Malomujság, 1937 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1937-01-15 / 2. szám

4. körülmények között a »malom« díjá­nak csak a kétharmadát fizette. Nagy sérelem továbbá maga a hihe­tetlenül magas veszélyességi arányszám. A malom csak volt valamikor igen ve­szélyes és sok súlyos balesetet okozó üzem. Az a szíj ... De sokba kerül az a malmok összességének! Az utóbbi idők­ben azonban magának az OTI-nak a statisztikája szerint is lényegesen ja­vult a malmok baleseti aránya, ami azt jelenti, hogy ugyanannyi munkásra, illetve munkabérre sokkal kevesebb bal­eseti költség jut. Tehát kisebb az OTI baleseti kockázata és költsége, ennélfog­va le kell szállítani a veszélyességi arányszámot. De az sem lehetséges, hogy a negy­­ven-ötven »műmalmon« kívül még meg­lévő 2500 többi malom és 2000 daráló egyforma veszélyességű üzem volna. Kell tehát kategóriákat felállítani, mert nem igazság az, hogy a gondosabbak, a bal­­esetelhárításra anyagi és szellemi áldo­zatot hozók fizessék meg a gondatla­nok, a rendetlenek és rendet nem tar­tók mulasztásának és könnyelműségé­nek következményeit. Pedig ma így van. Az Országos Malomszövetség intéző­­bizottsága — mint annak idején közzé­tett beszámolójában olvashattuk —meg­bízta a főtitkárt, hogy az év végén ké­szülő s január 1-től érvénybe lépő új veszélyességi táblázattal kapcsolatban a fentebb megállapított szempontokat igye­kezzék érvényesíteni. Mint értesülünk, ez a szövetségi moz­galom most útban van. Ezidőszerint még nem léphetett életbe az új veszé­lyességi táblázat, mert még nincsen meg­állapítva. Bár érvénye visszamenőleg 1937. január 1-től fog kezdődni. Az OTI elkészült javaslatával s most az egyes munkaadóérdekeltségek teszik meg rá észrevételeiket. Persze, az észrevétel egyenlő a kívánsággal s így lesz ez a malomérdekek szempontjából is, noha bizonyos enyhítések önmaguktól kell, hogy legyenek, tisztán a balesetek szá­mának és mértékének határozott javu­lása miatt. Az, hogy a darálók külön malmi osztályt adjanak, nem lehet vitás. Nem szabad azt hinni, hogy egyszerű, tehát baleset szempontjából elhanyagolható üzemek. Mert éppen ellenkezőleg : csak­nem teljesen kontárok kezében vannak az alsófokú iparhatóságok jóvoltából, azok­nál pedig a baleset is sokkal sűrűbb, mint a szakember által vezetett üzem­ben. Az OTI baleseti pénzügyi sta­tisztika erre rámutat, tehát nemcsak különválasztásuk fontos, hanem veszé­lyességüknek tényleg megfelelő veszé­lyességi osztályba való besorozásuk is, hogy ezzel is tehermentesítsék a mal­mokat az igazságtalan fizetéstől. De roppant bajos a malmokat külön osztályokba besorozni. Mint önként adó­dó csoportosítás, volna a meghajtóera szerinti elosztás. De aligha lehet ez bal­eset szempontjából irányadó, mert a malmi baleseteknek csak jelentéktelen mennyisége történik a meghajtóerőt szolgáltató helyiségben, már­pedig az őrlő szerkezetek és különösen a közlő­művek körül keletkező balesetekre a meghajtóerő milyenségének nincs döntő hatása. Irányelv az volna, hogy a baleset el­hárítására jobban alkalmas üzem kisebb díjat fizessen. De hogyan lehet szabá­lyokba és csoportokba foglalni ezek is­mérveit? Ilyen kérdések azok, amelyek­ben a molnárságnak segítségül kellene sietnie ötleteivel, gondolataival érdek­­képviseletének. Igazi megoldás a következő volna: Minden egyes veszélyességi osztálynak nem egyetlen veszélyességi arányszám felel meg, hanem alsó és felső határa van. Ez malmoknál ma is kb. 20 egy­séget tesz ki. Az átlagos malmi ve­szélyességi arányszám 40, de terjedhet 29—51-ig. Ha minden egyes malom szakszerű egyéni elbírálása és ugyan­azon veszélyességi osztály keretén belül az azon osztályra előírt veszélyességi arányszámok skálájának alkalmazása biz­tosítható volna, az igazságnak az fe­lelne meg. Például: teljesen zsúfolt szerkezetek, csak üggyel-bajjal lehet bujkálni köz­tük, fogaskerekek burkolása hiányzik, a vezető kontár, szakmunkások helyett tanulatlan napszámosok dolgoznak, a szíjat az inas rakja fel működő üzem­ben ... Erre a malomra nyugodtan le­het az átlagos 40 helyett 51-es ve­szélyességi arányszámot kivetni. Másik malom : elsőrendű szakember a vezetője, munkásai mind tanult, dél- l­yukat értő molnárok, a szerkezetek ará­nyosan szétosztva, baleset előfordulása lehetőség szerint kizárva. .. miért ne lehetne ennek a malomnak az átlagos 40-nel szemben pl. 34 a veszélyességi arányszáma. Harmadik malom: ugyanolyan, mint az előbbi bekezdésben leírt rendes üzem,7 -1, de még azonfelül nagy irodai appará­tusa van, külön elhelyezett irodaépü­letben, azonkívül külön silása van, ame­lyek mindegyikében köztudomás szerint sokkal kisebb, illetve alig valamennyi a baleset és annak lehetősége... Miért ne lenne ennek a malomnak az átlagos 40-nel szemben a minimális 29 a ve­­­­szélyesség­i arányszáma ? Az egyéni besorozás igazságosságát és helyességét azonban csakis az bizto­sítaná, ha az OTI szerveivel együtt az érdekképviselet (speciálisan a me­gyei szövetségek elfogulatlan szakembe­rei) is részt venne. * A munkaadó érdekeltségek részéről , a Magyar Munkaadók Központja kapta a megbízást az észrevételek összeszedé­­sére és megtételére. A malomipar ré­széről is ide kell előterjeszteni a kíván­ságokat január 20-ig. Az írásos előter­jesztést rövidesen együttes szóbeli tár­gyalás követi. De azért egyhamar még nem szentesíthető az új veszélyességi táblázat. A malmok joggal várhatnak némi javulást az új veszélyességi táblázattól, amely öt évig lesz érvényben. MALOMÚJSÁG 1937. január 15. A szabadalmazott Graepel-féle szabadon lengő síkszita nyugodt és könnyű járása, valamint úgy minőségileg, mint mennyiségileg kiváló teljesítménye által a gyakorlatban legjobban bevált. Alkalmazható úgy búza-, mint rozsmalmokban.­­— Minden szállítás egy-egy referencia. Továbbá ajánlja árpakása-, árpagyöngy- és kölesgyártó gépeit Prospektussal, ajánlattal díjmentesen szolgál : Graepel Hugó Betéti Társasé­g malomépítészet, gép- és postalemezgyár Budapest, X. Szlávy-u. 20-30 (Gergely-u. sarok) Sürgönyeim : Gr­a­epelék, Budapest. Telefon 149­0*73. Levélcím : Budapest X. Postafiók 10

Next