Malomujság, 1940 (6. évfolyam, 1-36. szám)
1940-01-01 / 1. szám
egységes (januárig gyártható) rozslisztnél 1.20 P-vel az új fehér (0/1.) rozsliszt. Az új tájékoztató Erre vonatkozólag a pénzügyminiszter nem nyilvános rendelettel intézkedik. A rendelkezés lényege: a régi tájékoztató általában érvényben marad, a 75—70/c kiőrlés nem változtatja meg mennyiségi beosztását és kiszolgálási terjedelmét, csupán a január 1-től tilos jellegek helyett kell engedélyezett jellegeket beállítani. A kijavítást a malomellenőr végzi el »a falon«, s csak arra vigyázz, hogy betiltott őrleményfajta ne szerepeljen rajta s hogy '75, illetve 70%/o-nál több ne legyen a kiszolgáltatás. Újabb döntések és szempontok Mint minden nagyvonalú új rendelkezés esetében, úgy itt is mindjárt kezdetben merültek fel és a gyakorlatbavétel után méginkább merülnek majd fel vitás kérdések és eldöntendő bizonytalanságok. Az Országos Malomszövetség körlevelében érintetteken kívül újabban a következőkre mutatunk rá: 1. A rendeletnek a kiőrlési kényszerre vonatkozó része úgy értelmezendő, hogy búzát 75, rozsot Tpolo-ra kell kiőrölni a kereskedelmi és a vegyesmalmokban mindkét őrlésnemnél. Tehát: sem többre, sem kevesebbre nem szabad kiőrölni. Az Országos Malomszövetség kérelmezte bizonyos számszerű kisebb keretben a »kilengések« engedélyezését, tekintettel a gabonaminőségek és kiaknázhatóságok eltéréseire. 2. Tisztázást nyert az is, hogy a 75, illetve 70°/o a tényleges maltereredmények szerint, nettó súlyban értendő. Aki tehát pl. nedvesítéssel stb. mondjuk 101 e/o nettó maltereredményt ért el, az ehhez a lobo/o-hoz köteles arányosítani a 75, illetve too/o kiőrlést. A rendelet kényelmesebb teljesíthetősége érdekében tehát tanácsos az egyes őrleteket mindjárt zsáksúlynélküli nettó súlyra elszámolni. 3. A rendelet a 2°/o idegenanyagot tartalmazó búza vagy rozs alapján áll (ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az őrletelszámolásban 2 c/o az idegenanyag — hulladék —). Mi lesz az ennél szemetesebb gabonával? Hiszen a szemetesség foka az őrlési folyamat alatt derül ki. Gyakorlatilag tehát a megoldás az volna, hogy az ilyen őrletet a 20/mnál több hulladéknak 2 g/o-on felüli súlyával csökkenti a malom, mintha előzetes raktári rostálás lett volna. Ennek azonban a pénzügyi jogszabály — a váltság alapjával kapcsolatban — ellene iond. 4. A vámmalmokra meg van a rendelettel, hogy jogosultak csak korpát előállítani és kiadni, de joguk van takarmánylisztre és korpára osztályozni a liszteken túli takarmányőrleményanyagot. Vájjon joga van erre a vegyesmalomnak is? 5. A rendelet ■". §-ában említett keverési tilalom nem jelenti a nemkész őrlet keverés útján való végleges kialakításának tilalmát. Hanem jelenti amár jellegre hozott, kész új minőségű lisztek utólagos, keverésének tilalmát olyan célból, hogy az előírt kenyailisztjellegnél jobbat vagy a január 1-től eltiltott régi jellegű lisztet hozzon forgalomba a malom. 6. Minthogy a nullások és a dara jellege és ára továbbra is a régi marad, továbbá mivel ilyen jellegek előállítása továbbra is változatlanul szabad, nyilvánvaló, hogy a kötések átszámolására vonatkozó rendelkezés (8. §. 2. bekezdés) csak a 4-es, 5-ös és 6-os lisztkötésekre vonatkozhatik. Ezek a jellegek január 1-től a gyártásban eltűnnek és február 1-től a forgalomból is. Természetesen a malmok nagyobb részének a régi készlete már február 1. előtt elfogy, sor kerül tehát az átszámolásra. Ebben az esetben a kiinduló pont az új egyfajta búzakenyérlisztnek a kormánybiztosság által megállapított ára. A 4-es kötés helyett adott új jellegű kenyérliszt ára ennél olcsóbb, tehát a malom vagy értéke szerint többet szállít vagy a kötési árat leszállítja. A 6-os kötésnél éppen az ellenkezője következik be, ott a vevő fizeti az árkülönbözetet vagy érték szerint kevesebbet kap mennyiségileg. 