Molnárok Lapja, 1938 (45. évfolyam, 1-50. szám)

1938-01-01 / 1. szám

ő indult meg, amelynek első felszólalója Hoyos Miksa gróf ,titkos tanácsos, a Mezőgazdasági Kamara volt elnöke volt, aki érdekes körülménynek tartja, hozt ezt a mezőgazdaságra nézve annyira, nagyfontosságú kérdést éppen a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének nagy tanácstermében vitatják meg legelőször. A magyar agrártársadalom nevében köszönetet mond a Magyar Racionalizálási Bizottságnak azért, hogy ez igazán időszerű, fontos és érdekes kérdés felett vitaestélyt rendez és is módot ad arra, hogy az agrártársadalom kiváló képviselői a kérdést szakszerűen, minden oldalról megvitassák. Köszönetet mond az előadónak is, mert érdekes vonatkozásban állította be ezt a kérdést és figyelemreméltó javaslatot terjesztett elő. Ezután a példák sorozatát sorolta fel, rámutat sertéstenyésztésünk, tengeri-, szőlő-, gyümölcstermelésünk számos visszásságára és kiemelte azt, hogy a racionalizálásnak nem is szabadna megállani egy ország határainál, hanem át kellene törni az autarkia kínai falait. Mert akkor nem termelnének Ausztriában ezer méter magasságban rozsot állami támogatással. A vitát december 14-én délután 6 órakor folytatták, amikor Teleki Mihály gróf és Losonczy István országgyűlési képviselők, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara elnöke, Ereky Károly, Elek István dr. nagybirtokos, Kelemen Imkre dr., a gödöllői koronauradalom igazgatója, Szabó Lajos, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója, Reichenbach Béla egyetemi ny. r. tanár stb. szóltak hozzá. Napraforgó-termelésünk fokozatosan terjed főleg a tiszántúli megyékben, de a napraforgómag felhasználásának egyéb területen való növekedésével a Duna-Tisza közéről átment a Dunántúlra is. Mint malmi mellékág öt évtizedes múltra tekinthet vissza és mindenütt kifizette magát, ahol az illető olajmalmok gondoskodtak a vetőmagnak megbecsüléséről és annak időnkint való felújításáról. Mauritz Ottó mérnök, nyíregyházai gépgyáros kiszámította azt, hogy katasztrális holdankint a burgonyatermelés 30 P-t hoz tisztán, míg a napraforgó 110 P-t jövedelmez. Ezenkívül még a kórót is adja, ami jó tüzelőszer és akkor a fában szegény vidékeknek nem kell elégetni a trágyát tüzelőnek. Természetesen időnként gondoskodni kell a napraforgó által elvont ásványi anyagok pótlásáról így főleg a káliról. Ha közben pillangós virágunkat vetnek, akkor a nitrogén-pótlás ezen a réven történik. Kenderiparunk nagyon lassú haladást mutat fel, mert az 1927—1936 közben 4300 orsóról 7080 orsóra emelkedett. A kenderrel bevetett terület 1928-ban 13092 kat.holdat tett ki 269000 Mm termeléssel. Ez a menynyiség 1930-ban érte el a legmagasabb határt, míg 1937-ben fokozatos kiesés következtében az utóbbi 6 évben a termésmennyiség leesett 242.000 Mm-ra. A kendertermelés szoros összefüggésben áll a malomiparral, amennyiben a kóró megtörése és megtisztítása esetleg a további feldolgozás is a malmok mellékágát képezi. Németországban a kendertermelés az utóbbi öt esztendőben annak harmincszorosára emelkedett, hogy így függetlenítse magát az ország a rost és olajmag tekintetében a külföldtől. Gabonaexportunk Dr. vitéz Pap László, a ------------„ _ ----,, m. kir. Statisztikai Hi-1937 első 9 havában, vatal kiadásában megjelenő Szemlében (11. szám) összes külkereskedelmi forgalmunkat ismerteti, ahol ezt írja: Az első félévben az előző évi ,jó termésből származó szántóföldi termékek (főként a búza, rozs és tengeri) bőséges exportja mellett, ami az előző évi eredményekkel szemben megduzzasztotta a kivitelünk értékét és a nagy aktív egyenleget létrehozta. A vágó- és igásállatok, valamint állati termékek kivitele — minthogy kereskedelmi partnereinknek a magyar piac áralakulása nem volt megfelelő — erősen viszszaesett. A 3. negyedévben viszont éppen ez utóbbi agrárcikkek előretörése tette elviselhetővé azokat a súlyos kieséseket, amelyek kivitelünket a szántóföldi termékek kedvezőtlen terméseredményei következtében sújtották. Ily módon érthető, hogy búzakivitelünk összértéke a háromnegyed évben csak 6,2 millió pengővel volt alacsonyabb az 1936. évinél, holott a 3. negyedévben 27,1 millió pengő ennél az egyetlen cikknél a visszaesés. Az első félévi kedvezőtlen kiviteli eredményei csökkentették ezt a nagymértékű kiesést az említett 6.2 millió pengőre. A rozsnál mutatkozó 15.4 milliós, a tengerinél előállott 12.2 milliós többlet túlnyomó része szintén az első félévben keletkezett, a 3. negyedév a kivitt rozs értékét már csak 1 millió pengővel, a tengeriét 2,4 millió pengővel emelte rozva. Itt megemlítjük azt, hogy kismalmi (paraszt) pogácsa alatt olyan értendő, amelynek nyers zsírtartalma 14—20%, félparasztpogácsa