Molnárok Lapja, 1909 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

Budapest, 1909. január 2. MOLNÁROK LAPJA hatunk, a trieur-hulladékokban, a korpában, a malátacsi­ában, sörtörkölyben, árpakorpában stb. Lássuk mindenekelőtt, miképen lehet a malom­ipart lehetőleg jövedelmezővé tenni. A legolcsóbb hajtóerőt mindenesetre a víz képezi és nagy hibát követ el, akinek megfelelő vízierő áll rendelke­zésére és azt nem használja ki kellőképen. Emlékezem itt a magyaróvári főherczegi mű­­malomról, a lévai turbinás műmalomról és a sárvári elektromos erőre berendezett műmalom­­ról, amelyhez azonban az elektromosságot a víz hajtóereje szolgáltatja; ezen utóbbi példát sok­felé lehetne követni, ez esetben ugyanis nem kell a malommal a megközelíthetőség rovására a vízhez költözni, de a vízierő révén elektromos­ságot fejlesztve, azt megfelelő helyen felállított malom hajtásához használjuk fel. Ez utóbbi rendkívüli tisztává és egyszerűvé teszi az egész üzemet, nincs füst, nincs korom, nincs kazánkő, nincs salak, hamu, szén és bizonyos szem­pontból még takarékos is, mert hiszen az egyes gép csak éppen addig forog, ameddig dolgozik, s pár pillanat alatt megindítható vagy megállít­ható, nem kell előtte már egy órával fűteni, hogy kellő feszültségű gőz legyen, nem kell gőzt tartani a szünetek alatt s ez esetben az éjszakai órákban tűzbiztos világosságról is gon­doskodva van, nemcsak az összes helyiségek­ben, de az irodákban s így felkarolása a leg­nagyobb mértékben ajánlható. Ha a malmot gőzerőre rendezzük be, min­denekelőtt gondoskodjunk megfelelő minőségű és lehetőleg olcsó szénről s mindenek fölött óvakodjunk régi szerkezetű kazánokat, gőzgé­peket, ha még oly olcsó áron kínálják is, vásá­rolni. Ezen állításom nagy horderejét bizonyít­ják a következő számok : Hiteles adatok szerint 1870-ben egy métermázsa megőrölt gabonára kerekszámmal 30 kgr. normális minőségi szén­fogyasztás esett. Az 1894-ik évi kimutatás sze­rint ugyanerre a czélra elegendő volt 15­59 kgr., ma pedig biztos értesítés szerint a jobban be­rendezett nagy malmok nem igen fogyasztanak többet 10 kgr.-nál. Régebben az elporlás az 5°/o-ot is felülmúlta, manapság alig tesz 2%-ot. Régebben a kevésbbé értékes korpa 21, sőt 22°/o-át képezte a gabonának, ma azonban nagy átlagban csak 18%-nyira számítanak; ez azonban nemcsak a jobb gépek, hanem az intelligensebb munkások, s főleg a vezetésnek tulajdoníthatók. Ne gondolja senki, hogy egy jó géppel akárki kifogástalanul tud őrölni, az őrlés rendkívül kényes művelet, amelyet tanulni kell, mert pl. az agyonőrlés által a legkifogástalanabb búzából sok szép fehér, de rossz liszt készül. Az ahhoz értő ember jóval több finom lisztet állít elő ugyanazon búzából, mint a másik, de leg­nagyobb gondot kellene fordítani — különösen a kivitelre szánt lisztnél, hogy az állandóan egy­forma minőségű legyen (normál, standard, typus-lisztek).­­ Ez okból kiválóan fontos a felőrlendő búzakeverék (a malter) összeállítása. A liszt jóságának mértékéül annak sikértartal­mát szokták venni, azonban nemcsak a sikér mennyisége, hanem annak minősége is határoz. A túl nagy sikértartalmú liszt szintén nem olyan jó, mintha kevesebb, de megfelelő mennyiségű és minőségű sikért tartalmazott volna, az igen erős (sikérdús) lisztet nem minden pék tudja kellőképen feldolgozni, ennélfogva a malmok a különböző sikértartalmú liszteket elegyítik, háza­sítják, hogy normális minőségű lisztet állítsanak elő s ez, sajnos, nem történik mindenütt olyan gonddal és olyan szaktudással, mint az kívá­natos volna, ha azután bekövetkezik az, hogy egy kitűnő , búzatermő évet egy nyirkosabb, hűvösebb évjárat követ, amidőn a sikértartalom sem nem elegendő, sem nem a legjobb, könnyen bekövetkezhetik, mint a múlt század végén láttuk, az az eset, hogy a külföldi, főleg angol résztvevőink azt mondják, hogy: a magyar búza degenerált. Félek, hogy az idei kitűnő búza, amikor a 45—48 °/c nedves sikértartalmú búzák nem tartoznak a ritkaságok közé, ha a jövő év nem ad ilyen kitűnő termést, újból a a már említett alaptalan panaszt fogja maga után vonni. Ennek elhárítására fő feladat a molnár­ iskola felállítása kísérleti állomással összekötve, mely a kivitelre szánt lisztet ellen­őrizné ; a lisztek nemcsak a szín szerint lenné­nek a börze által szabályozva, hanem egyszer­smind a sikér minősége és mennyisége alapján is s igy oda kellene hatni, hogy csak egy tel­jesen kifogástalan, állandó összetételű