Molnárok Lapja, 1935 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-31 / 35. szám
Budapest, 1935 augusztus 31. MOLNÁROK LAPJA tani időjárás, melynek negatív nedvessége alacsony. Ennek következtében száraz és szellős éléskamrában a kenyér víztartalma rohamosan csökken, mert főleg a búzaliszt és a belőle készült kenyér erősen hajlamos úgy nedves, mint száraz időjárás általi befolyásra. A malom nem oka a kenyér száraz voltának. Az pedig nem befolyásolja, hogy 4% vizet ad, — a nedvesítéséhez, vagy egyáltalán nem nedvesíti a búzát őrlés előtt, mert ha a 13—14%-ot nem haladta meg a 10% víztartalmú búza kiegyenlítése, csak minőségi és színbeni javulást ért el. Természetesen megkívántatik a kellő pihentetés az őrlésre kerülő búza struktúrájához mérten. De vizsgálva a belőle készült tésztát, annyi a különbség, ha kevesebb százalék vízzel dolgozik, úgy a lisztnek több lesz a vízfelvevőképessége. Ha pedig több vizet ad az őrlésre kerülő búzához, úgy kevesebb vizet képes fölvenni a belőle készült liszt. Istók István molnármester 2. felelet a 349. kérdésre. Az idei magyar búzák általában acélosak, szárazak, ami természetes is. Ha tudja is a molnár a teendőit, sok helyen nincs meg hozzá a berendezés s így annyira nedvesít, amenynyire egyszeri nedvesítéssel lehet s ügyel arra, hogy a lisztjei korpamentesek legyenek. Lisztjeit kiadja s a gazdasszony süt belőle kenyeret, ami kétnapos korában száraz és torzsás. Hol itt a hiba: a malomban vagy a sütésnél? A magyar gazdasszony sütésénél látjuk, hogyan kovászol, dagaszt és hogyan szaggatja ki a kenyértésztát. Este idejében kovászt tesz, hogy éjfél után két óra tájban bedagaszthasson és hogy reggelre a kenyér kisülhessen. Ezért 8—10 db jó nagy kenyeret süt, hogy ritkábban kelljen neki a kenyérsütésért az éjszakáját feláldozni s így jogos neki a panasza, ha már kétnapos kenyere száraz és torzsás. Segíteni lehet a sütésnél is úgy, hogy 2 dg élesztő és legalább 30 dg savanyú kovászt (ami az előbbi sütésnél meg lett hagyva) langyos vízben egyesítve felhígítunk s 10 kg lisztben ezt a kovászoldatot bedagasztjuk kovászolás nélkül. Ezt a tésztát kelni hagyjuk kb. 10 óra hosszat és utána kiszaggatjuk. Ekkor fűtsük be a kemencét és a tésztát bevetjük. A kenyér így, ha erős és szívós sikerű lisztből készült, vékonyhéjú, puha, rugalmas, spongyaszerű és jóízű, aminek az a magyarázata, hogy a kiskovászolás nélkül bedagasztott tészta 10 órán át ki volt téve az enzymek leépítő munkájának s ugyanakkor a tészta mennyiségében kitermelődött az a szőlőcukormenynyiség, amely gázzá alakulván, a megfelelő nyomást gyakorolhatta kifelé. (Ceglédbercel) Krum János főmolnár 3. felelet a 349. kérdésre. Malomipari szempontból nem adhatok választ. Azonban igyekszek sütőipari szempontból feleletet adni. A kérdő őröltetőinek ajánlja a főtt burgonya használatát 10—15 százalék arányban, azonban nyári, meleg hónapokban ezt sem, inkább a rozs 1 liszt használatát, ez 20— 25 százalék arányban adandó liszthez és ezzel segítségére lehet őrletésnek. Azért ajánlom mindkettőt, de különösen a rozs 1 liszt használatát állandóan, mert ezt nyugodtan használhatja nyáron is, míg a burgonya használata már annál veszélyesebb, mert a