Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1922-01-07 / 1. szám

Budap MOLNÁROK LAPJA• Gyű­jtőmalmi jelen- F. hó 2-án a közélelmezési mi­nisztérium rések formahibái, ma­lomosztálya a gyűjtőmalmokat körtávirat­ban figyelmeztetni volt kénytelen, hogy ezentúl csak olyan tíznapos jelentéseket fogad el, amelyek czégszerűen jegyezve vannak. A be nem jegyzett czégek tu­lajdonosai pedig sajátkezűleg tartoznak aláírni a kimutatásokat. Akadt ugyanis olyan malom is — és nem is a leg­kisebbek közül való — amely a jelen­tést egyszerűen czégbélyegzővel látta el, aláírás nélkül, egyesek pedig még a bélyegző alkalmazásától is eltekintettek és valami többé-kevésbé olvashatatlan aláírással látták el az iratot. A minisz­térium úgy találja, hogy az ilyen jelentés nem bírhat kötelező erővel és ezentúl a nem a fenti módon jegyzetteket visszaküldi és a kontingensgabona-össze­­állításokba nem veszi fel. Hangsúlyozták velünk szemben, hogy ez nem akar kellemetlenkedés lenni, de a minisztérium csakis olyan kimutatásokat fogadhat el, amelyek nem pusztán telek­t papiroslapok, hanem okmányok, amelyek szükség esetén effektív gabonát jelentenek. Fontos malmi intézked Térfi közélelmezési minisz­­terek közlése a megyei Ier XII/22 iki 987. számú hivatalos lapokban. ~~ leiratát a kontingentálási -------------------------- szerződés felmondásának feltételes visszavonásáról a Pestmegyei Molnárszövet­ség buzgó titkárának közbenjárására a megye hivata­los lapja is közölte dec­ember 28 iki 52. számában, még­pedig azzal a felszólítással, hogy ezt a fontos in­tézkedést a községi hatóságok sürgősen is közöljék az érdekeltekkel, akik azután a hírt a kartársak körében tovább terjesztik. Kívánatos volna, ha ezentúl a többi szövetségi titkár urak is követnék Németh tanácsos példáját és gondoskodnának arról, hogy az ilyen in­tézkedések a megyei hivatalos lapok útján is terjesz­tessenek. Iparunk hányatott helyzetében az ilyen in­tézkedések nem lesznek ritkák, annál fontosabb, hogy a lehető leggyorsabban terjesztessenek. Közélelmezési érdekről lévén szó, a közlés kieszközlése nem ütköz­­hetik akadályokba. Az a bizonyos Biztos tudomásunk szerint a eshetőség. ~~ kontingensbeszállítás alaku­­------------— lása a szerződés körüli bonyo­dalom feltételes elsimítása óta illetékes helyen nem tartatik kedvezőtlennek. Mindezek da­czára felkészülnek arra a tényleg nem várt es­hetőségre is, hogy január közepére a malom­ipar nem szállította be hiánytalanul a kikötött nyolc­van százalékot és ezért előkészítés alatt áll egy rendelet, amely megállapítja az ellen­őrzés főbb alapelveit és módszereit erre az esetre. Nem akarják, hogy ennek az eshető­ségnek a bekövetkezése előkészületlenül találja az ellenőrző szervezeteket, mert ez súlyos követ­kezményekkel járható idő­ és — ami a fő — gabonaveszteségeket vonhatna maga után. Ezt az elővigyázatosságot mi a magunk részéről értjük, bár meg vagyunk győződve arról, hogy felesleges munka, mert a malomipar tudni fogja, hogy mi az érdeke és a kötelessége. Molnárok sanyargatása. Az Újság újévi számában jelent meg ez a híradás, amely fején találja a szöget. Térfi Béla közélelmezési miniszter intenc­ióit — amellyel január 15-ig 12.000 vagyon kontingens-gabonát kíván összehozni — éppen az alája tartozó szervek, a gabonagyű­jtési vidéki ki­­rendeltségek akadályozzák, amelyek a miniszter és a molnárok által közösen inaugurált beszállítási akc­iót diszkreditálni akarják. Mióta a molnárok igazságos ügyével Az Újság intenzívebben foglalkozik — és teszi ezt főleg az ellátatlanok zavartalan ellátása érdekében — azóta hozzánk is befutnak olyan panaszok, amelyek egyenesen boszantóak. Ezt a külön államot a közélel­mezés terén — a miniszterüknek nem engedelmeskedő GOK-okat — csakugyan ideje lenne egy tollvonással megszüntetni, mint a közgazdasági konszolidáczió útjá­ban álló intézményt. És a közélelmezési miniszter mind­addig c­élzatosan beállított adatokat fog kapni, amig erélyes kézzel nem vet végett az „egyéni akczióknak", amelyekből a GOK-kirendeltségek iskolát nyithatnának. Állami rozs és (A m. kir. minisztérium kétszeres kiőrlése. U-230/1921. METM. ----------------------------rendelete az 1921/1922. termésévben a kormány által közfogyasztás czél­­jaira szánt termények kiőrlési arányáról rendel­kező 9740/1921. M. E. számú rendelet 3. §-ának módosításáról.) A 2°/o-nál nem több idegen keveréket tartalmazó rozsból és kétszeresből, melynek hektoliterének súlya (minőségi súlya) 76 kg., az egységes korpa és hulladék elvonása után a feldolgozás alá vett terménymennyi­ség 78 (hetvennyolcz) °/o-ának megfelelő egységes minő­ségű kenyérlisztet kell előállítani és pedig legalább a „Futura“ által meghatározott szabványos (typus) minő­ségben. Ha a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (mi­nőségű súlya) 76 kg.