Molnárok Lapja, 1918 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-05 / 1. szám

Budapest, 1918. január 5. MOLNÁROK LAPJA 7 A tengeriszár betakarítása. Országos érdek, hogy a -------------------------------- tengeriszártermés előtakar­mány gyártás czéljaira minél nagyobb mennyiségben rendelkezésre álljon. Annál sajnálatosabb, hogy sem a földművelési miniszter, sem a hatóságok nem ügyeltek arra, hogy mi történik a tengeri­ szárral, amely a leg­több esetben kint rothadt el a földeken. Csak egy-két hatóság intézkedett a tengeriszár hatósági betakarítása érdekében, de az is csak elkésve, dec­ember végén, amikor az időjárás már elpusztította a tengeriszárat. Csutkás tengerit Ausztriának? Néhány napilap azt újjá­­-------------------------------—­ud­ta, hogy „nagymennyi­ségű“ tengerit adtunk át az osztrák tartományoknak morzsolatlan és őrletlen állapotban. Informáczióink sze­rint a H. T. közvetlen tengeri törés után, amidőn a Lajtán túl kellemetlen eseményeket lehetett azzal meg­akadályozni, összesen pár száz vagyont adott át, még pedig csutkásan azért, mert nedvességük miatt mor­zsolni nem lehetett és mert akkor a magyar malmok a fontosabb búzaőrléssel voltak elfoglalva. Zab-gyártmányok. Ausztriában 1917. június végéig az -------------------- 1916—17. évi termésből 1129 waggon zab került feldolgozásra. A készáru mennyisége 540 waggon, amelyből 29 a hadvezetőségnek szállíttatott, a többit szoptató anyák és 1—2—3 éves gyermekek táplálékának feljavítására fordították. A zabkészítmé­­nyek a következőkből állottak: 35-360 q zabrizs, (hán­tolt egész zab), 2100 q zab­ gyermekliszt, 490 q zab­dara, 125 q zabpehely, 80 g közönséges zabliszt. A lisztkontingens leszállítása. A szaklap jelentette, hogy ’­­ megkezdődött már a liszt­kontingensek leszállítása, holott még a kampány ele­jén vagyunk, így a múlt héten Szeged, Debreczen, Újvi­dék és Szabadka városok kontingensét szállította le a közélelmezési miniszter „az országos készletek korlátolt mennyiségére és a kielégítésre váró nagymérvű szük­ségletekre való tekintettel." A csempészés vígan folyik országszerte, pedig ennek ■-------------------------------megakadályozása érdekében éppen eleget ankétoztak. Úgy látszik azonban, hogy gyakorlatilag nem tudtak eredményt elérni az eddigi intézkedésekkel. Legalább is erre vall, hogy a csem­pészések még ma is igen nagy számban fordulnak elő. Első­sorban Bécsbe és Ausztriába, azután Galicziába, Horvátországba és Dalmácziába viszik a magyar élelmi­szert a büntetéssel, koc­kázattal nem sokat törődő csempészek. Ahol nincs pénz a rekvirálásra. Épületes Eger város rek­virálási históriája. A ga­bona- és burgonyarekvirálási rendeletet Eger nem hajtotta végre. A város közélelmezési tanácsnoka távirati jelen­tést tett az Orsz. Közélelmezési Hivatalnak, hogy a rekvirálás czéltalan volna és hogy a rekvirálás költsé­geit Eger város külömben sem előlegezi. A vármegye alispánjától kérték az előlegezést, de mivel a kért öss­­zeget nem kapták meg, elmaradt a rekvirálás. A köz­­élelmezési miniszter ezért felelősségre vonta az alispánt és közvetve Eger város tanácsát is. A város pedig kérte a hiábavaló rekvirálás beszüntetését, az Orsz. Közélel­mezési Hivatal azonban elrendelte a rekvirálás meg­kezdését. E