Malomujság, 1937 (3. évfolyam, 1-24. szám)
1937-01-15 / 2. szám
4. körülmények között a »malom« díjának csak a kétharmadát fizette. Nagy sérelem továbbá maga a hihetetlenül magas veszélyességi arányszám. A malom csak volt valamikor igen veszélyes és sok súlyos balesetet okozó üzem. Az a szíj ... De sokba kerül az a malmok összességének! Az utóbbi időkben azonban magának az OTI-nak a statisztikája szerint is lényegesen javult a malmok baleseti aránya, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi munkásra, illetve munkabérre sokkal kevesebb baleseti költség jut. Tehát kisebb az OTI baleseti kockázata és költsége, ennélfogva le kell szállítani a veszélyességi arányszámot. De az sem lehetséges, hogy a negyven-ötven »műmalmon« kívül még meglévő 2500 többi malom és 2000 daráló egyforma veszélyességű üzem volna. Kell tehát kategóriákat felállítani, mert nem igazság az, hogy a gondosabbak, a balesetelhárításra anyagi és szellemi áldozatot hozók fizessék meg a gondatlanok, a rendetlenek és rendet nem tartók mulasztásának és könnyelműségének következményeit. Pedig ma így van. Az Országos Malomszövetség intézőbizottsága — mint annak idején közzétett beszámolójában olvashattuk —megbízta a főtitkárt, hogy az év végén készülő s január 1-től érvénybe lépő új veszélyességi táblázattal kapcsolatban a fentebb megállapított szempontokat igyekezzék érvényesíteni. Mint értesülünk, ez a szövetségi mozgalom most útban van. Ezidőszerint még nem léphetett életbe az új veszélyességi táblázat, mert még nincsen megállapítva. Bár érvénye visszamenőleg 1937. január 1-től fog kezdődni. Az OTI elkészült javaslatával s most az egyes munkaadóérdekeltségek teszik meg rá észrevételeiket. Persze, az észrevétel egyenlő a kívánsággal s így lesz ez a malomérdekek szempontjából is, noha bizonyos enyhítések önmaguktól kell, hogy legyenek, tisztán a balesetek számának és mértékének határozott javulása miatt. Az, hogy a darálók külön malmi osztályt adjanak, nem lehet vitás. Nem szabad azt hinni, hogy egyszerű, tehát baleset szempontjából elhanyagolható üzemek. Mert éppen ellenkezőleg : csaknem teljesen kontárok kezében vannak az alsófokú iparhatóságok jóvoltából, azoknál pedig a baleset is sokkal sűrűbb, mint a szakember által vezetett üzemben. Az OTI baleseti pénzügyi statisztika erre rámutat, tehát nemcsak különválasztásuk fontos, hanem veszélyességüknek tényleg megfelelő veszélyességi osztályba való besorozásuk is, hogy ezzel is tehermentesítsék a malmokat az igazságtalan fizetéstől. De roppant bajos a malmokat külön osztályokba besorozni. Mint önként adódó csoportosítás, volna a meghajtóera szerinti elosztás. De aligha lehet ez baleset szempontjából irányadó, mert a malmi baleseteknek csak jelentéktelen mennyisége történik a meghajtóerőt szolgáltató helyiségben, márpedig az őrlő szerkezetek és különösen a közlőművek körül keletkező balesetekre a meghajtóerő milyenségének nincs döntő hatása. Irányelv az volna, hogy a baleset elhárítására jobban alkalmas üzem kisebb díjat fizessen. De hogyan lehet szabályokba és csoportokba foglalni ezek ismérveit? Ilyen kérdések azok, amelyekben a molnárságnak segítségül kellene sietnie ötleteivel, gondolataival érdekképviseletének. Igazi megoldás a következő volna: Minden egyes veszélyességi osztálynak nem egyetlen veszélyességi arányszám felel meg, hanem alsó és felső határa van. Ez malmoknál ma is kb. 20 egységet tesz ki. Az átlagos malmi veszélyességi arányszám 40, de terjedhet 29—51-ig. Ha minden egyes malom szakszerű egyéni elbírálása és ugyanazon veszélyességi osztály keretén belül az azon osztályra előírt veszélyességi arányszámok skálájának alkalmazása biztosítható volna, az igazságnak az felelne meg. Például: teljesen zsúfolt szerkezetek, csak üggyel-bajjal lehet bujkálni köztük, fogaskerekek burkolása hiányzik, a vezető kontár, szakmunkások helyett tanulatlan napszámosok dolgoznak, a szíjat az inas rakja fel működő üzemben ... Erre a malomra nyugodtan lehet az átlagos 40 helyett 51-es veszélyességi arányszámot kivetni. Másik malom : elsőrendű szakember a vezetője, munkásai mind tanult, dél- lyukat értő molnárok, a szerkezetek arányosan szétosztva, baleset előfordulása lehetőség szerint kizárva. .. miért ne lehetne ennek a malomnak az átlagos 40-nel szemben pl. 34 a veszélyességi arányszáma. Harmadik malom: ugyanolyan, mint az előbbi bekezdésben leírt rendes üzem,7 -1, de még azonfelül nagy irodai apparátusa van, külön elhelyezett irodaépületben, azonkívül külön silása van, amelyek mindegyikében köztudomás szerint sokkal kisebb, illetve alig valamennyi a baleset és annak lehetősége... Miért ne lenne ennek a malomnak az átlagos 40-nel szemben a minimális 29 a veszélyességi arányszáma ? Az egyéni besorozás igazságosságát és helyességét azonban csakis az biztosítaná, ha az OTI szerveivel együtt az érdekképviselet (speciálisan a megyei szövetségek elfogulatlan szakemberei) is részt venne. * A munkaadó érdekeltségek részéről , a Magyar Munkaadók Központja kapta a megbízást az észrevételek összeszedésére és megtételére. A malomipar részéről is ide kell előterjeszteni a kívánságokat január 20-ig. Az írásos előterjesztést rövidesen együttes szóbeli tárgyalás követi. De azért egyhamar még nem szentesíthető az új veszélyességi táblázat. A malmok joggal várhatnak némi javulást az új veszélyességi táblázattól, amely öt évig lesz érvényben. MALOMÚJSÁG 1937. január 15. A szabadalmazott Graepel-féle szabadon lengő síkszita nyugodt és könnyű járása, valamint úgy minőségileg, mint mennyiségileg kiváló teljesítménye által a gyakorlatban legjobban bevált. Alkalmazható úgy búza-, mint rozsmalmokban.— Minden szállítás egy-egy referencia. Továbbá ajánlja árpakása-, árpagyöngy- és kölesgyártó gépeit Prospektussal, ajánlattal díjmentesen szolgál : Graepel Hugó Betéti Társaség malomépítészet, gép- és postalemezgyár Budapest, X. Szlávy-u. 20-30 (Gergely-u. sarok) Sürgönyeim : Graepelék, Budapest. Telefon 1490*73. Levélcím : Budapest X. Postafiók 10