Molnárok Lapja, 1909 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-02 / 1. szám
Budapest, 1909. január 2. MOLNÁROK LAPJA hatunk, a trieur-hulladékokban, a korpában, a malátacsiában, sörtörkölyben, árpakorpában stb. Lássuk mindenekelőtt, miképen lehet a malomipart lehetőleg jövedelmezővé tenni. A legolcsóbb hajtóerőt mindenesetre a víz képezi és nagy hibát követ el, akinek megfelelő vízierő áll rendelkezésére és azt nem használja ki kellőképen. Emlékezem itt a magyaróvári főherczegi műmalomról, a lévai turbinás műmalomról és a sárvári elektromos erőre berendezett műmalomról, amelyhez azonban az elektromosságot a víz hajtóereje szolgáltatja; ezen utóbbi példát sokfelé lehetne követni, ez esetben ugyanis nem kell a malommal a megközelíthetőség rovására a vízhez költözni, de a vízierő révén elektromosságot fejlesztve, azt megfelelő helyen felállított malom hajtásához használjuk fel. Ez utóbbi rendkívüli tisztává és egyszerűvé teszi az egész üzemet, nincs füst, nincs korom, nincs kazánkő, nincs salak, hamu, szén és bizonyos szempontból még takarékos is, mert hiszen az egyes gép csak éppen addig forog, ameddig dolgozik, s pár pillanat alatt megindítható vagy megállítható, nem kell előtte már egy órával fűteni, hogy kellő feszültségű gőz legyen, nem kell gőzt tartani a szünetek alatt s ez esetben az éjszakai órákban tűzbiztos világosságról is gondoskodva van, nemcsak az összes helyiségekben, de az irodákban s így felkarolása a legnagyobb mértékben ajánlható. Ha a malmot gőzerőre rendezzük be, mindenekelőtt gondoskodjunk megfelelő minőségű és lehetőleg olcsó szénről s mindenek fölött óvakodjunk régi szerkezetű kazánokat, gőzgépeket, ha még oly olcsó áron kínálják is, vásárolni. Ezen állításom nagy horderejét bizonyítják a következő számok : Hiteles adatok szerint 1870-ben egy métermázsa megőrölt gabonára kerekszámmal 30 kgr. normális minőségi szénfogyasztás esett. Az 1894-ik évi kimutatás szerint ugyanerre a czélra elegendő volt 1559 kgr., ma pedig biztos értesítés szerint a jobban berendezett nagy malmok nem igen fogyasztanak többet 10 kgr.-nál. Régebben az elporlás az 5°/o-ot is felülmúlta, manapság alig tesz 2%-ot. Régebben a kevésbbé értékes korpa 21, sőt 22°/o-át képezte a gabonának, ma azonban nagy átlagban csak 18%-nyira számítanak; ez azonban nemcsak a jobb gépek, hanem az intelligensebb munkások, s főleg a vezetésnek tulajdoníthatók. Ne gondolja senki, hogy egy jó géppel akárki kifogástalanul tud őrölni, az őrlés rendkívül kényes művelet, amelyet tanulni kell, mert pl. az agyonőrlés által a legkifogástalanabb búzából sok szép fehér, de rossz liszt készül. Az ahhoz értő ember jóval több finom lisztet állít elő ugyanazon búzából, mint a másik, de legnagyobb gondot kellene fordítani — különösen a kivitelre szánt lisztnél, hogy az állandóan egyforma minőségű legyen (normál, standard, typus-lisztek). Ez okból kiválóan fontos a felőrlendő búzakeverék (a malter) összeállítása. A liszt jóságának mértékéül annak sikértartalmát szokták venni, azonban nemcsak a sikér mennyisége, hanem annak minősége is határoz. A túl nagy sikértartalmú liszt szintén nem olyan jó, mintha kevesebb, de megfelelő mennyiségű és minőségű sikért tartalmazott volna, az igen erős (sikérdús) lisztet nem minden pék tudja kellőképen feldolgozni, ennélfogva a malmok a különböző sikértartalmú liszteket elegyítik, házasítják, hogy normális minőségű lisztet állítsanak elő s ez, sajnos, nem történik mindenütt olyan gonddal és olyan szaktudással, mint az kívánatos volna, ha azután bekövetkezik az, hogy egy kitűnő , búzatermő évet egy nyirkosabb, hűvösebb évjárat követ, amidőn a sikértartalom sem nem elegendő, sem nem a legjobb, könnyen bekövetkezhetik, mint a múlt század végén láttuk, az az eset, hogy a külföldi, főleg angol résztvevőink azt mondják, hogy: a magyar búza degenerált. Félek, hogy az idei kitűnő búza, amikor a 45—48 °/c nedves sikértartalmú búzák nem tartoznak a ritkaságok közé, ha a jövő év nem ad ilyen kitűnő termést, újból a a már említett alaptalan panaszt fogja maga után vonni. Ennek elhárítására fő feladat a molnár iskola felállítása kísérleti állomással összekötve, mely a kivitelre szánt lisztet ellenőrizné ; a lisztek nemcsak a szín szerint lennének a börze által szabályozva, hanem egyszersmind a sikér minősége és mennyisége alapján is s igy oda kellene hatni, hogy csak egy teljesen kifogástalan, állandó