Molnárok Lapja, 1905 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-07 / 1. szám

12 minek következésében az aradi molnár meste­rek által molnár mestereknek elfogadott fentebb megnevezett hét molnároknak a társaság részé­rül mesterekké leendő kinevezése, úgy egy czéh­­biztosnak elválasztásárul szó létetvén. * Demi József, Joy János, Zambó János, Jankó Antal, Bejczi János, Radits János, Bors István, molnároknak, az aradi molnár czéh elöljárói által molnár­ mesterekké lett felszabadítása tudo­mányul vétetik és azok ezennel is molnár mes­tereknek ismertetnek. Egyébiránt pedig czéh biztosnak sírálitz Antal kisjenői uradalmi tisztartó közakarattal kinevez­tetik, odautasítván egy­úttal, hogy azonnal az elválasztott molnár mesterekkel czéh ülést tart­­várra kegyes privilégiummal nyert rendszabályo­kat felolvastassa, kihirdettesse és azoknak szo­ros megtartására ügyeljen, nem külömben a czéh elöljáróit megválasztassa, mindezeknek teljesíté­s­éig­ a társasági gyülekezet tanácskozásának foly­tatását elhalasztván. Králitz Antal, mint a molnár czéh biztossá jelenti, hogy utasítása értelmében a csatornás molnár mesterekkel czéh ülést tartatott és abba a k. privilégium egész kiterjedésében felolvas­hatott és kihirdettetett, jelenti továbbá, hogy a czéh elöljáróinak, Demi Josef, Jankó Antal és Bejczi János választottak, végre bemutattva, hogy Kontsek Mihály bjenei molnárt, a csator­nát czéhbeli mesterek, valóságos mester­társuk­nak elfogadták és beiktatták. . * Elnök úr tanácskozás végett említést tévén arról, hogy a társasági molnár mesterek czéh gyülekezetének helye holott egyszersmind czéh ládájokat és bevett szokás szerint az elkészítendő zászlajokat tartani köteleztessenek, időrül-időre kijelöltessék. • * A társasági molnár mesterek czéhbeli össze­jövetelük helyéül holott egyszersmind a czéh­­ládájukat s elkészítendő zászlajokat tartani köte­leztessenek, ezennel a főhertzegi uradalmi Ivis­­jenő m. várossá oly határozattal rendeltetik, hogy e jelen mostantól számítandó 3 évekig fogják tanácskozásaikat tartani, mely időnek le­folyása után az utóbb tartandó czéh gyülekezet Helyéül a részvényesek birtokában lévő, más R. C.­sztegyházat biró helységek fognak majdant sor szerint kijeleltetni, a most elválasztott czéh biztosnak hivatala viselési ideje is szinte tsak három évekig tartandó lévén. — Egyébiránt Králitz Antal czéh biztos által a csatornát mol­nár mestereknek meghagyatni rendeltetik, hogy az elkészíttetendő zászlajokat szt. Josef, mint vá­lasztott pátronussok nevére szenteltessék és azon szentnek képét zászlajokra festessék is. * A csatornás molnárok ezen két rendű folya­modásaikban kimagyarázott hálás köszönetük helyeseltetvén, tudomásul vétetik. Atzél Josef mint küldöttségi elnök, Beszédes Josef igazgató vizmérnök és Lehr Lajos társa­sági mérnök urak gyülekezeti határozat követ­kezésében, monyorói Urbán Gyula tbiró és rész­vényes urnak a csatorna vize által okozott ki­öntések iránt tett panaszát a helyszínen meg­­visgálván, az orvoslandókat következőkbe mutat­ják be: 1- ször. Hogy Monyorótól Repszegre vezető ország­úttól 6 öl hosszaságu 2 öl széles ,1 öl mély árok ásattassék. Ezen kiásatandó bal oldalán készíttessék 4—6 láb magas, 1 öl felső széles­ségű töltés, 9 láb párkánnyal, mely munka ura­dalmi költségen történnyen, 2- szor. A monyorói határban a felső nyílás bezárattassék, a repszegi ország után levő híd csatorna felett pedig 4 ölre új nyílás nyitassék, oly szélességű mint a bezáratandó, e munka társasági költségen végeztessen, ha az első pont­ban említett töltés elkészülendett, 3- szor. A bezáratandó nyílástól monyorói zugóig a csatorna töltés megött levő 4 láb széles szivárgó árok tisztitassék ki társasági költségen. 4- szer. A monyorói kortsma alatti nyilláson alul levő úttól balra 6 ölre ásatassék árok, 2 öl szélességű, 1 öl mély uradalmi erővel. 5- ször. A monyorói kortsma meletti 4 láb széles szivárgó árok 8 lábra széllesittessék és 4 lábra megszélesittessék, társasági költségen, 6- szor. Az első és 4-ik pont alatti árkok Körös­be szakadásától kezdve, a Körös parton a Körös árvize ellen a partot 6 ölre védtöltések készíttessenek uradalmi költségen. * Ezen a monyorói csatorna nyílások ellen tett panasz orvoslása módjáról adott küldöttségi vizsgálati bemutatás a társaság részéről jóvá­hagyatván, az valamint a panaszt tevő Urbán Gyula táblabiró és részvényes, úgy Lehr Lajos társasági mérnök uraknak párban kiadatni rendel­tetik, meghagyatván egyszersmind Lehr Lajos társasági mérnök úrnak, hogy ezen bemutatás 2. 3. 5-ik pontja alatt érdeklet munkákat akkoron (miutánn a panaszló részvényes ar ezen bemutatás többi pontjaiba foglalt és előző­leg megtétetni kívánt kiásásokat megtétette) a társaság költségén kellete szerint és jutányos áron elkészíttesse. Jankó Josef f.