Molnárok Lapja, 1935 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-31 / 35. szám

Budapest, 1935 augusztus 31. MOLNÁROK LAPJA tani időjárás, melynek negatív nedvessége alacsony. Ennek következtében száraz és szellős éléskamrában a kenyér víztartalma rohamosan csökken, mert főleg a búzaliszt és a belőle készült kenyér erősen hajla­mos úgy nedves, mint száraz időjárás általi befo­lyásra. A malom nem oka a kenyér száraz voltának. Az pedig nem befolyásolja, hogy 4% vizet ad, — a nedvesítéséhez, vagy egyáltalán nem nedvesíti a bú­zát őrlés előtt, mert ha a 13—14%-ot nem haladta meg a 10% víztartalmú búza kiegyenlítése, csak mi­nőségi és színbeni javulást ért el. Természetesen megkívántatik a kellő pihentetés az őrlésre kerülő búza struktúrájához mérten. De vizsgálva a belőle készült tésztát, annyi a különbség, ha kevesebb százalék vízzel dolgozik, úgy a lisztnek több lesz a vízfelvevőképessége. Ha pedig több vizet ad az őrlésre kerülő búzához, úgy keve­sebb vizet képes fölvenni a belőle készült liszt. Istók István m­olnármester 2. felelet a 349. kérdésre. Az idei magyar búzák általában acélosak, szárazak, ami természetes is. Ha tudja is a molnár a teendőit, sok helyen nincs meg hozzá a berendezés s így annyira nedvesít, ameny­­nyire egyszeri nedvesítéssel lehet s ügyel arra, hogy a lisztjei korpamentesek legyenek. Lisztjeit kiadja s a gazdasszony süt belőle kenyeret, ami kétnapos ko­rában száraz és torzsás. Hol itt a hiba: a malomban vagy a sütésnél? A magyar gazdasszony sütésénél látjuk, hogyan kovászol, dagaszt és hogyan szaggatja ki a kenyértésztát. Este idejében kovászt tesz, hogy éjfél után két óra tájban bedagaszthasson és hogy reg­gelre a kenyér kisülhessen. Ezért 8—10 db jó nagy kenyeret süt, hogy ritkábban kelljen neki a kenyér­sütésért az éjszakáját feláldozni s így jogos neki a panasza, ha már kétnapos kenyere száraz és torzsás. Segíteni lehet a sütésnél is úgy, hogy 2 dg élesztő és legalább 30 dg savanyú kovászt (ami az előbbi sütésnél meg lett hagyva) langyos vízben egyesítve felhígítunk s 10 kg lisztben ezt a kovászoldatot be­dagasztjuk kovászolás nélkül. Ezt a tésztát kelni hagyjuk kb. 10 óra hosszat és utána kiszaggatjuk. Ekkor fűtsük be a kemencét és a tésztát bevetjük. A kenyér így, ha erős és szívós sikerű lisztből készült, vékonyhéjú, puha, rugalmas, spongyaszerű és jóízű, aminek az a magyarázata, hogy a kiskovászolás nél­kül bedagasztott tészta 10 órán át ki volt téve az enzymek leépítő munkájának s ugyanakkor a tészta mennyiségében kitermelődött az a szőlőcukormeny­­nyiség, amely gázzá alakulván, a megfelelő nyomást gyakorolhatta kifelé. (Ceglédbercel) Krum János főmolnár 3. felelet a 349. kérdésre. Malomipari szem­pontból nem adhatok választ. Azonban igyekszek sütőipari szempontból feleletet adni. A kérdő őröl­­tetőinek ajánlja a főtt burgonya használatát 10—15 százalék arányban, azonban nyári, meleg hónapok­ban ezt sem, inkább a rozs 1 liszt használatát, ez 20— 25 százalék arányban adandó liszthez és ezzel segít­ségére lehet őrletésnek. Azért ajánlom mindkettőt, de különösen a rozs 1 liszt használatát állandóan, mert ezt nyugodtan használhatja nyáron is, míg a burgonya használata már annál veszélyesebb, mert a kenyeret 2—3 