kenyeret 2—3 nap alatt megromlasztja (nyúlósodás áll elő). A búza erősebb nedvesítésével nem hiszem, hogy célt érjen, hogy a búzalisztből sült kenyér ne száradjon olyan hamar ki. D. F. 4. felelet a 349. kérdésre. Azon panasz, hogy őrlető közönségének kenyere kétnapos korában „erősen száraz és torzsás“, nem onnan ered, hogy véleménye szerint sok, 4% vizet ad be a búzájába a nettelésnél. Hogy a búza száraz, abból nem következik, hogy a lisztjéből készült kenyér is száraz legyen. A kenyér morzsás, torzsás volta főleg a sikér minőségétől függ, de függ a kovászolástól és tésztakészítéstől is. Teljesen nyugodt lehet aziránt, hogy nem vizezi túl a búzáját, mert az idei rendkívül száraz búzák 4% nettelő vizet elbírnak. Mindenesetre kívánatos volna egy átlag búzamintát fólzáró bádogdobozban vagy befőttes üvegben beküldeni. Annak nedvességtartalma meghatározása után biztonságot nyer a ned beszerzése előtt feltétlenül hívja fel ajánlattételre a : MAGYAR LAJOS GÉPSZÍJ- ÉS MŰSZAKI BŐRÁRUGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁGOT, Budapest V. Katona József utca 9-11 Levélcím : Budapest 62. postafiók Sürgönyeim: Magyarszíj Budapest Telefonszámok: 13-7-03 és 20-2-62 „Triumphlex“ a legjobb gépszíjeg yesítés optimumára nézve. Őrlető közönségét pedig oktassa ki, hogy a száraz morzsás kenyerek az idei búzák belső minőségi tulajdonságaiból erednek. A háziasszonyoklágyabb tésztákat készítsenek és ha lehet két kovászt tegyenek, szintén lágyabban és érett savanykásan, engedjenek a kenyér fehérségéből és rozslisztet is vegyenek a kenyérhez. Ezek betartása esetén a panaszok megszűnnek. « , . . ,, » , Dr. Adorján József Szívógázmotor kátránytermelésének értékesítése. (1. felelet a 350. kérdésre.) A szívógázmotor-üzem egyik mellékterméke az őskátrány, amely értékes anyagokat foglal magában, de ezeket csak vegyészeti gyár tudja kiválasztani. A gyáraknak azonban csak úgy érdemes felajánlani az üzemben nyert mennyiségeket, ha azok legalább öt waggont (25 Mm) tesznek ki, de még előnyösebb, ha a környék néhány malma összefog és legalább egy kis waggonnal (100 Mm) ajánú fel. Tudtommal az alábbi gyárak foglalkoznak a kátrány feldogozásával és így ők az érdekeltek: Imperial vegyészeti gyár rt., Budapest (IX, Márton u. 32.) Helvey Tivadar dr. vegyészeti gyára, Budapest, (VI, Eötvös utca 21.) Biehn János, Budapest (IX, Ferenc körút 46.) Posnansky & Strelitz, Budapest (V, Sólyomutca 13.) Grozit rt., Budapest (Y, Lipót körút 22.) Ha ezek a cégek egyáltalán nem vennék át a felkínált mennyiségeket, — amit különben nem hiszünk — akkor az ottani mezőgazdák között lehet értékesíteni, akik szőlőkarók, paradicsomkarók, földbeásott fakerítések, dúcoknak telítésére használják, valamint különösen istállóknak a padlózatát kenik be, de a gazdaságokban számtalan egyéb felhasználási módja is van. Ha pedig egyáltalán pénzért nem lehet értékesíteni, akkor egy-egy vödörrel ajándékozhat az őrlelőknek, megmagyarázván annak előnyeit. Szívesen veszik és tán bizalommal viszonozzák. ■—a Koptatott búza értékviszonya. (1. felelet a 351. kérdésre.) Ha a kereskedőnek szánt vámgabonája csak tisztított, de kefegépén és hámozóján nem ment keresztül, csak magasabb értéket