Molnárok Lapja, 1921 (28. évfolyam, 1-53. szám)
1921-01-22 / 4. szám
BaerfcesatOrség és kiadóhivatal: RUBANS, V., Citkyutca IX. Telefon 66—66. Borgonyfilm : Molnár lep PoatateSarSkptaittrobeakMámla: 48168. POLITIKAI SZAKLAP MIBJCLINIK MINDEN SZOMBATON „Dépészak Szaklap!«“ malléklattal Klegzett»!árak: tulajdonotoknak és bérlőknek egész évre 840-— kot., fél évre 130 — kot. alkalmazottaknak: egész évre 120-— kor., fél évre 60*— kot. gabona ellenében bérelt vízimalmokkal szemben,a bérbeadók újabban arra az álláspontra helyezkednek, hogy pl. az évi 50 Mm. búza kikötött természetbeni bér helyett (miután a vámmolnárok magasabb erőhatalom — kormányrendelet — folytán vámkeresményükkel nem rendelkezhetvén, azt, vagy annak egy részét át nem adhatják) a molnár fizesse az 500 K-kat Mm.-kint. Ugyanezen joggal 800 K-t is kérhetnének, vagyis évi 40.000 K-t az 50 Mm. búza ellenében, pedig joggal csakis annyi jár a bérbeadónak, mint amennyit ő maga is kaphatna a vámgabonáért, ha a bérlemény az ő tulajdonában lenne, vagyis Mm.-ként 300 K-t. A bérlőnek mindegy, hogy búzát ad-e át vagy azt a pénzt, amit ő a búzáért tényleg kap, azaz 300 K-t. Nagyobb nyomaték kedvéért szerkesztőnk eljárt a közélelmezési minisztériumban, hogy az adott esetek nyomán az ottani fölfogást megismerje és a vizimalombérlők megnyugtatására tudatjuk, hogy a fölfogás ott a föntiekkel azonos és innen a szorongatott vizimalombérlők hathatós jogsegélyt várhatnak. Csak nem szabad elfogadniuk a bérlők által egyoldalúig magyarázott gabonahelyettesítő árakat. Ilyen irányban t. olvasóinknak rendelkezésére állunk. Kérünk pon- valamennyi meghajtású fás költség- malomtól (víz-, gőz-, ősz------- szes motorfajták), amelykéuutatástben pontosan kitüntetendő egy havi üzemköltség, vagyis a hajtóanyag (vízimalomnál a bérösszeg egyhavi része, a meder karbantartásával és vízművek javításával járó évi kiadások Via-ed része), a kenőanyagok, a malmi és külső személyzet készfizetése, valamint természetbeni járandóságok egyenértéke, az egyéb üzemi kiadások (világítás, ló- és kocsitartás, teherautó), a befektetett tőke amortizációja, adó, biztosítás, vállalkozói nyereség (a malomtulajdonos nélkülözhetetlen fentartási költségei), tartaléktőke-gyűjtés (elhasznált gépek megújítására tartalék) és a leírandó értékcsökkenés (gépeknél, épületeknél, mindennemű berendezésnél). Mindezt egy hónapra tessék áttekinthető módon föltüntetni, a másik oldalon pedig a tényleges őrlést és így az egy-egy Mm. megőrlésére eső költséget. Erre az összeállításra az Orsz. Molnáregyesületnek csakis azért van szüksége, hogy a mai gabonaátvételi árak tarthatatlan voltát a kormánynak beigazolja. Saját érdekében cselekszik tehát mindenki, aki ezt a reális számadási anyagot titkárunk rendelkezésére bocsátja. Folyó hó 28-áig ezen kalkulácziók birtokában kell lennünk. Az őrletési adó. Most dolgozzák ki az ille------------------------tékeg minisztériumokban az őrletési adóra vonatkozó törvénytervezetet. Egyelőre még a keresztülvitel módozataira nézve folyik az anyaggyűjtés s ez annyival is inkább fontos, mert ennek a törvénynek az eredményessége talán még fokozottabb mértékben mint másoknál, attól függ, hogy a való életben hogyan funkcionál. Ezt illetékes helyen is felismerték és biztos tudomásunk szerint megvan ott a teljes hajlandóság arra, hogy minden józan, okos, a reális életből