nap alatt megromlasztja (nyúlóso­­dás áll elő). A búza erősebb nedvesítésével nem hiszem, hogy célt érjen, hogy a búzalisztből sült ke­nyér ne száradjon olyan hamar ki. D. F. 4. felelet a 349. kérdésre. Azon panasz, hogy őr­lető közönségének kenyere kétnapos korában „erősen száraz és torzsás“, nem onnan ered, hogy véleménye szerint sok, 4% vizet ad be a búzájába a nettelésnél. Hogy a búza száraz, abból nem következik, hogy a lisztjéből készült kenyér is száraz legyen. A kenyér morzsás, torzsás volta főleg a sikér minőségétől függ, de függ a kovászolástól és tésztakészítéstől is. Teljesen nyugodt lehet aziránt, hogy nem vizezi túl a búzáját, mert az idei rendkívül száraz búzák 4% nettelő vizet elbírnak. Mindenesetre kívánatos volna egy átlag búzamintát fólzáró bádogdobozban vagy befőttes üvegben beküldeni. Annak nedvesség­­tartalma meghatározása után biztonságot nyer a ned­ beszerzése előtt feltétlenül hívja fel ajánlattételre a : MAGYAR LAJOS GÉPSZÍJ- ÉS MŰSZAKI­­ BŐRÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT,­­ Budapest V. Katona József­ utca 9-11 Levélcím : Budapest 62. postafiók Sürgönyeim: Magyarszíj Budapest Telefonszámok: 13-7-03 és 20-2-62 „Triumph­lex“ a legjobb gépszíj­eg­ yesítés­ optimumára nézve. Őrlető közönségét pedig oktassa ki, hogy a száraz morzsás kenyerek az idei búzák belső minőségi tulajdonságaiból erednek. A házi­asszonyok­­lágy­ab­b tésztákat készítsenek és ha lehet két kovászt tegyenek, szintén lágyabban és érett savany­­kásan, engedjenek a kenyér fehérségéből és rozslisztet is vegyenek a kenyérhez. Ezek betartása esetén a pa­naszok megszűnnek. « , . . ,, » , Dr. Adorján József Szívógázmotor kátránytermelésének értékesítése. (1. felelet a 350. kérdésre.) A szívógázmotor-üzem egyik mellékterméke az őskátrány, amely értékes anyagokat foglal magában, de ezeket csak vegyészeti gyár tudja kiválasztani. A gyáraknak azonban csak úgy érdemes felajánlani az üzemben nyert mennyisé­geket, ha azok legalább öt waggont (25 Mm) tesznek ki, de még előnyösebb, ha a környék néhány malma összefog és legalább egy kis waggonnal (100 Mm) ajánú fel. Tudtommal az alábbi gyárak foglalkoznak a kátrány feldogozásával és így ők az érdekeltek: Imperial vegyészeti gyár rt., Budapest (IX, Márton­ u. 32.) Helvey Tivadar dr. vegyészeti gyára, Budapest, (VI, Eötvös­ utca 21.) Biehn János, Budapest (IX, Ferenc­ körút­ 46.) Posnansky & Strelitz, Budapest (V, Sólyom­utca 13.) Grozit rt., Budapest (Y, Lipót­ körút 22.) Ha ezek a cégek egyáltalán nem vennék át a fel­kínált mennyiségeket, — amit különben nem hiszünk — akkor az ottani mezőgazdák között lehet értékesí­teni, akik szőlőkarók, paradicsomkarók, földbeásott fakerítések, dúcoknak telítésére használják, valamint különösen istállóknak a padlózatát kenik be, de a gazdaságokban számtalan egyéb felhasználási módja is van. Ha pedig egyáltalán pénzért nem lehet értékesí­teni, akkor egy-egy vödörrel ajándékozhat az őrlelők­­nek, megmagyarázván annak előnyeit. Szívesen veszik és tán bizalommal viszonozzák. ■—a Koptatott búza értékviszonya. (1. felelet a 351. kérdésre.) Ha a kereskedőnek szánt vámgabonája csak tisztított, de kefegépén és hámozóján nem ment keresztül, csak magasabb értéket képviselhet. Ha