Molnárok Lapja, 1922 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1922-01-07 / 1. szám
Budap MOLNÁROK LAPJA• Gyűjtőmalmi jelen- F. hó 2-án a közélelmezési minisztérium rések formahibái, malomosztálya a gyűjtőmalmokat körtáviratban figyelmeztetni volt kénytelen, hogy ezentúl csak olyan tíznapos jelentéseket fogad el, amelyek czégszerűen jegyezve vannak. A be nem jegyzett czégek tulajdonosai pedig sajátkezűleg tartoznak aláírni a kimutatásokat. Akadt ugyanis olyan malom is — és nem is a legkisebbek közül való — amely a jelentést egyszerűen czégbélyegzővel látta el, aláírás nélkül, egyesek pedig még a bélyegző alkalmazásától is eltekintettek és valami többé-kevésbé olvashatatlan aláírással látták el az iratot. A minisztérium úgy találja, hogy az ilyen jelentés nem bírhat kötelező erővel és ezentúl a nem a fenti módon jegyzetteket visszaküldi és a kontingensgabona-összeállításokba nem veszi fel. Hangsúlyozták velünk szemben, hogy ez nem akar kellemetlenkedés lenni, de a minisztérium csakis olyan kimutatásokat fogadhat el, amelyek nem pusztán telekt papiroslapok, hanem okmányok, amelyek szükség esetén effektív gabonát jelentenek. Fontos malmi intézked Térfi közélelmezési miniszterek közlése a megyei Ier XII/22 iki 987. számú hivatalos lapokban. ~~ leiratát a kontingentálási -------------------------- szerződés felmondásának feltételes visszavonásáról a Pestmegyei Molnárszövetség buzgó titkárának közbenjárására a megye hivatalos lapja is közölte december 28 iki 52. számában, mégpedig azzal a felszólítással, hogy ezt a fontos intézkedést a községi hatóságok sürgősen is közöljék az érdekeltekkel, akik azután a hírt a kartársak körében tovább terjesztik. Kívánatos volna, ha ezentúl a többi szövetségi titkár urak is követnék Németh tanácsos példáját és gondoskodnának arról, hogy az ilyen intézkedések a megyei hivatalos lapok útján is terjesztessenek. Iparunk hányatott helyzetében az ilyen intézkedések nem lesznek ritkák, annál fontosabb, hogy a lehető leggyorsabban terjesztessenek. Közélelmezési érdekről lévén szó, a közlés kieszközlése nem ütközhetik akadályokba. Az a bizonyos Biztos tudomásunk szerint a eshetőség. ~~ kontingensbeszállítás alaku------------— lása a szerződés körüli bonyodalom feltételes elsimítása óta illetékes helyen nem tartatik kedvezőtlennek. Mindezek daczára felkészülnek arra a tényleg nem várt eshetőségre is, hogy január közepére a malomipar nem szállította be hiánytalanul a kikötött nyolcvan százalékot és ezért előkészítés alatt áll egy rendelet, amely megállapítja az ellenőrzés főbb alapelveit és módszereit erre az esetre. Nem akarják, hogy ennek az eshetőségnek a bekövetkezése előkészületlenül találja az ellenőrző szervezeteket, mert ez súlyos következményekkel járható idő és — ami a fő — gabonaveszteségeket vonhatna maga után. Ezt az elővigyázatosságot mi a magunk részéről értjük, bár meg vagyunk győződve arról, hogy felesleges munka, mert a malomipar tudni fogja, hogy mi az érdeke és a kötelessége. Molnárok sanyargatása. Az Újság újévi számában jelent meg ez a híradás, amely fején találja a szöget. Térfi Béla közélelmezési miniszter intencióit — amellyel január 15-ig 12.000 vagyon kontingens-gabonát kíván összehozni — éppen az alája tartozó szervek, a gabonagyűjtési vidéki kirendeltségek akadályozzák, amelyek a miniszter és a molnárok által közösen inaugurált beszállítási akciót diszkreditálni akarják. Mióta a molnárok igazságos ügyével Az Újság intenzívebben foglalkozik — és teszi ezt főleg az ellátatlanok zavartalan ellátása érdekében — azóta hozzánk is befutnak olyan panaszok, amelyek egyenesen boszantóak. Ezt a külön államot a közélelmezés terén — a miniszterüknek nem engedelmeskedő GOK-okat — csakugyan ideje lenne egy tollvonással megszüntetni, mint a közgazdasági konszolidáczió útjában álló intézményt. És a közélelmezési miniszter mindaddig célzatosan beállított adatokat fog kapni, amig erélyes kézzel nem vet végett az „egyéni akczióknak", amelyekből a GOK-kirendeltségek iskolát nyithatnának. Állami rozs és (A m. kir. minisztérium kétszeres kiőrlése. U-230/1921. METM. ----------------------------rendelete az 1921/1922. termésévben a kormány által közfogyasztás czéljaira szánt termények kiőrlési arányáról rendelkező 9740/1921. M. E. számú rendelet 3. §-ának módosításáról.) A 2°/o-nál nem több idegen keveréket tartalmazó rozsból és kétszeresből, melynek hektoliterének súlya (minőségi súlya) 76 kg., az egységes korpa és hulladék elvonása után a feldolgozás alá vett terménymennyiség 78 (hetvennyolcz) °/o-ának megfelelő egységes minőségű kenyérlisztet kell előállítani és pedig legalább a „Futura“ által meghatározott szabványos (typus) minőségben. Ha a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (minőségű súlya) 76 kg.