Molnárok Lapja, 1918 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-05 / 1. szám
Budapest, 1918. január 5. MOLNÁROK LAPJA 7 A tengeriszár betakarítása. Országos érdek, hogy a -------------------------------- tengeriszártermés előtakarmány gyártás czéljaira minél nagyobb mennyiségben rendelkezésre álljon. Annál sajnálatosabb, hogy sem a földművelési miniszter, sem a hatóságok nem ügyeltek arra, hogy mi történik a tengeri szárral, amely a legtöbb esetben kint rothadt el a földeken. Csak egy-két hatóság intézkedett a tengeriszár hatósági betakarítása érdekében, de az is csak elkésve, december végén, amikor az időjárás már elpusztította a tengeriszárat. Csutkás tengerit Ausztriának? Néhány napilap azt újjá-------------------------------—udta, hogy „nagymennyiségű“ tengerit adtunk át az osztrák tartományoknak morzsolatlan és őrletlen állapotban. Informáczióink szerint a H. T. közvetlen tengeri törés után, amidőn a Lajtán túl kellemetlen eseményeket lehetett azzal megakadályozni, összesen pár száz vagyont adott át, még pedig csutkásan azért, mert nedvességük miatt morzsolni nem lehetett és mert akkor a magyar malmok a fontosabb búzaőrléssel voltak elfoglalva. Zab-gyártmányok. Ausztriában 1917. június végéig az -------------------- 1916—17. évi termésből 1129 waggon zab került feldolgozásra. A készáru mennyisége 540 waggon, amelyből 29 a hadvezetőségnek szállíttatott, a többit szoptató anyák és 1—2—3 éves gyermekek táplálékának feljavítására fordították. A zabkészítmények a következőkből állottak: 35-360 q zabrizs, (hántolt egész zab), 2100 q zab gyermekliszt, 490 q zabdara, 125 q zabpehely, 80 g közönséges zabliszt. A lisztkontingens leszállítása. A szaklap jelentette, hogy ’ megkezdődött már a lisztkontingensek leszállítása, holott még a kampány elején vagyunk, így a múlt héten Szeged, Debreczen, Újvidék és Szabadka városok kontingensét szállította le a közélelmezési miniszter „az országos készletek korlátolt mennyiségére és a kielégítésre váró nagymérvű szükségletekre való tekintettel." A csempészés vígan folyik országszerte, pedig ennek ■-------------------------------megakadályozása érdekében éppen eleget ankétoztak. Úgy látszik azonban, hogy gyakorlatilag nem tudtak eredményt elérni az eddigi intézkedésekkel. Legalább is erre vall, hogy a csempészések még ma is igen nagy számban fordulnak elő. Elsősorban Bécsbe és Ausztriába, azután Galicziába, Horvátországba és Dalmácziába viszik a magyar élelmiszert a büntetéssel, kockázattal nem sokat törődő csempészek. Ahol nincs pénz a rekvirálásra. Épületes Eger város rekvirálási históriája. A gabona- és burgonyarekvirálási rendeletet Eger nem hajtotta végre. A város közélelmezési tanácsnoka távirati jelentést tett az Orsz. Közélelmezési Hivatalnak, hogy a rekvirálás czéltalan volna és hogy a rekvirálás költségeit Eger város külömben sem előlegezi. A vármegye alispánjától kérték az előlegezést, de mivel a kért összeget nem kapták meg, elmaradt a rekvirálás. A közélelmezési miniszter ezért felelősségre vonta az alispánt és közvetve Eger város tanácsát is. A város pedig kérte a hiábavaló rekvirálás beszüntetését, az Orsz. Közélelmezési Hivatal azonban elrendelte a rekvirálás megkezdését. E hét elejéig azonban egyik irányban sem történt semmi, a tanács szerint azért, mert a rekviráásra még mindig nincs pénz. A takarmányhiány következményei. Bács megye közigaz---------------------------------------- gatási bizottsági ülésén Balkó Gyula gazdasági tudósító jelentést tett arról, hogy a téli takarmányozás a legnagyobb nehézségekbe ütközik és az állatállomány tavaszig erősen meg fog fogyatkozni. Tekintve, hogy ez a sajnálatos állapot országos tünet és tavaszig nemcsak hogy erősen meg fog fogyni az állomány, de ezenfelül csontig fog lefogyni, időszerű volna, ha Mezőssy, — a gazdaminiszter, — erélyes intézkedéssel útját állná a depekoráczió fenyegető veszélyének. De most volna erre szükség és nem jövő márcziusban, amikor már minden késő. A szaklapot olvasni kell. Ismét és újra — ki tudja hányadszor — kell visszatérnünk erre a témára, mert úgy látjuk, hogy figyelmeztetéseink még mindig süket fülekre találnak. Napról-napra alkalmunk van meggyőződni arról, hogy azok, akik a szaklap fontos közléseit nem, olvassák, súlyosan károsodnak. Az utóbbi időben pl. tíznél több esetben is előfordult, hogy üzemek tulajdonosai bizonyos ügyek elintézésére feljöttek a fővárosba. Ha ezek a szaklapot rendesen olvasták volna, úgy megtakaríthatták volna a mai viszonyok között egyébként is körülményes utazás fáradalmait és költségeit, mert a szaklap a szóbanforgó ügyeket oly részletességgel ismertette, hogy azok olvasása után az utazás teljesen felesleges idő- és pénzpocsékolássá vált. Ezt az illetőknek bebizonyítottuk és ezek tanultak a saját esetükön, de ebből végre vonják le a