Molnárok Lapja, 1904 (11. évfolyam, 1-53. szám)

1904-01-02 / 1. szám

12 pul a kötél, lánc­ stb. teherképességet kell venni, azután figyelembe veendő a fékezési képesség. A fé­kezési képesség bizonyos határok között emelhető és pedig legczélszerűbben a féknyomás avagy a féke­zendő kerületek nagyobbításával. Ha ezek szerint a maximális szállítási képességet megállapították, az egy látható táblán úgy a szánon, mint a felvonó akna minden emeletén feltüntetendő. Hazánkban a gyári felvonókat illetőleg az 1893. évi XXVIII. t.­czikk 1. §-ának e) pontja, valamint az ezen törvényre vonatkozó végrehajtási utasítás és an­nak függeléke intézkedik. E helyen a gyári felvonók legnagyobb szállítási ké­pességére nézve a következő rendelkezéseket találjuk: Ha valamely gyáros telepén egy felvonót létesített, azt az e-ső fokú iparhatóságnak (Budapesten az elöl­járóságok, vidéken a főszolgabírák, rendőrkapitányok, illetve városi tanácsok) bejelentik. A gyárvizsgálat eszközlése végett kiszállt hatósági közeggel a munka­adó mindenekelőtt közli a gép szállítóképességére vonatkozó és az azt szállító gyár által neki rendel­kezésére bocsátott adatot. Ha ezen adat nem áll ren­delkezésre, úgy az vagy utólag megszerzendő a fel­vonót gyártott c­égtől, vagy pedig szakértő közbe­jöttével a fentiek szerint a legnagyobb szállítási ké­pesség kiszámítandó. Ez alkalommal az iparhatósági közeg egyúttal a felvonó­gépről egy rovatos ívet tölt ki és ad át a munkaadónak, melyre a gép hordké­­pességén kívül még a következő adatok is feljegyzen­dők: a munkaadó neve és lakása, a gépet szállító c­ég neve és lakása, azon rendszer megnevezése, mely szerint a gép készült, a gép, kötél, lánc­ stb. keresztszelvényének területe négyzetc­entiméterekben, a gép felállításának ideje. Ezen is a gyárvizsgálatot teljesítő hatósági közegnek, illetve az iparfelügyelő­nek kívánatra bemutatandó. A legsúlyosabb balesetek a felvonókon akkor tör­ténnek, ha a felvonó kötele, láncra, hevedere elsza­kad és a szán a rajta levő egyénnel lezuhan. Ezen balesetek megakadályozására szolgál az úgynevezett fogókészülék. Oly felvonóknál, amelyek személyszál­lításra is szolgálnak, a fogókészülék semmi körülmé­nyek között sem maradhat el, de a tisztán teherszál­lításra szolgáló felvonókat is el kell ilyen készülék­kel látni, ha a szállító magasság a 4 métert, a szállító képesség pedig az 1 métermázsát meghaladja. A fogókészülékek szerkezeti kivitele igen külön­böző. Néhány jobb szerkezetet a későbbiekben ismer­tetni fogunk. Bármilyen legyen azonban a fogókészü­lék szerkezete, az alapelv az, hogy az olyan legyen, hogy a kötél, lánc­ stb. szakadása esetén azonnal mű­ködésbe lépjen és hogy a szán lehető rövid út után biztosan, nagyobb rázkódtatás nélkül megálljon. Eltekintve tehát a fogókészülék szerkezetétől, a fel­vonó működésbe hozatalánál meg kell győződnünk, hogy a fogókészülék megfelel-e rendelkezésének. Ez a szabadesési próba által eszközlendő. Ezen próba megejtésnél a szán és kötele, hevedere stb. közé egy könnyen oldható kapcsot alkalmazunk és pedig úgy, hogy a kapocs távolabbról egy zsineg meghú­zása által a kellő pillanatban feloldható legyen. Egy ilyen kapcsot az alábbi 1. ábrában mutatunk be : Ezen kapocsnál A egy erős vaskengyel, melynek B végén egy C kar van forgathatólag alkalmazva. A kengyel D vége pedig egy kétkarú emeltyűnek, E képezi forgáspontját. Ezen emelőnek F végére támasz­kodik a C kar. Az E emeltyűt egy G rugó tartja bekapcsolt helyzetben. Az E emeltyű végére egy H zsinór van alkalmazva, melynek megrántása által a C kar kikapcsolható. A kötélhez van erősítve a fel­vonó szánja, K pedig a felvonó láncra, hevedere stb. A 2. ábra egy egyszerűbb, de talán nem oly pontosan működő kapcsot tüntet fel. Itt úgy a szán felső részére, valamint a kötél, láncz stb.