-nál nagyobb, a malomüzem a hektoliter súlykülömbözetnek minden megkezdett kilo­grammja után 1 kg.-mal több rozskenyérlisztet és ennek megfelelően kevesebb korpát köteles előállítani, mint az az előbbi bekezdésben meg van állapítva. Ha pedig a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (minőségű súlya) 76 kg.-nál kisebb, köteles a malom­üzem a hektolitersúlykü­lömbözetnek minden teljes kg-ja után é6 kg.-mal kevesebb egységes kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani, mint a jelen rendelet első bekezdésében meg van állapítva. Ha a rozs vagy kétszeres 2°/o-nál több idegen ke­veréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után egy-egy szá­zalékkal kevesebb kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. Ez a rendelet kihirdetésének napján (január 1.) lép életbe. •­­ Mezőgazdasági kamarák. (A m. kir. föld­­-------------------------------------mivelésügyi mi­niszter 37.250/1921. számú rendelete.) A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XVIII. t.-cz. 27. §-ában nyert fel­hatalmazás alapján a mezőgazdasági kamarák székhelyéül Kecskemét, Debreczen, Miskolcz és Győr törvényhatósági joggal felruházott vá­rosokat, továbbá Kaposvár rendezett tanácsú várost állapítom meg. A Kecskemét székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Pest Pilis Solt - Kiskun-, Csongrád-, Bács-Bodrog-, Torontál-, Csanád- és Arad vármegyék, valamint Budapest székesfőváros, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Baja tör­vényhatósági joggal felruházott városok területére. A Debreczen székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-, Ung-, Bereg-, Szabolcs-, Szatmár-, Bihar- és Békés vármegyék, valamint Debreczen tör­vényhatósági joggal felruházott Város területére. A Miskolcz székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Hont-, Nógrád-, Heves-, Borsod-, Abaúj-Torna-, Gömör-Kishont- és Zemplén-vármegyék, valamint Miskolcz törvényható­sági joggal felruházott város területére. A Győr székhellyel létesítendő mezőgazdasági ka­mara működési területe kiterjed Moson-, Sopron-, Vas-, Fejér-, Veszprém , Győr-, Komárom , Esztergom­­vármegyék, valamint Sopron, Székesfehérvár, Győr és Komárom törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Kaposvár székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zala-vármegyék, valamint Pécs b­jf. város területére. Budapest, 1921. deczember 30 án. Liszteladás le nem pecsételt A budapesti Áru- és Ér­­­téktőzsde választott ki­­minta­utár 1.i­rósága a következő ér­dekes ügyben hozott ítéletet. A tényállás az volt, hogy egy részvénytársaság egy budapesti gőzmalomnak főző­lisztet adott el. A vétel úgy történt, hogy az eladó megbízta ügynökét, aki helyett fia a budapesti közrak­tárakban tároló főzőlisztekből mintát von­, majd két darab le nem pecsételt mintát az ügynök bemutatott a malom főnökének. A mintákat a főnök megtekintette és azok alapján az adás-vételi ügylet létre is jött és ki is állították a közjegyet. Az eladási mintákat ekkor sem pecsételték le.Mikor a főzőlisztek leszállításra kerültek, a c­égtulajdonos kijelentette, hogy a bemuta­tott áru nem felel meg az eladási mintáknak, ezért ő a lisztet kifogásolja és az átvételt megtagadja. Az eladó a perben arra hivatkozott, hogy az eladási mintákat valamilyen módon elcserélték, mert a mintákban lévő liszt nem származik az eladó lisztjeiből, hanem nullás jellegű fogas liszt és egyáltalában nem oly minőségű, mint aminőt az üzlet megkötése idejében a szerződé­sileg megállapított 37 koronáért vásárolni lehetett. Hivat­kozott az eladó arra is, hogy a szerződés megkötése­kor beszéltek a felek arról, hogy tahi hergermalmi és majsci gőzmalmi főzőlisztet vásárol a vevő és az el­adó ilyent is szállított. A perben az eladó annak a bírói megállapítását kérte, hogy az általa szállított áru szerződésszerű és hogy a vevő a főzőlisztet átvenni tartozik. A vevő a tényállást a maga részéről úgy adta elő, hogy a szerződés megkötésekor nem volt arról