liszt kerüljön magyar liszt elnevezés alatt a külföldi piac­ra, így van ez a bornál is. A burgundi és a bordeauxi franczia borok éppen egyenlőségük által hódították meg a világpiaczot, mert daczára, hogy világszerte az időjárás ingadozó s egyik évben jobb, másik évben silányabb bor terem, ezen bor­típusok állandóak s ha a természet nem adta meg amint kell, elegyítés, czukrozás által stb. által igyekeznek azt normálissá tenni. Hazánkban, mint széleskörű vizsgálataink bizo­nyítják, nem terem mindenütt egyformán jó búza. A tiszavidéki, legjobb minőségű aczélos búzával szemközt Slavóniában, Krassó-Szörény-, Arad-, Bihar-, Szatmár- és Szilágy megyéknek a hegyekhez közel eső vidékein jóval gyengébb minőségű lisztes búza terem, amelyet normális években jól fel lehet használni, az egyenletes típusú, külföldre szállítandó magyar liszt elő­állításához. De lehetnek esztendők, mikor ez nem elegendő és mások, midőn a nyirkos, hűvös időjárás miatt országszerte gyenge búza terem, ilyen esetekben külföldről kellene behozni az évjárat búzaminőségének megfelelő gyengébb, vagy a miénknél jobb búzát, az elsőt talán Szerbiából vagy Bulgáriából, szóval az alduná­­ról; az erősebbet, teszem fel taganrégi búzát Odesszán keresztül Oroszországból. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékeznem egy olyan dologról, mely a mezőgazdák érde­keltségénél egyáltalában nem rokonszenves, az igazság azonban arra késztet, hogy ne térjek ki előle és ez az őrlési forgalom. Tessék azon­ban, midőn az őrlési forgalom eltörlését hibá­nak jelentem ki, figyelembe venni, hogy jelen fejtegetéseim tisztán akadémikus jellegűek, annál is inkább, mert az Ausztriával kötött szerződés értelmében ennek a helyreállításáról 1917-ig szó sem lehet. Az őrlési forgalomnak az az állítólagos elő­nye, hogy a gazda jobb árakat fog ennek el­törlésével elérni, tévedésen alapszik és telje­sedni soha sem fog, mert valamely termény árára csakis az internac­ionális kínálat és kereslet egymáshozi arányának van befolyása. Van egy másik nagy veszedelem is, amely az őrlési forgalom eltörlésével fenyegeti a mezőgazdaságot s ez Ausztria malomiparának megerősödése. Nem szabad azt hinnünk, hogy egy erős osztrák malomipar, amelynek minden erősödése a magyar malomipar rovására történhetik csupán, a magyar mezőgazdaságnak bármikép is előnyére válhatik. Kétséget sem szenved, hogy Ausztria mindig fog módot találni arra, hogy a magyar búza­árakat lenyomja, ha másként nem, vámkülföldi búza behozatalával, amit már most is meg­kezdett s ha az arra alkalmas idő elérkezik, gondoskodni fog megfelelő szerződésekkel ezt megkönnyíteni. Most első­sorban czél odaát: az osztrák malomipar erősítése, a magyar gyengí­tése, ennek pedig a magyar gazda fogja az árát megadni. Nem utolsó előnye egy erős hazai malom­iparnak : a bőségben rendelkezésre álló jó takar­­mányczikkekben van. De nem maradhatok e tárgynál a szűkre szabott keret folytán, hangsúlyozom mint sokak­nál, a magyar mezőgazdaság érdekeit őszintén képviselők meggyőződését, hogy hazánk közgaz­dasága táplálkozási viszonyainak javulása, mező­gazdasági iparunk fejlődése s így mindnyájunk közös érdeke azt kívánja, hogy ebben az ország­ban minél erősebb, minél gazdagabb malomipar legyen s a hazai gabonatermelés teljes egészé­ben csakis itt találjon feldolgozásra. Kivitelre csak a liszt kerülhet, amidőn az ipari haszon itt maradt, a gabona azonban sohasem. 13 Országos Gépészszövetség közgyűlése. Az elnökség közzéteszi, hogy a szövetség közgyűlését 1909 január 17-ére tűzte ki és a bpesti IX. ker. elöljáróság épületé­nek dísztermében (Bakács-tér 14., II. eme­let) fogja megtartatni. A közgyűlés napirendjére kitűzték a szövetségi alapszabályok módosítását is, melynek legfontosabb részei a szövetségi járulékok felemelése és a vidéki szerve­zetek képviseletének jobb kifejlesztése (delegáltak rendszeresítése). A napirend pontjai egyébként a követ­­kezőek : 1. Megnyitó. 2. Beszámoló. 3. Zárszámadások felolvasása és megvitatása. 4. Alapszabály-módosítások. 5. 1909. évi költségvetés. 6. Indítványok. 7. Interpel­­lácziók. 8. Tisztikar választása. Felhívjuk érdekelt olvasóink figyelmét e fontos közgyűlésre és ajánljuk, hogy — tekintettel a várható lényeges változásokra — azon mennél nagyobb számban részt vegyenek. LANGFELDER V. GÉPGYÁRA B­UDAPEST, VI., A­NGYAL,FÖLD, FIGYELŐ-UTCZA 14. FELSTABIL­KÓZGÉPEK Elsner-szelepes vezényművel, túlhevítővel szabad, kazán.

Next