7. A vámőrlésben a rozsliszt csaknem mindenütt, mint egységes kiőrlésű liszt kerül kiszolgálásra. A kormányrendelet egységes rozslisztet nem ismer, tehát kötelező a 0/1. és I. jelleg és tilos az egységes rozsliszt. A vidéki malmok tömegesen kérik az Országos Malomszövetség közbenjárását az egységes — 70%/6-ra őrölt — rozsliszt érdekében. Indok: ha van világosabb és sötétebb rozsliszt, akkor a termelő a sötétebbet a korpa, vagy a takarmányliszt közé elegyíti. Ez ellene mond a rendelet gabonamegtakarításra törekvő célzatának. A kereskedelmi B. 1. pedig a malmok nyakán azért marad, mert a búzakenyérlisztet a rendelet szerint csak Jl. 0/1. liszttel szabad — 15o/o erejéig keverni, В. I. lisztet bekeverni tilos. Viszont Ti. 0, I. és I. fele-fele aranyban való keverékéből készült, kenyeret a rendelet elismer és engedélyez. Ha ez így van, akkor ugyanezt az eredményt biztosítja az egységes kiőrlésű rozsliszt. 8. Álkotmánybiztosi döntés: mindenfajta rozsliszt a lépcsőzetes emelkedés alá esik (január 1-én 90—90 fillérrel drágul). 9. Pénzügyminiszteri döntés: mindkét fajta rozsliszt 4.20 P váltságkulcs alá esik. (így sem jön ka 3 Pl) 10. Az új jellegeket nevezzük és könyveljük hivatalos (rendeleti) nevükön. Tehát: "egyfajta búzakenyérliszt «, vagy: » világos rozsliszt és sötétebb rozsliszt . 11. Nincs akadálya a régi jellegű liszteknek keveréssel az új jellegekre hozásának . 12. A december 31-i régi (január 1-től nem gyártható) lisztek készletfogytáig kereskedelmi vagy vámcsere útján január folyamán forgalomba hozhatók. 1940. január 1. Új rozs- és sörárpaárak Az árkormánybiztos az eddigi rozsárakat - a hivatalos lap december 24-i számában kihirdetett 10.550/1939. sz. rendeletével — újból rendezte. E szerint 1939. december 24-én kezdődő hatállyal érvényüket vesztik az eddigi rozsárak és december 24-től kezdve csak az újonnan megállapított rozsárak fizethetők, mint legmagasabb árak. December 23-ig bezárólag azonban a 4392/ 1939. A. 1. rendelettel engedélyezett árak érvényesek. Az új rozsárak és a régiek között a különbség ott van, hogy most a termelő területekre történt az ármegállapítás és a nem termelő (fogyasztó, idegenből szállító) területekre az ármegállapítás úgy történik, hogy a vasúti tímár szerint legközelebb eső, az ármegállapításban szereplő állomási rozsárhoz a tényleges vasúti fuvar hozzáadandó. A rendelet szövege Az árellenőrzés országos kormánybiztosának 10.550 1939. .1. K. számú rendelete a 4392/ 1939. A. K. számú rendelet egyes intézkedéseinek módosítása tárgyában. A 4.110/1939. M. E. számú módosított rendelettel 2220/1938. M. E. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1. §. A szakvány minőségű rozs legmagasabb ára: (A rendelet, itt felsorolja a meghatározott állomási árakat, december 24-i érvénnyel. Minthogy azonban a következő bekezdés szerint az árak lépcsőzetesen emelkednek, mi az egész évre szóló rozsárakat táblázatosan összeállítottuk s ezt a rendelet szövege után közöljük.) 2. §. A jelen rendelet 1. §-ában megállapított legmagasabb árak 1940. január 1-én 60 fillérrel, február 1-én és március 1-én 30—30 fillérrel, április 1-én és végül május 1-én 15- -15 fillérrel emelkednek q-ként. 3. §. A sörárpa legmagasabb ára: sörárpa 20.10—20.35 P/q elsőrendű sörárpa 21.10 -21.35 P/q kiváló sörárpa 22.10—22.35 P/q 4. §. A 3. §-ban megállapított legmagasabb árak 1940. január 1-én 20 fillérrel, február 1-én-és végül március 1-én 15—15 fillérrel emelkednek q-ként. 5. §. Az 1 -4. §-okban megállapított legmagasabb árak helyi vasútállomás vasúti kocsiba rakva, teljes 15 tonnás vasúti kocsirakománynál érvényesek. Egy malom sem nélkülözheti a Kalman Medicago Kis erőszükséglet egyetemes őrlő- és zúzógépet 5 nagyság Nagy teljesítmény Ajánlattal szolgál: 999 MŰSZAKI ÉS GÉPKERESKEDŐ ITAT IMÁM IdWCTF Budapest, VKálmán u.14 AltusVirlil JTelefon: 114-006, 117-189 Távirati cím: MEDICAGOGÉP BUDAPEST