-nál nagyobb, a malomüzem a hektoliter súlykülömbözetnek minden megkezdett kilogrammja után 1 kg.-mal több rozskenyérlisztet és ennek megfelelően kevesebb korpát köteles előállítani, mint az az előbbi bekezdésben meg van állapítva. Ha pedig a rozs vagy kétszeres hektoliterjének súlya (minőségű súlya) 76 kg.-nál kisebb, köteles a malomüzem a hektolitersúlykülömbözetnek minden teljes kg-ja után é6 kg.-mal kevesebb egységes kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani, mint a jelen rendelet első bekezdésében meg van állapítva. Ha a rozs vagy kétszeres 2°/o-nál több idegen keveréket tartalmaz, köteles a malomüzem a keveréknek minden megkezdett százaléktöbblete után egy-egy százalékkal kevesebb kenyérlisztet és ennek megfelelően több korpát előállítani. Ez a rendelet kihirdetésének napján (január 1.) lép életbe. • Mezőgazdasági kamarák. (A m. kir. föld-------------------------------------mivelésügyi miniszter 37.250/1921. számú rendelete.) A mezőgazdasági érdekképviseletről szóló 1920. évi XVIII. t.-cz. 27. §-ában nyert felhatalmazás alapján a mezőgazdasági kamarák székhelyéül Kecskemét, Debreczen, Miskolcz és Győr törvényhatósági joggal felruházott városokat, továbbá Kaposvár rendezett tanácsú várost állapítom meg. A Kecskemét székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Pest Pilis Solt - Kiskun-, Csongrád-, Bács-Bodrog-, Torontál-, Csanád- és Arad vármegyék, valamint Budapest székesfőváros, Kecskemét, Hódmezővásárhely, Szeged és Baja törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Debreczen székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-, Ung-, Bereg-, Szabolcs-, Szatmár-, Bihar- és Békés vármegyék, valamint Debreczen törvényhatósági joggal felruházott Város területére. A Miskolcz székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Hont-, Nógrád-, Heves-, Borsod-, Abaúj-Torna-, Gömör-Kishont- és Zemplén-vármegyék, valamint Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város területére. A Győr székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Moson-, Sopron-, Vas-, Fejér-, Veszprém , Győr-, Komárom , Esztergomvármegyék, valamint Sopron, Székesfehérvár, Győr és Komárom törvényhatósági joggal felruházott városok területére. A Kaposvár székhellyel létesítendő mezőgazdasági kamara működési területe kiterjed Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zala-vármegyék, valamint Pécs bjf. város területére. Budapest, 1921. deczember 30 án. Liszteladás le nem pecsételt A budapesti Áru- és Értéktőzsde választott kimintautár 1.irósága a következő érdekes ügyben hozott ítéletet. A tényállás az volt, hogy egy részvénytársaság egy budapesti gőzmalomnak főzőlisztet adott el. A vétel úgy történt, hogy az eladó megbízta ügynökét, aki helyett fia a budapesti közraktárakban tároló főzőlisztekből mintát von, majd két darab le nem pecsételt mintát az ügynök bemutatott a malom főnökének. A mintákat a főnök megtekintette és azok alapján az adás-vételi ügylet létre is jött és ki is állították a közjegyet. Az eladási mintákat ekkor sem pecsételték le.Mikor a főzőlisztek leszállításra kerültek, a cégtulajdonos kijelentette, hogy a bemutatott áru nem felel meg az eladási mintáknak, ezért ő a lisztet kifogásolja és az átvételt megtagadja. Az eladó a perben arra hivatkozott, hogy az eladási mintákat valamilyen módon elcserélték, mert a mintákban lévő liszt nem származik az eladó lisztjeiből, hanem nullás jellegű fogas liszt és egyáltalában nem oly minőségű, mint aminőt az üzlet megkötése idejében a szerződésileg megállapított 37 koronáért vásárolni lehetett. Hivatkozott az eladó arra is, hogy a szerződés megkötésekor beszéltek a felek arról, hogy tahi hergermalmi és majsci gőzmalmi főzőlisztet vásárol a vevő és az eladó ilyent is szállított. A perben az eladó annak a bírói megállapítását kérte, hogy az általa szállított áru szerződésszerű és hogy a vevő a főzőlisztet átvenni tartozik. A vevő a tényállást a maga részéről úgy adta elő, hogy a szerződés