képviselhet. Ha ellenben az keresztülment a kefegépén és hámozóján, kereskedelmi értékét tényleg csökkentette, mert színtelenné teszi és vetési célokra alkalmatlan, ezért a kereskedők idegenkednek tőle. Az ilyen búzát — ha módjában van — malomnak adja el, ez bizonyára többet fizet érte, mert másodszori koptatásnál a vevőnek csak minimális tisztítási vesztesége lesz. S. F. A két automatikus mázsa közötti hulladék. (1. felelet a 352. kérdésre.) Ha a korpába darálandó tisztítási hulladéka kereskedelmi őrléseiből származik, feltétlenül forgalmiadómentes. Ha azonban vámőrlésből vagy vámcseréből származik (pl. az őrletől a hulladékot nem vitték el), mint megtakarítás, forgalmiadóköteles. Ha raktárkönyvében ezen megtakarítást mint hulladékot tünteti fel megtakarításként, úgy a hulladéknak tárgyhónapi átlagos piaci árával számolt ellenértéke után kell fizetnie a 3% forgalmiadót, ha pedig mint korpatöbbletet számolja el, a korpa egységárával kiszámolt érték után fizetendő az általános forgalmiadó. Itt szerintem — mivel darálásról van szó — indifferens, hogy a hulladék 10%-nál több vagy kevesebb búzaszemet tartalmaz-e. Saját kereskedelmi céljaira történendő darálás vagy bárminemű őrlési tevékenysége forgalmiadómentes. És mivel itt 2 autóm, mérlegről beszél, bizonyára az utóbbi eset áll fönn. S. F. 2. felelet a 352. kérdésre. A kereskedő indokolása helyes, mert a koptatott búza hosszak raktározásra már nem alkalmas. És miután eltávolította a szakállt és a csirát, illetve az utóbbit megrongálta, a búzát vetési célokra sem lehet használni. Malomipari szempontból ellenben értékesebb a kopzatlan búzánál, amiből következik észszerűen az, hogy csakis malomnak adja el, amelyik jobban meg is fizeti ebben az esetben. Istók István molnármester Impregnált gyapotszíjak. (1. felelet a 353. kérdésre.) Az ön által említett impregnált gyapotszíj Balata-szíj elnevezés alatt ismeretes, melyet valóban egy csehszlovákiai gyár is készít és valószínű, hogy az ön szíja is onnan való. A behozatal tényleg körülményes, azonban arra valók vagyunk mi kereskedők, hogy az ilyen nehézségeket áthidaljuk. Ezért, ha közli, hogy milyen méretű szíjra van szüksége, úgy készséggel fogok árajánlattal szolgálni annál is inkább, mert ilyen Balata-szíjat a behozatali nehézségek dacára állandóan szoktam üzletfeleimnek szállítani. Kemény Manó Schweiz. Seidengazefabrik JLG.Thal (Svájc) Képviselet és lerakat: Zoltán Zsigmond, Budapest, V., Klotild utca 14 a. Telefon : 193-74 (Mindennemű egyéb malomüzemi cikkek jutányos beszerzési forrása) 415 . KÖZLEMÉNYEK § 1IIIIII1IIIIIIIIIBNIIIIIIIIIIIUB Kedvezmény olvasóinknak. Az általunk kiadott kézikönyvek közül még vannak példányaink az 1912., 1913., 1926., 1928., 1929. és 1930. évi kötetekből. Minden előfizetőnk, aki az előfizetési díjon felül 1 pengőt beküld, tetszése szerint választhat egy kötetet a Molnárok és Gépészek Kézikönyve itt felsorolt évfolyamaiból. Megjegyzendő, hogy mindegyik könyv tartalma más és más. Egy könyv is magában foglalja a malomipar és gépipar óriási felületének nagy részét, együtt pedig olyan szakkönyvtárt képeznek a Molnárok Lapja ezen kiadványai, amilyen semmiféle nyelven így összegyűjtve nem kapható. (A hat kötetet együtt 10 pengő kedvezményes áron küldjük meg a M. L. előfizetőinek.) Vidéki malmok cégjegyzései. Export Malomipar rt. (Szombathely) legutóbbi közgyűlése az elhalt Láng Ármin és a lemondott Katona Zsigmond, Chernel Antal, Kelen Frigyes, László Izsó, dr. Rhórer Ödön, dr. Sághy István és Spitzer Jenő igazgatósági tagok helyett Vukovári Tivadar budapesti lakost (a Leszámítolóbank cégjegyzőjét) választotta igazgatósági taggá. — Gyöngyösvidéki Gőzmalom rt.