-varsándi uradalmi képviselő úr, azon kívánságát terjeszti elő, hogy a csatornás molnárok a járandó vámot mindenütt egyformán vegyék meg.­ A f.-varsánndi uradalom részéről tett elő­terjesztés következésében ezennel általános rendszabályt és miheztartás végett megállapí­­tatik, hogy a társasági csatornás vonalon létező valamennyi malmokban, a malomtulajdonos urak, az őrletésért­ járandó rész­vámot molnáraik által mindenütt arányos egyenlő mennyiségben vetethessék, miről is molnáraikat kellő utasí­tással kitanítsák. Elnök úr előadó, hogy miután a csatornás molnárok a czéhbeli privilégium szerint, több czélirányos rendszabályokkal ellátva lennének, szükségesnek tartaná gyülekezetileg még el­határoztatni, hogy az állandóan jó miném­iségű liszt örlelése és az által­a malmok jó hírének fentartása tekintetéből, ennekutána a csatornái malmoknál csak rendes írásokkal ellátott és valóságos czéhbeli mesterek alkalmaztassanak molnároknak. ‘~árszor. Az aradi molnár czéh elöljárói figyel­met érdemlő azon javaslatot tévén, hogy a csa­tornás molnárok képességeik és tanultságaik megkísérlése, igen alkalmatos mód lenne, hogy a csatornás malmok belső szerkezete u. m. őrlő eszközei szerszámai széjjel vétessenek és azon molnárok által értelmes mesterek jelenlétében ősz­re állittassék.­­ Továbbá Hogy ennekutánra minden malmokban egy­forma és hiba nélkül való liszt örlettessen, még azt is jónak tartaná, hogy a malmok bel­szer­kezettel ugyan­akkor egyenként ahoz értő mes­terek által külön megvisgáltassék és netalán a szükséges igazítások azonnal az illető tulajdo­nosok által megtétessenek.­­ Miután a társaságnak legfőbb érdeke abba pontosulnék, hogy az idegen többnyire szegényebb sorsú adózó lakosok gabonáikat egész meg­elégedésükre őrlelhessék, az által pedig az őrlők száma szaporitassék, a malmoknak jó hire és neve fentartassék, azoknak eszközlése pedig egyedül kitanult molnár mesterektől várható lenne, ugyanazért minekutánna a csatornás molnárok az naptól fogva úgyis privilégium birtokába és molnár mesteri czéhbe iktatva lenné­nek, ezennel kijelentetik és megrendeltetik, hogy ennekutánna a csatornás malmokhoz, csak ren­desen kitanult, felszabadult és vándorlási tapasz­talással biró valóságos czéhbeli mesterek fogad­tathatnak fel molnároknak. 2-szer. A jó örlelés czéljából továbbá meg­rendeltetik, hogy a csatornás malmok belső szer­kezete u. m. őrlő eszközök és szerszámok a csatornás molnárok képességeik kitudása végett a megkerestetendő aradi molnár mesterek és Lehr Lajos társasági mérnök úr jelenlétében, a helybeli molnárok által széjet vétettessenek, és azok által újból össze­állíttassanak; továbbá minden malomnak részletenként külön meg­­visgáltatása is szükségesnek találtatik, mihez képest Lehr Lajos társasági mérnök úrnak ezennel az is meghagyatik, hogy a maga mellé veendő értelmes molnár mesterekkel egyetembe, a csatornás malmokat akkoron megvisgálhassa és a netalán szükégesnek találandó kiigazításokat az illető helyeken eszközölje, ezen eljárásáról pedig annak idején a társasági gyülekezethez körülményes jelentését tegye. Melyek utánn semmi más tárgy magát elő nem adván elnök úr a gyülekezethez tartott érzékeny tisztelgő beszéde utánn a tanácskozást befejezte. Jegyzetté Kádos Josef m. k. társasági jegyző. Faschó Josef m. k. malom csatorna társaság elnöke. MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1905. január 7. ÜZEMI TECHNIKA ( A Ganz-féle hengerszékek belső szerkeze­tének és beállításának ismertetése. írta : Bassola István, a Ganz és Társa malomosztályának művezetője. — Utánnyomás tilos. — IV. A rendes önműködő garat. Múlt évi 45. számunkban a II. és III. ábrá­kon egy rendes önműködő garat látható. A­­ fagaraton át egyik oldalára karcsapágy, a másik oldalára pedig egy csapágylemez van szerelve, e két csapágyon és a fagaraton ke­resztülmegy a körhagyó tengely, e tengely egyik kiálló részére a súlyemeltyű­ — ATI — egy állító­csavarral van megerősítve, míg a másik K­ÉSZÍT: „Vulkán“ gépgyár-részvénytársaság ezelőtt Citjiltr­is Möller -RemM Fernas ft Ce. Budapest, VH Váczi-dt 66. Teljes malomberendezéseket ■ac*a-­áa limainál Mámára és minden »iyéb rends­erbe­n« nagyságban, mialH a aalta ■Iklléiér» uilkiéi« lépet­t« kántd­­­ékot, továbbá elvállalja a fommállépmalaak­­■ak eiélaieri átalakítását. Mindennemű szerszámgépeket fim-, fa- és kőmegmunkálásra. Vízi kerekeket, közlőmű­veket (transmissiókat). Nyers öntvényeket ■»*« «. «.«« # Gőzgépeket, s kipróbált renauer szerint, minták után fogaskerekekkel géppel formázva. Kivonatra tervek és költségvetések készíttetnek.

Next