összetételű liszt kerüljön magyar liszt elnevezés alatt a külföldi piacra, így van ez a bornál is. A burgundi és a bordeauxi franczia borok éppen egyenlőségük által hódították meg a világpiaczot, mert daczára, hogy világszerte az időjárás ingadozó s egyik évben jobb, másik évben silányabb bor terem, ezen bortípusok állandóak s ha a természet nem adta meg amint kell, elegyítés, czukrozás által stb. által igyekeznek azt normálissá tenni. Hazánkban, mint széleskörű vizsgálataink bizonyítják, nem terem mindenütt egyformán jó búza. A tiszavidéki, legjobb minőségű aczélos búzával szemközt Slavóniában, Krassó-Szörény-, Arad-, Bihar-, Szatmár- és Szilágy megyéknek a hegyekhez közel eső vidékein jóval gyengébb minőségű lisztes búza terem, amelyet normális években jól fel lehet használni, az egyenletes típusú, külföldre szállítandó magyar liszt előállításához. De lehetnek esztendők, mikor ez nem elegendő és mások, midőn a nyirkos, hűvös időjárás miatt országszerte gyenge búza terem, ilyen esetekben külföldről kellene behozni az évjárat búzaminőségének megfelelő gyengébb, vagy a miénknél jobb búzát, az elsőt talán Szerbiából vagy Bulgáriából, szóval az aldunáról; az erősebbet, teszem fel taganrégi búzát Odesszán keresztül Oroszországból. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznem egy olyan dologról, mely a mezőgazdák érdekeltségénél egyáltalában nem rokonszenves, az igazság azonban arra késztet, hogy ne térjek ki előle és ez az őrlési forgalom. Tessék azonban, midőn az őrlési forgalom eltörlését hibának jelentem ki, figyelembe venni, hogy jelen fejtegetéseim tisztán akadémikus jellegűek, annál is inkább, mert az Ausztriával kötött szerződés értelmében ennek a helyreállításáról 1917-ig szó sem lehet. Az őrlési forgalomnak az az állítólagos előnye, hogy a gazda jobb árakat fog ennek eltörlésével elérni, tévedésen alapszik és teljesedni soha sem fog, mert valamely termény árára csakis az internacionális kínálat és kereslet egymáshozi arányának van befolyása. Van egy másik nagy veszedelem is, amely az őrlési forgalom eltörlésével fenyegeti a mezőgazdaságot s ez Ausztria malomiparának megerősödése. Nem szabad azt hinnünk, hogy egy erős osztrák malomipar, amelynek minden erősödése a magyar malomipar rovására történhetik csupán, a magyar mezőgazdaságnak bármikép is előnyére válhatik. Kétséget sem szenved, hogy Ausztria mindig fog módot találni arra, hogy a magyar búzaárakat lenyomja, ha másként nem, vámkülföldi búza behozatalával, amit már most is megkezdett s ha az arra alkalmas idő elérkezik, gondoskodni fog megfelelő szerződésekkel ezt megkönnyíteni. Most elsősorban czél odaát: az osztrák malomipar erősítése, a magyar gyengítése, ennek pedig a magyar gazda fogja az árát megadni. Nem utolsó előnye egy erős hazai malomiparnak : a bőségben rendelkezésre álló jó takarmányczikkekben van. De nem maradhatok e tárgynál a szűkre szabott keret folytán, hangsúlyozom mint sokaknál, a magyar mezőgazdaság érdekeit őszintén képviselők meggyőződését, hogy hazánk közgazdasága táplálkozási viszonyainak javulása, mezőgazdasági iparunk fejlődése s így mindnyájunk közös érdeke azt kívánja, hogy ebben az országban minél erősebb, minél gazdagabb malomipar legyen s a hazai gabonatermelés teljes egészében csakis itt találjon feldolgozásra. Kivitelre csak a liszt kerülhet, amidőn az ipari haszon itt maradt, a gabona azonban sohasem. 13 Országos Gépészszövetség közgyűlése. Az elnökség közzéteszi, hogy a szövetség közgyűlését 1909 január 17-ére tűzte ki és a bpesti IX. ker. elöljáróság épületének dísztermében (Bakács-tér 14., II. emelet) fogja megtartatni. A közgyűlés napirendjére kitűzték a szövetségi alapszabályok módosítását is, melynek legfontosabb részei a szövetségi járulékok felemelése és a vidéki szervezetek képviseletének jobb kifejlesztése (delegáltak rendszeresítése). A napirend pontjai egyébként a következőek : 1. Megnyitó. 2. Beszámoló. 3. Zárszámadások felolvasása és megvitatása. 4. Alapszabály-módosítások. 5. 1909. évi költségvetés. 6. Indítványok. 7. Interpellácziók. 8. Tisztikar választása. Felhívjuk érdekelt olvasóink figyelmét e fontos közgyűlésre és ajánljuk, hogy — tekintettel a várható lényeges változásokra — azon mennél nagyobb számban részt vegyenek. LANGFELDER V. GÉPGYÁRA BUDAPEST, VI., ANGYAL,FÖLD, FIGYELŐ-UTCZA 14. FELSTABILKÓZGÉPEK Elsner-szelepes vezényművel, túlhevítővel szabad, kazán.