szó, hogy ő milyen eredetű főzőlisztet vesz és hogy ő kifejezetten minta szerinti főzőlisztet vásárolt és azt is csak azért, mert a közbenjáró ügynök felhívta figyel­mét a bemutatott két mintának különösen jó minősé­gére. Tagadta, hogy a mintákat elcserélte és azt vi­tatta, hogy az eladó járt el gondatlanul, midőn a minta­vonás foganatosításával ügynökének kellő jártassággal nem bíró fiát bízta meg. A felek azt kérték, hogy a bíróság tisztázza, hogy a mintákat tényleg elcserélték-e vagy sem. A bíróság azonban a bizonyítást mellőzte és pedig azért, mert a felek közötti vitát az eladási minták azonosságának megállapítása nélkül is eldönthetőnek találta. A bíróság mindenekelőtt megvizsgálta a vevő által bemutatott két eladási mintát és megvizsgálta a felek által az áru kifogásolása után közösen pecsételt áru­mintákat is. A mintákból a tőzsdebíróság saját szak­értelme alapján azt állapította meg, hogy az eladó által szállított egy waggon marsal gőzmalmi főzőliszt és egy waggon tabi hengermalmi főzőliszt általános jelleg­ te­­kintetében megfelel az eladási mustrának, habár tíz eladási mustra úgynevezett fogas liszt, az áruból vont minta pedig simaliszt. A kikötött áruüzleti szokások 41. §-a értelmében ezt az árut a vevő tehát átvenni tartozik. A szokásoknak hivatkozott szakasza ugyanis azt mondja, hogy „ha az eladás jellegmustra alapján történik, kell, hogy az áru általános jelleg tekinteté­ben a mustráknak megfeleljen. Lényegtelen eltérések miatt nem lehet kifogást emelni”. Mivel eszerint a vevő által felmutatott eladási mintának is megfelel a két kocsirakomány áru, az általa megtagadott azonos­ságát ezeknek a mintáknak bizonyítani nem kellett. Megállapította azonban a bíróság azt is, hogy további egy nagyon tabi hengermalmi főzőliszt tisztátlansága miatt, egy másik tabi hengermalmi főzöliszt sötétsége miatt visszautasítandó és azt a vevő az esetre sem tartozik átvenni, ha az árura nézve az eladó a vevő­nek jellegmustrát nem is adott. E két vagyonra vo­natkozó eladási minta azonosságát ugyancsak feles­leges volt eszerint bizonyítani. Az eladó a perben az esetre, ha a bíróság az át­vételre nem kötelezné a vevőt, azt a kérelmet ter­jesztette elő, hogy a bíróság őt kártérítés fizetésében marasztalja. A bíróság ezt a kérelmet elutasította, mert annak folytán, hogy a minőségileg nem kifogá­solható vagyonokat az ítélet szerint a vevő átvenni tartozik, az ügylet eme része teljesedésbe ment, tel­jesítés mellett pedig kártérítést, amely az eladó szerint árkülönbözetben jelentkezik, a vevő neki fizetni nem köteles. A jogosan visszautasított áru után pedig — e tekintetben az eladó lévén szerződésszegő — ugyan­csak nem jár neki kártérítés. (Budapesti Áru- és Ér­téktőzsde választott bíróságának 1495/7921. száma, 1921. évi deczember 12-iki ítélete.) Munkásbiztosítási végrehajtásáról az igazságügy­bírósági határozatok miniszternek 66.600/1921. sz. rendelete jelent meg január 3-án, amely az 1921. évi XXXI. törvényczikk 23. §-a alapján intézkedik. A 39 szakaszból álló rendelet ap­róra intézkedik a törvény végrehajtási módozatairól. A magyar példa imponál. Megszállott szerb -------------------------------------területről Írják ne­künk, hogy a bánáti kereskedelmi és iparka­­kamara (Nagybecskerek) egyes malmok azon eljárását, hogy a falvakban telepeket állítanak fel, ahol a feleknek a helyszínén cserélik be a búzát lisztre, piszkos versenynek minősíti és annak beszüntetését követeli. Érdekes a dolog­ban az, hogy ezt az erélyes fellépést a kamara arra alapítja, hogy Magyarországon a csuvaro­­zás szigorúan meg van tiltva az­ 1904. 61769/IV. kereskedelmi miniszteri rendelettel. A bolgár lisztkivitel A bolgár kormány újból meg­engedte a liszt kivitelét, de azt az eddigi vámokon és 11­ felszabadításal­letékeken kívül további 150 lewa kilónkénti lefizeté­séhez kötötte, így kívánja megakadályozni azt, hogy a kivitel miatt a belföldi fogyasztás szenvedjen. Szállítunk legjobb minőségekben és legjutányosabb árakon:motorhajtóolajat, amerikai hengerolajokat, gépzsírt, kocsikenőcsöt >iv­irt­»la]fa]Ut. Továbbá: tömítéseket, szíjakat, szerszámokat, valódi svájczi selyem­és minden műszaki «lükségleti czikket gépkenőolajat, és mindennemű ásványi­szitaszöveteket, hevedereket, serlegeket» csavarokat TT _ / f , e m np m olaj« és műszaki K­oter István es Társa est, VI, Podmaniczky­ utcza 59. 38—86. Kérjen árajánlatot!

Next