleges és 10 kis millió frank befizetett tőkével, 6 vállalat pedig 5 millió frankkal emelte a tőkéjét. Belgiumban egy vállalat alakult 1 2 millió tőkével és 5 vállalat 5.91 millióval emelte a tőkéjét. Amerikából nem lehetett hiteles adatokat kapni. 9 „ERFA“-MOTOROK a kisipar részére. Egy 2 HP motor ára gázolóval és mágnesgyujtóval K 475.— Egy 3 HP motor ára gázolóval és mágnesgyujtóval K 650.— S. Erben Wien, I . Stubenring 14. fRIEHN JÁNOS aszfalt- és kátránytermékek vegyi gyárai BUDAPEST, KISPEST, MEZŐTELEGD. ^Központi iroda: IX., Ferencz-körút 46. GYÁRTMÁNYOK: Valódi aszfalt fed A lemezek! aszfalt elszigetelő-* lemezek, kft fedélpép, carbolineum. Biehnel. qTM _»m ai, . — Vállal és készit leír jobb kivitelben aszfaltozásokat, vízhatlan lefedéseket, facement-fedéllemez befödéseket külön osztály „Rabitz-rendszere" kivitelére. BUDAPEST, IX., TELEPT-UTOZA 11. SZAK. 4 .