merített eszmét felhasználjanak. Mi tehát felszólítjuk ezennel kartársainkat, hogy idevágó eszméiket és felfogásaikat velünk közöljék; a „Molnárok Lapjáéban megjelenő ilyen tervezések okvetlenül megfontolás tárgyát fogják képezni s esetleg a törvény útján a malomipar sorsán is lendíteni. Mint már megírtuk, az őrletési adót az rójja le, aki gabonát visz a malomba őröltetni, s a czél az, hogy kárpótolja az államkincstárt az őt a vámgabona felszabadulásával élő jövedelem-csökkenésért, amiből szerintünk, logikusan az őrlési tanúsítvány megszűnése következik, legalább is mai formájában. Kérjük most a kartársak véleményét aziránt, hogyan képzelik az őrlési adó beszerzését: gabonában, pénzben, vagy a két módszer valamelyes kombinációja útján? Súly helyezendő egy olyan eljárás kidolgozására, amely a malmost, amennyiben közreműködnék az adó beszedésében, a lehető legkevésbbé venné igénybe, vagy korlátozná szabadságát és amely az ő ellenőriztetését a lehető legkisebb mértékben tenné a hivatalos közegekkel való súrlódások forrásává. Ismételjük: talpraesett indítványokat az illetékes helyeken figyelemmel kisérnek és szívesen felhasználnak. Deczember 1-étől jár A 85000/1920. a gőz- és motormal- rende—----------------— let (megjelent moknak a magasabb a„M.L.“ 1920/ gabonaár. 52. számában) kimondja, hogy a vámőrléssel foglalkozó gőzüzemű, és szivógázmotoros malmok vámkeresetét 1920. decz. elseji hatálylyal az arra hivatott szervek Mm.kint 450 koronáért kötelesek átvenni. A 2. §. határozottan ezt mondja: „2. §. A jelen rendelet 1. §-ában megállapított gabona-átvételi árak elszámolása szempontjából a vámgabona átadásának időpontja irányadó. Ennek daczára tömeges panaszok érkeznek hozzánk, hogy az átvevők ezt nem respektálják, mondván: „ön ezt a vámot októberben és novemberben kereste“. Újra hangsúlyozzuk, hogymegkérdeztük kellő nyomaték okából a közélelmezési minisztériumot újra) akármikorról származott a vámkereset és akármi okból nem adta át a vámmalom decz. 1. előtt, az teljesen mellékes, a malomnak" jár a fölemelt gabonaár. Akinek ezt nem fizették ki, az jelentse az esetet nekünk a legpontosabb adatokkal és mi rövid uton eljárunk a kiutalás ügyében, hogy t. i. a különbözetet az illetők mielőbb megkapják. Az ipartörvény revíziója. A molnárság élénk --------------------------------------figyelemmel kíséri az ipartörvény megreformálására már huzamosabb idő óta folyó munkálatokat, mert tőlük reméli a szakma fokozatos megtisztítását egyes, hozzá nem illő elemektől, valamint műszaki színvonalának emelését is. A reform alapelvei ismeretesek: a képesítéshez kötöttség, de emellett a szerzett jogok megóvása. Az úgynevezett Rubinek-tervezet ezeken a szempontokon épült fel s úgy halljuk, semmi okunk sincs feltételezni, hogy ezen Hegyeshalmy, az új kereskedelmi miniszter, aki a kérdéssel rövid időn belül behatóan foglalkozni fog, változtatni szándékoznék. Ma is áll tehát, hogy azok, akik a tervezet törvényerőre jutása után szereznek majd malmot, azt személyesen csak akkor vezethetik, azaz malomipart csak akkor űzhetnek, ha az előírt képesítést igazolták. Aki nem bír ezzel a képesítéssel, az az új törvény életbelépte után vett malmot csak bérbeadhatja, de még képesített alkalmazott igénybevételével sem vezetheti maga. Máskép rendelkezik a tervezet a gyári jelleggel bíró malomüzemekre nézve; azt, hogy