-nál (Gyöngyös) Kelen Frigyes és László Jenő igazgatósági tagok ezen minősége megszűnt. —A Kalocsai Paprikatermelő-, Őrlő- és Kereskedelmi rt. alapszabálymódosítása folytán az alapszabályok 5. §-ának 1. bekezdése ez: Minden egyes részvény bemutatóra szól. Szegvári malombérlet. A szegvári ,,Ujfalusi Hengermalom“ bérletét Szőke Sándor gépész, gádorosi lakos átadta Csorna Gábor endrődi lakosnak. Békésmegyei malmok köréből. A Békésmegyei Általános Takarékpénztár, Békéscsaba Orosházi-úti 13-járatú automatikus malmát teljesen újjászerelte s azt házi kezelésben mint vám- és kereskedelmi malmot tartja üzemben. A szerelési munkákat Horváth Mihály és Uhrin János békéscsabai malomszerelő vállalkozók végezték.* A gyulai Reisner Ede rt. gőzmalom még mindig pénzügyigazgatósági pecsét alatt üzemen kívül van helyezve. Az ott tárolásra elhelyezett gazdabúzák, mintegy 60 vagyonnyi mennyiségének legnagyobb részét a tároló feleknek már kiszolgáltatták. A malom újbóli üzembehelyezése egyelőre kétséges, mert a pénzügyminiszter a fennálló mintegy 95.000 P lisztforgalmi váltságra 20.000 P készpénzfizetést, míg a hátralékos 75.000 P-re, a malomra I. helyen már bekebelezett 450.000 P Pénzintézeti Központi tartozás folytán a P. K.-tól kér bankgaranciát. A P. K. azonban ezt megadni egyelőre nem hajlandó, míg más pénzintézet II. helyre kölcsönt nyújtani nem akar.* A békési Singer-féle „Emília“-malmot örök áron megvette Kormos Aladár békési lakos, ki évekkel ezelőtt üzemvezetője volt a malomnak. * A több mint 40 éve fennálló Áchim és Ondrovitzky békéscsabai malom feles társrészét örök áron megvette Áchim László mérnök és azt saját neve alatt vezeti tovább. Magassy Károly — az Első Magyar Gazdasági Gépgyár rt. igazgatója. Malomipari körökben osztatlan örömet keltett az a hír, hogy Magassy Károly az Első Magyar Gazdasági Gépgyár rt. igazgatójává neveztetett ki. Magassy Károly egyénisége annyira egybeforrt a magyar malomiparral, hogy őt olvasóközönségünknek nem kell bemutatni, hiszen nincs az országban, a környező államokban, sőt a távoli külföldön jelentősebb malom, amelynek legalább tanáccsal ne szolgált volna hosszú malomipari pályafutása alatt. Magassy egész fiatalon kezdte művelni a malomipari tudományt, kezdetben külföldön gyarapította tudását, majd közvetlen munkatársa lett a malomipari tudományok nagymesterének, Volf Györgynek, majd ennek 1926-ban bekövetkezett halála után örökébe lépett és legnagyobb malomipari gépgyárunk malomosztályát nagy mesteréhez méltó módon tovább fejlesztette. A közszeretetben álló igazgatót, akit aránylag fiatalon ért ez a kinevezés, úgy hazánkból, mint a legtávolabbi külföldről számos tisztelője üdvözölte, akiknek seregéhez őszinte szívvel csatlakozik a Molnárok Lapja.