ellenben az keresztülment a kefegépén és hámozóján, kereskedelmi értékét tényleg csökkentette, mert szín­telenné teszi és vetési célokra alkalmatlan, ezért a kereskedők idegenkednek tőle. Az ilyen búzát —­ ha módjában van — malomnak adja el, ez bizonyára töb­bet fizet érte, mert másodszori koptatásnál a vevő­nek csak minimális tisztítási vesztesége lesz. S. F. A két automatikus mázsa közötti hulladék. (1. felelet a 352. kérdésre.) Ha a korpába darálandó tisztítási hulladéka kereskedelmi őrléseiből származik, feltétlenül forgalmiadómentes. Ha azonban vámőrlés­ből vagy vámcseréből származik (pl. az őrletől a hulla­dékot nem vitték el), mint megtakarítás, forgalmiadó­köteles. Ha raktárkönyvében ezen megtakarítást mint hulladékot tünteti fel megtakarításként, úgy a hulla­déknak tárgyhónapi átlagos piaci árával számolt ellen­értéke után kell fizetnie a 3% forgalmiadót, ha pedig mint korpatöbbletet számolja el, a korpa egységárával kiszámolt érték után fizetendő az általános forgalmi­adó. Itt szerintem — mivel darálásról van szó — in­­differens, hogy a hulladék 10%-nál több vagy keve­sebb búzaszemet tartalmaz-e. Saját kereskedelmi cél­jaira történendő darálás vagy bárminemű őrlési tevé­kenysége forgalmiadómentes. És mivel itt 2 autóm, mérlegről beszél, bizonyára az utóbbi eset áll fönn. S. F. 2. felelet a 352. kérdésre. A kereskedő indoko­lása helyes, mert a koptatott búza hosszak raktáro­zásra már nem alkalmas. És miután eltávolította a sza­kállt és a csirát, illetve az utóbbit megrongálta, a búzát vetési célokra sem lehet használni. Malomipari szem­pontból ellenben értékesebb a kopzatlan búzánál, ami­ből következik észszerűen az, hogy csakis malomnak adja el, amelyik jobban meg is fizeti ebben az eset­ben. Istók István molnármester Impregnált gyapotszíjak. (1. felelet a 353. kér­désre.) Az ön által említett impregnált gyapotszíj Balata-szíj elnevezés alatt ismeretes, melyet valóban egy csehszlovákiai gyár is készít és valószínű, hogy az ön szíja is onnan való. A behozatal tényleg körül­ményes, azonban arra valók vagyunk mi kereskedők, hogy az ilyen nehézségeket áthidaljuk. Ezért, ha közli, hogy milyen méretű szíjra van szüksége, úgy készség­gel fogok árajánlattal szolgálni annál is inkább, mert ilyen Balata-szíjat a behozatali nehézségek dacára állandóan szoktam üzletfeleimnek szállítani. Kemény Manó Schweiz. Seidengazefabrik JLG.Thal (Svájc) Képviselet és lerakat: Zoltán Zsigmond, Budapest, V., Klotild­ utca 14 a. Telefon : 19­3-74 (Mindennemű egyéb malom­üzemi cikkek jutányos beszer­zési forrása) 415 . KÖZLEMÉNYEK § 1IIIIII1IIIIIIIIIBNIIIIIIIIIIIUB Kedvezmény olvasóinknak. Az általunk ki­adott kézikönyvek közül még vannak példányaink az 1912., 1913., 1926., 1928., 1929. és 1930. évi kötetekből. Minden előfizetőnk, aki az előfizetési díjon felül 1 pengőt beküld, tetszése szerint vá­laszthat egy kötetet a Molnárok és Gépészek Kézikönyve itt felsorolt évfolyamaiból. Megjegy­zendő, hogy mindegyik könyv tartalma más és más. Egy könyv is magában foglalja a malom­ipar és gépipar óriási felületének nagy részét, együtt pedig olyan szakkönyvtárt képeznek a Molnárok Lapja ezen kiadványai, amilyen semmi­féle nyelven így összegyűjtve nem kapható. (A hat kötetet együtt 10 pengő kedvezmé­nyes áron küldjük meg a M. L. előfizetőinek.) Vidéki malmok cégjegyzései. Export Malomipar rt. (Szombathely) legutóbbi közgyűlése az elhalt Láng Ármin és a lemondott Katona Zsigmond, Chernel Antal, Kelen Frigyes, László Izsó, dr. Rhórer Ödön, dr. Sághy István és Spitzer Jenő igazgatósági tagok helyett Vukovári Tivadar budapesti lakost (a Le­számítolóbank cégjegyzőjét) választotta igazgatósági taggá. — Gyöngyösvidéki Gőzmalom rt.