tanulságot mások is. A szaklap elolvasására mindenkinek és minden körülmények között kell időt szakítani! Háborús gazdasági terve- Most jelent meg dr. Székely nyék és rendeletek. Artur szerkesztésében és a Magyar Vámpolitikai Központ kiadásában az ily czimü gyűjtemény vaskos V. kötete. Ebben az 1917. januárétől szeptember 30-ig kelt összes háborús gazdasági intézkedések vannak összegyűjtve. Magában foglalja a kötet az árulefoglaló, élelmiszerellátást biztosító rendelkezéseket, a fogyasztási, behozatali és kiviteli korlátozásokat, a hadiszolgáltatásokra vonatkozó és moratóriumrendelkezéseket stb., általában a gazdasági életet érintő minden háborús intézkedést. Függelékképen közli a háborús áruközpontok és egyéb háborús gazdasági intézmények és szervezetek névsorát, czímét és vezetőségét. A majdnem kilenczszáz oldalas kötet, melyet sem a gazdasági élet emberei, sem a közhivatalok nem nélkülözhetnek, a Magyar Vámpolitikai Központnál (V., Alkotmány u. 3.) kapható. Korpakötők stornirozása. A vevő a háború kitö-----------------------------------rése miatt nem szállított korpa után árkülömbözetet pörölt a tőzsdebiróság előtt. Az eladó azt állította, hogy még 1914. évi augusztus havában pörös felek az ügyletet simán stornirozták. A tényállás tisztázása végett a bíróság tanúk kihallgatását rendelte el és ki is hallgatta a vevő cégvezetőjét. Ez a tanú vallomásában azt adta elő, hogy a vevő ügyfele, akinek részére a szóbanforgó korpát szállítania kellett volna, a vevő czéget korlátlanul meghatalmazta arra, hogy az ügyet az eladóval saját belátása szerint elintézze. A tanú vallomásából megállapította a bíróság azt is, hogy ez a meghatalmazás még az eladóval folytatott tárgyalást megelőzőleg adatott. Minthogy továbbá a tanú vallomása szerint ezen a tárgyaláson a vevő nevében a tanú az eladónak kijelentette, hogy ő igyekezni fog a korpaügyletet a vevő ügyfelével külön megtérítés fizetése nélkül szomakoztatni és az eladónak kilátásba helyezte, hogy ez a Storno minden valószínűség szerint létre is fog jönni, a bíróság felfogása szerint a vevőnek az volt a kötelessége, hogy kijelentése értelmében, miután arra ügyfelétől megbízása is volt, az ügylettől az eladó irányában elálljon, mintha az meg sem köttetett volna. A bíróság a vevő cégvezetőjének vallomása alapján — a további bizonyítást mellőzvén — a keresetet elutasította. (Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága, 1917. deczember hó 15-én 4390/1914.) A köleshántolás Pestmegyében. A megye alispánja a --------------------------—------— köles feldolgozására vonatkozólag úgy intézkedett, hogy a malomba vitt menynyiségből a malom 58% köleskását és 37°0 korpát és hulladékot köteles kiszolgáltatni. Az Olajközponttól több Furcsa és önkényes hozzáértést kérünk. TM0d°n diszP°nújnak ---------------------------újabban az Olajközpontnál az olajos magvak feldolgozása ügyében, ami joggal tehető kritika tárgyává. A diszponálás két súlyos hibájára akarunk rámutatni, ami nemcsak a malomipar sérelme, de esetleg kockára teszi az Olajközpont akcióját is. Mindenekelőtt káros a termelő vidékeken levő olajütőkre és olajmalmokra, hogy sétáltatják a magvakat és a vagyonok föltűnő előszeretettel futnak Győr és Fiume felé. Több hozzáértéssel és kevesebb elfogultsággal kell intézni a diszponálás dolgát, mert az ilyen eljárás keserves következményekkel járhat. Másik hibája a diszponálásnak az olajmagvak halmozása, ami tulajdonképpen következménye az első hibának. Ennek letagadhatatlan és sajnálatos bizonyítékát szolgáltatja a Bóni-gyár tűzesete, amikor is 25 nagyon olajmag pusztult el. Nem szabadna a nagyüzemeknek a kis vállalatok rovására kedvezni, mert nem is szólva arról, hogy ilyen jóakaratra a nagy vállalatok nincsenek rászorulva, az egész olajgyártási akció sikere meddő maradhat, ha hozzá nem értő és elfogult rendelkezés folytán „hidegre teszik“ a kismalmosokat, akikre nézve ez az elmellőzés katasztrofális veszteséget jelent. Reméljük, hogy még idejében föleszmélnek azok, akikben megvan a parancsolni vágyás, de nincs meg a tehetség ennek az elintézéséhez és a jövőben egyenlő mértékkel mérik az exisztencziákat, úgy, ahogyan az a közérdek szempontjából kívánatos. Luczernamag rekvirálása. A 4601/1917. M. E. számú, decz. 21-én aláírt és decz. 22-én megjelent kormányrendelet zár alá veszi a meglevő és ezután hozzájövő luczernamag- (Medicago sativo) készleteket. Ez a saját gazdaságban vetőmagul való felhasználást nem akadályozza. Máskép nem forgalmazható, mint a H. T. útján. JÖVEDELMEZŐ MELLÉKKERESET MALMOKNAK!! Tengericsutkából - darát (korpát) készít csekély erőszükséglet melett •LANZ-féle rabőrlőgép, hiánynál fogva jelentékeny jövedelmet hoz. Bővebb felvilágosítással szolgál a vezérképviselet HAHN ARTHUR ÉS TÁRSAI Budapest, VHL, üllői-út 62 km. Bürgönyczim: OASE Budapest