hét elejéig azonban egyik irányban sem történt semmi, a tanács szerint azért, mert a rekvirá­­ásra még mindig nincs pénz. A takarmányhiány következményei. Bács megye közigaz­­---------------------------------------- gatási bizottsági ülé­sén Balkó Gyula gazdasági tudósító jelentést tett arról, hogy a téli takarmányozás a legnagyobb nehézségekbe ütközik és az állatállomány tavaszig erősen meg fog fogyatkozni. Tekintve, hogy ez a sajnálatos állapot országos tünet és tavaszig nemcsak hogy erősen meg fog fogyni az állomány, de ezenfelül csontig fog le­fogyni, időszerű volna, ha Mezőssy, — a gazdaminisz­ter, — erélyes intézkedéssel útját állná a depekoráczió fenyegető veszélyének. De most volna erre szükség és nem jövő márcziusban, amikor már minden késő. A szaklapot olvasni kell. Ismét és újra — ki tudja há­nyadszor — kell visszatérnünk erre a témára, mert úgy látjuk, hogy figyelmez­tetéseink még mindig süket fülekre talál­nak. Napról-napra alkalmunk van meg­győződni arról, hogy azok, akik a szak­lap fontos közléseit nem, olvas­sák, súlyosan károsodnak. Az utóbbi időben pl. tíznél több esetben is előfordult, hogy üzemek tulajdonosai bi­zonyos ügyek elintézésére feljöttek a fő­városba. Ha ezek a szaklapot rendesen olvasták volna, úgy megtakaríthatták volna a mai viszonyok között egyébként is körülményes utazás fáradalmait és költségeit, mert a szaklap a szóbanforgó ügyeket oly részletességgel ismertette, hogy azok olvasása után az utazás tel­jesen felesleges idő- és pénzpocsékolássá vált. Ezt az illetőknek bebizonyítottuk és ezek tanultak a saját esetükön, de ebből végre vonják le a tanulságot mások is. A szaklap elolvasására mindenkinek és minden körülmények között kell időt szakítani! Háborús gazdasági terve- Most jelent meg dr. Székely nyék és rendeletek. Artur szerkesztésében és a Magyar Vámpolitikai Központ kiadásában az ily czimü gyűjtemény vaskos V. kötete. Ebben az 1917. január­­­étől szeptember 30-ig kelt összes háborús gazdasági intézkedések vannak össze­gyűjtve. Magában foglalja a kötet az árulefoglaló, élel­miszerellátást biztosító rendelkezéseket, a fogyasztási, behozatali és kiviteli korlátozásokat, a hadiszolgáltatá­sokra vonatkozó és moratóriumrendelkezéseket stb., általában a gazdasági életet érintő minden háborús intézkedést. Függelékképen közli a háborús áruköz­­pontok és egyéb háborús gazdasági intézmények és szervezetek névsorát, czímét és vezetőségét. A majd­nem kilenczszáz oldalas kötet, melyet sem a gazda­sági élet emberei, sem a közhivatalok nem nélkülöz­hetnek, a Magyar Vámpolitikai Központnál (V., Alkot­­mány­ u. 3.) kapható. Korpakötők stornirozása. A vevő a háború kitö­-----------------------------------rése miatt nem­ szállí­tott korpa után árkülömbözetet pörölt a tőzsde­­biróság előtt. Az eladó azt állította, hogy még 1914. évi augusztus havában pörös felek az ügyletet simán stornirozták. A tényállás tisztá­zása végett a bíróság tanúk kihallgatását ren­delte el és ki is hallgatta a vevő c­égvezetőjét. Ez a tanú vallomásában azt adta elő, hogy a vevő ügyfele, akinek részére a szóbanforgó korpát szállítania kellett volna, a vevő czéget korlátlanul meghatalmazta arra, hogy az ügyet az eladóval saját belátása szerint elintézze. A tanú vallomásából