megkötésekor nem volt arról szó, hogy ő milyen eredetű főzőlisztet vesz és hogy ő kifejezetten minta szerinti főzőlisztet vásárolt és azt is csak azért, mert a közbenjáró ügynök felhívta figyelmét a bemutatott két mintának különösen jó minőségére. Tagadta, hogy a mintákat elcserélte és azt vitatta, hogy az eladó járt el gondatlanul, midőn a mintavonás foganatosításával ügynökének kellő jártassággal nem bíró fiát bízta meg. A felek azt kérték, hogy a bíróság tisztázza, hogy a mintákat tényleg elcserélték-e vagy sem. A bíróság azonban a bizonyítást mellőzte és pedig azért, mert a felek közötti vitát az eladási minták azonosságának megállapítása nélkül is eldönthetőnek találta. A bíróság mindenekelőtt megvizsgálta a vevő által bemutatott két eladási mintát és megvizsgálta a felek által az áru kifogásolása után közösen pecsételt árumintákat is. A mintákból a tőzsdebíróság saját szakértelme alapján azt állapította meg, hogy az eladó által szállított egy waggon marsal gőzmalmi főzőliszt és egy waggon tabi hengermalmi főzőliszt általános jelleg tekintetében megfelel az eladási mustrának, habár tíz eladási mustra úgynevezett fogas liszt, az áruból vont minta pedig simaliszt. A kikötött áruüzleti szokások 41. §-a értelmében ezt az árut a vevő tehát átvenni tartozik. A szokásoknak hivatkozott szakasza ugyanis azt mondja, hogy „ha az eladás jellegmustra alapján történik, kell, hogy az áru általános jelleg tekintetében a mustráknak megfeleljen. Lényegtelen eltérések miatt nem lehet kifogást emelni”. Mivel eszerint a vevő által felmutatott eladási mintának is megfelel a két kocsirakomány áru, az általa megtagadott azonosságát ezeknek a mintáknak bizonyítani nem kellett. Megállapította azonban a bíróság azt is, hogy további egy nagyon tabi hengermalmi főzőliszt tisztátlansága miatt, egy másik tabi hengermalmi főzöliszt sötétsége miatt visszautasítandó és azt a vevő az esetre sem tartozik átvenni, ha az árura nézve az eladó a vevőnek jellegmustrát nem is adott. E két vagyonra vonatkozó eladási minta azonosságát ugyancsak felesleges volt eszerint bizonyítani. Az eladó a perben az esetre, ha a bíróság az átvételre nem kötelezné a vevőt, azt a kérelmet terjesztette elő, hogy a bíróság őt kártérítés fizetésében marasztalja. A bíróság ezt a kérelmet elutasította, mert annak folytán, hogy a minőségileg nem kifogásolható vagyonokat az ítélet szerint a vevő átvenni tartozik, az ügylet eme része teljesedésbe ment, teljesítés mellett pedig kártérítést, amely az eladó szerint árkülönbözetben jelentkezik, a vevő neki fizetni nem köteles. A jogosan visszautasított áru után pedig — e tekintetben az eladó lévén szerződésszegő — ugyancsak nem jár neki kártérítés. (Budapesti Áru- és Értéktőzsde választott bíróságának 1495/7921. száma, 1921. évi deczember 12-iki ítélete.) Munkásbiztosítási végrehajtásáról az igazságügybírósági határozatok miniszternek 66.600/1921. sz. rendelete jelent meg január 3-án, amely az 1921. évi XXXI. törvényczikk 23. §-a alapján intézkedik. A 39 szakaszból álló rendelet apróra intézkedik a törvény végrehajtási módozatairól. A magyar példa imponál. Megszállott szerb -------------------------------------területről Írják nekünk, hogy a bánáti kereskedelmi és iparkakamara (Nagybecskerek) egyes malmok azon eljárását, hogy a falvakban telepeket állítanak fel, ahol a feleknek a helyszínén cserélik be a búzát lisztre, piszkos versenynek minősíti és annak beszüntetését követeli. Érdekes a dologban az, hogy ezt az erélyes fellépést a kamara arra alapítja, hogy Magyarországon a csuvarozás szigorúan meg van tiltva az 1904. 61769/IV. kereskedelmi miniszteri rendelettel. A bolgár lisztkivitel A bolgár kormány újból megengedte a liszt kivitelét, de azt az eddigi vámokon és 11 felszabadításalletékeken kívül további 150 lewa kilónkénti lefizetéséhez kötötte, így kívánja megakadályozni azt, hogy a kivitel miatt a belföldi fogyasztás szenvedjen. Szállítunk legjobb minőségekben és legjutányosabb árakon:motorhajtóolajat, amerikai hengerolajokat, gépzsírt, kocsikenőcsöt >ivirt»la]fa]Ut. Továbbá: tömítéseket, szíjakat, szerszámokat, valódi svájczi selyemés minden műszaki «lükségleti czikket gépkenőolajat, és mindennemű ásványiszitaszöveteket, hevedereket, serlegeket» csavarokat TT _ / f , e m np m olaj« és műszaki Koter István es Társa est, VI, Podmaniczky utcza 59. 38—86. Kérjen árajánlatot!