milyen nagy legyen az üzem, hogy túllépje a kisipar határait, azt a törvény végrehajtása során külön rendelettel fogják meghatározni. Ennek a rendeletnek kibocsátását azonban mindenesetre szaktanácskozás előzi meg, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben a közvetlenül érdekelt körök is érvényesíthessék fölfogásukat. Pest megye hivatalos Molnárkörökből gyakran érke-I.pl. :18"«,h«°rrVX'bAA“ megye hetenként megjelenő hivatalos lapja, amelyből közvetlenül értesülhetnének bizonyos intézkedésekről, amelyek természetüknél fogva sem a szaklapban, sem a napisajtóban nem látnak napvilágot. A kiadvány azonban eddig nem volt kapható, mert a papírhiány folytán csak annyit nyomtak, amennyi a hivatalos helyeknek kell. Most ez megváltozott és évi 170 koronáért a pestmegyei hivatalos lapházhoz küldetik. Előjegyzéseket a Pestmegyei Molnárszövetség titkárához, Németh Károly tanácsos úrhoz, (Budapest, Vármegyeház) kell intézni. Uj eljárás a malmok fabeszerzése körül. A szénhelyzet tartósan siralmas volta a malomipart illetően a közminisztérium malomosztályát élelmezésügyi állandóan foglalkoztatja s most újabb, intenzív lépések várhatók a telepek szénellátásának javítása érdekében. Nevezett hivatal máskép is igyekszik a tüzelőanyag beszerzését megkönnyíteni, mégpedig a favásárlás terén. Gyakran kérték malmok, hogy engedjék meg nekik vámgabonájuk bizonyos részének felhasználását fabeszerzési czélokra, mert az illető termelő vagy kereskedő fát csak liszt ellenében hajlandó adni. Eddig az ilyen kívánságokat a minisztérium kereken elutasította, ami nem egy malom üzemének fennakadását vonta maga után. Most a minisztérium az ilyen ügyeket az illetékes kirendeltségekhez teszi át azzal, hogy ők állapodjanak meg a malom által megnevezett fatermelővel vagy kereskedővel és amennyiben a feltételek kielégítőek, a minisztérium az üzletet jóvá is hagyja. Az a malmos pedig, aki ikozza a fát, annak nagyobb részét meg is kapja, míg a többi a közellátási czélokra szolgál. Az ilyen üzletek közvetlen lebonyolítása malmos és fatermelő, illetve kereskedő között, nem engedhető meg. A gázolaj forgalmának A kereskedelem és ipar Hefelszabadítása.gedüs Lóránt pénzügyminiszter által kezdeményezett felszabadításának egyik legelső állomása az olajtermékek forgalmának jutott, ahol értesüléseink szerint ebben az irányban már jelentős, bár még le nem zárt lépések történtek. Hogy döntés még nincs, az éppen a malomipar érdekeire vezethető vissza, amelyet az értük felelős tényezők az idevonatkozó tárgyalások alkalmával erélyes védelemben részesítettek. Az érvényre juttatott álláspont az volt, hogy a gázolaj forgalmának felszabadítása csak akkor eszközöltessék, ha a malomipar szükséglete legalább két hónapra, de lehetőleg hosszabb időre biztosítva van, mégpedig a mai árak mellett.Bizonyos átmeneti időre t. i. az árak emelkedésével kellene számítani a hivatalos körök felfogása szerint.) Az ügyben még nem határoztak, de nincs lényeges okunk annak a feltételezésére, hogy ez a dicséretes álláspont alul marad. Nincs különben kizárva az sem, hogy a közélelmezésügyi kormányzat később, ha látja, hogy a szabad forgalomban túl magas gázolajárakat számítanak fel, újból maga fogja a malmok szükségletét beszerezni és esetleg az árakat a mai színvonal alá is lenyomni, ami valutánk némi javulása esetén nem lesz nehéz dolog.