-nál (Gyön­gyös) Kelen Frigyes és László Jenő igazgatósági tagok ezen­ minősége megszűnt. —A Kalocsai Paprika­­termelő-, Őrlő- és Kereskedelmi rt. alapszabálymódo­sítása folytán az alapszabályok 5. §-ának 1. bekez­dése ez: Minden egyes részvény bemutatóra szól. Szegvári malombérlet. A szegvári ,­,Ujfalusi Hengermalom“ bérletét Szőke Sándor gépész, gádo­­rosi lakos átadta Csorna Gábor endrődi lakosnak. Békésmegyei malmok köréből. A Békésmegyei Általános Takarékpénztár, Békéscsaba Orosházi-úti 13-járatú automatikus malmát teljesen újjászerelte s azt házi kezelésben mint vám- és kereskedelmi mal­mot tartja üzemben. A szerelési munkákat Horváth Mihály és Uh­rin János békéscsabai malomszerelő vál­lalkozók végezték.* A gyulai Reisner Ede rt. gőzmalom még­ min­dig pénzügyigazgatósági pecsét alatt üzemen kívül van helyezve. Az ott tárolásra elhelyezett gazda­­búzák, mintegy 60 vagyonnyi mennyiségének legna­gyobb részét a tároló feleknek már kiszolgáltatták. A malom újbóli üzembehelyezése egyelőre kétséges, mert a pénzügyminiszter a fennálló mintegy 95.000 P lisztforgalmi váltságra 20.000 P készpénzfizetést, míg a hátralékos 75.000 P-re, a malomra I. helyen már bekebelezett 450.000 P Pénzintézeti Központi tarto­zás folytán a P. K.-tól kér bankgaranciát. A P. K. azonban ezt megadni egyelőre nem hajlandó, míg más pénzintézet II. helyre kölcsönt nyújtani nem akar.* A békési Singer-féle „Emília“-malmot örök áron megvette Kormos Aladár békési lakos, ki évekkel ez­előtt üzemvezetője volt a malomnak. * A több mint 40 éve fennálló Áchim és Ondro­­vitzky békéscsabai malom feles társrészét örök áron megvette Áchim László mérnök és azt saját neve alatt vezeti tovább. Magassy Károly — az Első Magyar Gaz­dasági Gépgyár rt. igazgatója. Malomipari kö­rökben osztatlan örömet keltett az a hír, hogy Magassy Károly az Első Magyar Gazdasági Gép­gyár rt. igazgatójává neveztetett ki. Magassy Ká­roly egyénisége annyira egybeforrt a magyar malomiparral, hogy őt olvasóközönségünknek nem kell bemutatni, hiszen nincs az országban, a kör­nyező államokban, sőt a távoli külföldön jelentő­sebb malom, amelynek legalább tanáccsal ne szol­gált volna hosszú malomipari pályafutása alatt. Magassy egész fiatalon kezdte művelni a malomipari tudományt, kezdetben külföldön gya­rapította tudását, majd közvetlen munkatársa lett a malomipari tudományok nagymesterének, Volf Györgynek, majd ennek 1926-ban bekövet­kezett halála után örökébe lépett és legnagyobb malomipari gépgyárunk malomosztályát nagy mesteréhez méltó módon tovább fejlesztette. A közszeretetben álló igazgatót, akit arány­lag fiatalon ért ez a kinevezés, úgy hazánkból, mint a legtávolabbi külföldről számos tisztelője üdvözölte, akiknek seregéhez őszinte szívvel csat­lakozik a Molnárok Lapja.

Next