-re egy a végén karomalakúlag meghajlított kengyelt erősítünk: A és B. Egy vasrudat — C — úgy helyezünk el ezen karmok között, hogy az a két ken­gyelt összekapcsolja. A vasrúd végére egy D zsinórt erősítünk. Ha tehát a S­ zsinórral a kapcsolást old­juk, az A kengyel és vele együtt a szán is felsza­badul és leesik. Ha tehát a láncz és szán közé egy ilyen kapcsot beiktattunk, előkészítjük a felvonót a próbára. Mindenekelőtt a felvonó-akna fenekére rozsét, szalmát, néhány zsákot rakunk, hogy a szán, ha eset­leg a fogókészülék rossz, össze ne törjön. Azután a felvonót a megengedett legnagyobb terheléssel meg­terheljük. Végre a felvonóakna közeléből mindenkit eltávolítunk. Most így elkészítve a felvonót, néhány lépésre hátra menve, a kapocs oldózsinórját meg­rántjuk, mire a szán lefelé esik és a fogókészülék működésbe jön — ha jó. A szabadesési próba megejtésénél azonban soha­sem szabad elmulasztani azt, hogy előbb az egész szerkezet a legrészletesebben megvizsgáltassák, hogy megállapíttassék, nincs-e már eleve oly szerkezeti hiba, mely a fogókészülék működését kizárja. Nem mindenkor szükséges azonban a fogóké­szülék kipróbálásánál ezen szabadesési próbát alkal­mazni, mert ezen próbánál természetszerűleg a szer­kezet egyes részei rongálódnak. Az időszakos pró­bánál elég, ha az úgynevezett alátámasztási eljárást követjük. Ez abban áll, hogy az akna egy magasabb pont­ján a szán alá egy könnyen eltávolítható deszkát alkalmazunk. Azután a szánttartó lánczot, kötelet meglazítjuk (a felvonó motor szerkezetének némi megindítása által) úgy, hogy a szán teljesen erre a deszkára nehezedjék. Ha most az alátámasztást meg­oldjuk, a fogókészüléknek úgy kell működnie, mintha kötél, lánc­ stb. elszakadt volna. Mint említettük, a felvonók biztonsági fogókészülékei a legkülönfélébb szerkezeti kivitelt tüntetik fel. Főleg úgy kell alkalmazni a fogókészülékek működő részeit, hogy azok egyfelől a vezetősíneket ne nyomják széjjel, másfelől azokat ne rongálják túl nagy mértékben. A következőkben néhány ily szerkezetet mutatunk, megjegyezvén, hogy minden egyes kivitelnél a műkö­dési alapelv más és m­ás. A 3-ik ábrában bemutatott szerkezetnél a fékezést, illetve láncz, kötél stb. szakadás esetére a szán meg­állítását maga a szán önsúlya eszközli. A szán hátsó falára erősített A tartókban forgat­hatólag vannak a B kétkarú emeltyűk alkalmazva. Ezen kétkarú emeltyűk egyik szárára van a szán C mellső része erősítve, a másik szár pedig exczenter­­szerű fékpofáknak van kiképezve. A szán a C heve­derhez van erősítve. Rendes körülmények között, a mikor a heveder ép, a szán fel- vagy lejáratánál a C mellső rész felemelve tartatik és ennélfogva a fékpofák a vezetősínektől távol állanak. Ha azonban a heveder elszakad, a­­ mellső rész előre leesik és a fékpofák a vezetősí­nekhez szorittatnak és a szán megáll. Van a szánon még egy ki emeltyű is, mely arra szolgál, hogy me­net közben a szánt bárhol meg lehessen állítani. Ezen szerkezetnél éberen figyelni kell arra, hogy a vezető­­léczek mindig rendben legyenek és ha azok ki van­nak kopva, azok azonnal kicserélendők­. Ezen szerkezet a Wörner J. és Társa budapesti gépgyár szabadalmát képezi és főleg az úgynevezett m­alom-zsák-felvonóknál nyer alkalmazást. A 4. és 5. ábrában kötélszakadás esetére a szán megállítását néhány ék segélyével eszközöljük. A 4. ábrabeli szerkezetnél a szán alsó része közelében a vezetősíneket körülvevő G kengyelek vannak, amelyek az 5—51 vezető rudak segélyével egyenesbe vezettet­nek. Ezen rudak a szárt fenekének megfelelő lyukai­ban járnak. A G kengyelvasak a CI CV kettős ékeket fogják körül. A kengyelvasak egy L zsinór által tartatnak, mely zsinór úgy van elhelyezve, hogy a heveder, láncz, stb. elszakadása esetében az felfelé huzatik. Rendes körülmények között a szán fel- és lejáratánál a kengyelvasak követik az ékekkel együtt a szánt, de a­nélkül, hogy az ékek működésbe jönnének, ha azonban a láncz megszakad, úgy az L zsinór az éke­ket felhúzza, a szán fenéklapja a­z ékekre esik, azo­kat erősen a vezetősínekhez szorítja, miáltal fékezés és majd teljes megállás áll be. Ezen szerkezet a Smith-féle elrendezés. Az 5-ik ábrában bemutatott kivitelnél a szán alsó lapja az oldalakon rézsútosan van kiképezve. Itt a C ékek, melyek az 0 lemezek által vezettetnek, a vezető­síneken hasonlóan egy L zsinórra vannak felfüg­gesztve és pedig úgy, hogy rendes körülmények között :t. ábra. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1904. január­­2. VMéki malomtulajdonosok­. és t . szakemberek részére ajánlom elismert jóhirnevűl ÓRÁS- ÉS ÉKSZERÜZLETEMET. ------------HFiHPFrSIF^ * LOW SÁNDOR Till., József - körút el­. Saját ékszer­ét óramelhely. ^ Legjobb munka és kitűnő anyag mellett 3 évi jótállás. ^ Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. Méltányos árak.

Next