megállapította a bíróság azt is, hogy ez a meghatalmazás még az eladóval folytatott tárgyalást megelőzőleg adatott. Mint­hogy továbbá a tanú vallomása szerint ezen a tárgyaláson a vevő nevében a tanú az eladónak kijelentette, hogy ő igyekezni fog a korpaügy­letet a vevő ügyfelével külön megtérítés fizetése nélkül szomak­oztatni és az eladónak kilátásba helyezte, hogy ez a Storno minden valószínű­ség szerint létre is fog jönni, a bíróság felfo­gása szerint a vevőnek az volt a kötelessége, hogy kijelentése értelmében, miután arra ügy­felétől megbízása is volt, az ügylettől az eladó irányában elálljon, mintha az meg sem köttetett volna. A bíróság a vevő c­égvezetőjének val­lomása alapján — a további bizonyítást mellőz­vén — a keresetet elutasította. (­Budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága, 1917. deczem­ber hó 15-én 4390/1914.) A köleshántolás Pestmegyében. A megye alispánja a --------------------------—------— köles feldolgozására vo­natkozólag úgy intézkedett, hogy a malomba vitt meny­­nyiségből a malom 58% köleskását és 37°­0 korpát és hulladékot köteles kiszolgáltatni. Az Olajkö­zponttól több Furcsa és önkényes hozzáértést kérünk. TM0d°n diszP°nújnak ---------------------------újabban az Olajköz­pontnál az olajos magvak feldolgozása ügyé­ben, ami joggal tehető kritika tárgyává. A disz­ponálás két súlyos hibájára akarunk rámutatni, ami nemcsak a malomipar sérelme, de esetleg koc­kára teszi az Olajközpont akc­ióját is. Mindenekelőtt káros a termelő­ vidékeken levő olajütőkre és olajmalmokra, hogy sétáltatják a magvakat és a vagyonok föltűnő előszeretettel futnak Győr és Fiume felé. Több hozzáértéssel és kevesebb elfogultsággal kell intézni a disz­ponálás dolgát, mert az ilyen eljárás keserves következményekkel járhat. Másik hibája a disz­ponálásnak az olajmagvak halmozása, ami tulajdonképpen következménye az első hibá­nak. Ennek letagadhatatlan és sajnálatos bizo­nyítékát szolgáltatja a Bóni-gyár tűzesete, ami­kor is 25 nagyon olajmag pusztult el. Nem szabadna a nagyüzemeknek a kis vállalatok ro­vására kedvezni, mert nem is szólva arról, hogy ilyen jóakaratra a nagy vállalatok nincse­nek rászorulva, az egész olajgyártási akc­ió sikere meddő maradhat, ha hozzá nem értő és elfogult rendelkezés folytán „hidegre teszik“ a kismalmosokat, akikre nézve ez az elmellő­­zés katasztrofális veszteséget jelent. Reméljük, hogy még idejében föleszmélnek azok, akikben megvan a parancsolni vágyás, de nincs meg a tehetség ennek az elintézéséhez és a jövőben egyenlő mértékkel mérik az exisztencziákat, úgy, ahogyan az a közérdek szempontjából kívánatos. Luczernamag rekvirálása. A 4601/1917. M. E. számú, decz. 21-én aláírt és decz. 22-én megjelent kormányrende­let zár alá veszi a meglevő és ezután hozzá­jövő luczernamag- (Medicago sativo) készlete­ket. Ez a saját gazdaságban vetőmagul való felhasználást nem akadályozza. Máskép nem forgalmazható, mint a H. T. útján. JÖVEDELMEZŐ MELLÉKKERESET MALMOKNAK!! Tengericsutkáb­ól - darát (korpát) készít csekély erő­­szükséglet melett •LANZ-féle rab­­őrlőgép, hiánynál fogva jelentékeny jövedelmet hoz. Bővebb felvilágosítással szolgál a vezérképviselet­­ HAHN ARTHUR ÉS TÁRSAI Budapest, VHL, üllői-út 62 km. Bürgönyczim: OASE Budapest

Next