Malomujság, 1938 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1938-01-01 / 1. szám

4. nem akar cserélni, attól nem vállal őr­lést és forgalma az előbbivel szemben megnőtt. Nyomban felállt utána két szomszéd molnár és kiállította róla a bizonyítványt, hogy a cserére áttért kartárs soha nem alkalmazott tisztes­ségtelen versenyeszközöket, tehát visel­kedése a kartársiasság szempontjából ki­fogás alá soha nem eshetett. Bélyegez­zük meg ezt a kartársat mégis a kis­malmok ellenségévé és sorozzuk a nagy­­malmok közé ? Tisztázzuk a fogalmakat,­­Kartársain ! Érdekellentét versenytársak között ter­mészetesen mindig volt és mindig lesz is. Minél kisebb az egyik versenytárs és minél nagyobb a másik, annál szem­betűnőbb a dolgok természete szerint ez az érdekellentét. De a versenytársak között elkerülhetetlen természetes érdek­­ellentéten felül a kis- és nagyobb vidéki vámmalmok között olyan külön érdek­­ellentét, amelyet Ön kimutatni akar és amelynek áthidalása érdekében bármily külön szervezkedés volna szükséges és célravezető, nincs és nem is volt soha. Ilyen külön szervezkedés már csak azért is igen nehéz, mert lehetetlen meghúzni a határvonalat, amely a kis- és nagy­­malmokat elválasztja egymástól. Kartársamnak, aki mérnök is, leg­jobban kell tudnia, hogy a fejlődésnek útjába állani hiábavaló kísérlet volna. Szerintem pedig a csere a felöntéssel szemben a vámőrlésnek egyik fejlet­tebb formája. Épp úgy, mint ahogy a »paraszt«-őrlést a sima-,, ezt pedig a félmagas őrlés szorította ki és váltotta fel, úgy fogja a jelentéses vámőrlést a csereőrlés kiszorítani. Csak meggyor­sítja ezt a folyamatot, ha a lisztfor­­galmi adó hosszú életű lesz ezen a föl­dön, a pénzügyi kormányzatnak az el­lenőrzés egyszerűsítése érdekében elfog­lalt álláspontja, amellyel kényszeríteni akarja a malmokat a cserére való át­térésre. Ez a perspektíva lehet sivár és le­hangoló azokra a kismalmokra nézve, amelyeknek akár a szükséges tőke, akár az őrlő felek hiánya miatt nincs meg a lehetősége a csereőrlés bevezetésére, — azt hiszem, az őrlő felek idegen­kedése csak rövid életű akadály lesz — de a védekezésnek teljesen elhibá­zott módja volna a vidéki vámmalmok kettéosztása s így akarva, nem akarva, az érdekképviselet gyengítése. Nem is szólva arról, hogy komoly program­a és tennivaló nélkül állana itt az ú. n. »kismalmok« csoportja, mert egyetlen intézkedést sem tudok elképzelni, ami­vel a hatóságok a »kismalmi­« csoport érdekeit a »nagyobbak« csoportjával szemben védelemben részesíthetnék. Ellenben igenis, megismétlem, véde­lemre szorul kis- és nagymalom egy­aránt a tisztességtelen versennyel szem­ben. A­ kicsiny általában annál is in­kább, mert rendesen előbb kimerülnek tartalékjai, mint a nagyobbnak. És vé­­­delemre szorulnak a malmok elsősorban önmagukkal szemben, hogy ne kezde­ményezzék tisztességtelen versenyeszkö­zök használatát és ne engedjék magu­kat szomszédaiktól ebbe belerántani, mert hiszen kétségtelen, hogy a tisz­tességtelen verseny az azt űzőket is előbb-utóbb tönkreteszi. De ezt a vé­delmet kizárólag az egészséges és erő­teljes érdekképviselet hídja csak nyúj­tani s ezért­­minden öntudatos kortárs­nak egyetlen és legjobb kötelessége csakis a Szövetség megerősítése lehet! A kismalmok életerejét sorvasztja a csavarozás és a cseretelep. De ugyan­ez a panasza az érdekelt nagyobb mal­moknak is. Csakis váll­vetett munkával érhetünk el a védekezésben komoly ered­ményeket és könnyen meggyőződhetik minden jóhiszemű kortárs arról, hogy a Szövetség helyes úton jár e téren. SCHERMANN RÁD­A MÉRNÖK Budapest, VI., Eötvös­ u. 34. Tel.: 11-88-99 REKONSTRUKCIÓ feSS: A győri kamarai ítélet feljogosít ben­nünket a reményre, hogy hamarosan si­kerülni fog a molnárság közvéleményé­nek nyomása alatt a minisztériumokat rendeleti úton való országos rendezésre bírni. De ennek a közvéleménynek ki­alakulását siettetnie kell mindnyájunk­nak, nem pedig akadályozni. A malmok nyitvatartásának egyöntet­ű szabályozására való hivatkozása szerin­tem teljesen elhibázott. Eltekintve at­tól, hogy magam is gyakran állok fel a nyári hónapokban este kilenckor a vacsora mellől, mert valamelyik meg­késett őrlő ki akarja vinni a malom­ból a lisztjét vagy daráját, tudtommal Kismolnár javasolta a nagygyűlésen az egyöntetű szabályozást. Tárgyilagosan elismerem, akadt néhány kismolnár, aki tiltakozott is. De viszont egyetlen »nagymolnárt« sem láttam, aki hangos szóval helyeselt, vagy különösen kor­teskedett volna. Meg vagyok győződve róla, hogy a nyitvatartás kérdésében sincs komoly érdekellentét kis- és na­gyobb malom között, de meg vagyok győződve arról is, hogy valamennyi »nagymalom« teljes érdektelenséget fog vallani e kérdésben. Mert olyan mind­egy nekem, mikor kezdődik a kiszol­gálás és mikor végződik, csak egy­forma jogaim legyenek ezen a téren is. Akkor is, ha a 8 órás munkaidő­vel kapcsolatban hatóságilag rendezik a kérdést, akkor is, ha a hatóság ebbe nem szól bele. A kartársam részéről lezártnak te­kintett vitát fentiek elmondásával foly­tatni voltam kénytelen és nem is sze­retném addig lezárni, amíg egyik fél a másikat meg nem győzte — nem ar­ról, hogy kinek van igaza, mert ez nem is fontos, hanem, hogy milyen módon lehetne a kartársak tömegét ed­digi közönyéből felrázni és a közös szakmai érdekek szolgálataiba állítani kis- és nagyobb malmot egyformán. Szigetvár, 1937. december 26. Fehér Miklós MALOMÚJSÁG 1938. január 1. Koptatóhulladék darálásánál fenségtől kíméli­­meg magát, ha beszerzi „ IMI ” hulladékdarálót Cl . I (szab. bejelentve) Önműködően megdarálva zsákba t ömlik a koptató hulladék. Nincsen be- és kimérés. Nem kell a darálókövet elpiszkítani. A hulladékvezető­ cső alá a régi zsáktartóasztalra szerelhető. Semmiféle kezelést, beállítást nem igényel. Erőszükséglete minimális. ORA : A legkisebb malom is beszerezheti, mert ára csak 4vv г Felvilágosítással és ajánlattal szolgál : GRAEPEL HUGÓ Betéti Társaság gépgyár, malomépítészet, gép- és rostalemezgyár BUDAPEST, X., SZLÁVY­ UTCA 220-30.

Next