az, amelynek nyers zsírtartalma 9—14% és nagyipari (gyári) pogácsa az, amelynek zsírtartalma 6—9% között van. Fontos pont a 8. §, hogy a vevő értékesebb áru szállítása esetén nem kötelezhető a térítés megfizetésére. A mintavétel külön fejezetben van szabályozva. Ha az eladó az egyik minta vegyelemzésével nincs megelégedve, követelheti, hogy a második minta egy általa megnevezendő másik állami vagy nyilvános vegykísérleti állomáson elemzés útján megvizsgáltassák. A minőségi kifogásokra és a mintavételre vonatkozó szabályok a körlevél hátlapján kötelezőleg felveendő. A SZÓIIOSZI Kínában és Japánban az északi vi----------------- délieken a szójabab lisztjét és olaját használják fel a táplálkozás 30 és 50 százalék erejéig. Ez átterjedt Amerikára és az európai államok közül a sűrűn lakott Belgiumra és Németországra. Néhány magyar orvos és szociálpolitikus nagyon javasolja a szójabab hazai termesztését és a szójaliszt felhasználását. Néhány év előtt egyik budapesti malom foglalkozott a szójaliszt előállításával, azonban abba kellett hagynia, mert a vele való foglalkozás csak ráfizetéssel járt. A főváros szociálpolitikai szakbizottsága dec. hó 22-én tartott ülésén Schuller alpolgármester beszámolt arról, hogy a főváros 5 inségkonyháján a szójaliszt bevált. Hüttl Károly szerint a József-fiúárvaházban, a főváros diétás éttermében és a Szent Imre-kollégiumban kellene kipróbálni a szójalisztet és azután döntsenek az orvosok. Gaál Benő kifogásolta a szójalisztet, végül a többség úgy döntött, hogy az inségkonyhákon felhasználják. Amikor ezt a tényt megemlítjük, nem hallgathatjuk el,, aggodalmainkat, amely abban csúcsosodik ki, hogy egy idegen származású és a magyar gyomor által nehezen felvett táplálék újra csak azt fogja eredményezni, hogy a gabonalisztfogyasztás újra csökkenve a magyar malomipar munkalehetőségei is megfogyjanak. A paprikaértékesítés szó 16 7720/1927 m. e. szá---------------------------------- mú. rendelet megjelent és szabályozásáról ez módosítja az eddig érvényes 4650/1936 M. E. számú rendeletet. A négy §-ból álló új rendelet a földmivelésügyi minisztert hatalmazza fel arra, hogy a szegedi és kalocsai paprikaszövetkezetektől átvett készleteket a paprikanagykereskedőkből álló egyesülés részére átadja. Ez az egyesülés kötelezettséget vállal arra, hogy gazdasági évenként legalább 170 vagyon (1700 tonna) különböző minőségű paprikaőrleményt átvesz és a belföldön értékesíti. A vándor-paprikaárusok egyenkint és évenkint 700 kg elárusítására kapnak engedélyt. A kihágás miatt jogerősen elitélt paprikanagykereskedőt vagy vándorpaprikaárust törlik az egyesülésből. A rendelet 1937. évi december 26-án hatályba lépett. A 33-as bizottság csak utóbb hagyta jóvá. A fehérlisztek ellen Még 1936 augusztus 7-én a szaklap 200 példányban szétküldött egy kérdőívet (zárt levél kíséretében) amelyben rámutatott arra, hogy egy miskolci orvos, dr. Halász Henrik úgy a budapesti „Jó egészség“ című lapban, valamint a Pesti Naplóban cikkeket tesz közzé, amelyben ugyanúgy, mint az Amerikában és Angliában régen lezajlott kenyérháborúságban, állást foglal a fehér lisztek ellen, mert állítólag azokban nincsenek meg azok a fontos ásványi anyagok, amelyek pl. a fogképződéshez szükségesek és a műmalmi kidolgozás elértékteleníti a gabonát, amikor a héjától megfosztja. Ugyanekkor megküldötte a fehérlisztek elleni nyomtatott kirohanást annak a 200 érdekeltnek, akiktől választ kért. A tervezett kenyérpropaganda első lépésének tekintette a szaklap ezen támadás visszaverését, amelyet a malomipar nem nézhet tovább tétlenül, mert a közzétett cikkek elavult érvelése dacára is bizonyára hívőkre talál. Ez volt a levél végén: Ne tessék lekicsinyelni a fehérliszt elleni támadásokat, mert ezeknek hatásai naponta észlelhetők a társaságban is. A lisztfogyasztás csökkenése ellen minden eszközt meg kellene kísérelni. Hogy azonban mind a 200 címzett egyértelműleg úgy találta, hogy ezideig még nem érkezett el annak ideje, ez abból is kiviláglik, hogy egyetlenegy válasz sem érkezett be. Meg kell jegyeznünk, hogy a kétszáz levél malmokhoz, malomigazgatókhoz, sütőkhöz, lisztkereskedőkhöz és kényérgyárakhoz intézteti. A hazai érdekeltek — meg kell állapítani — nem tartják időszerűnek a megmozdulást. Ha a hazai lisztfogyasztást csak 10 százalékkal lehetne nagy általánosságban emelni, akkor nem kellene szabályozni vagy szabályozni akarni a gabonaneműek vetésterületének nagyságát és ami a fő, a hazai lakosság jobban táplálkozna. A nyersolaj és a kincstári Jutassy Ödön, a --------------------------------------Molnárok Lapja haszonrészesedés, szerkesztője a benzin árleszállítása érdekében először 1899 nov. 9-én vezetett egy küldöttséget Hegedűs Sándor akkori keresk. miniszter elé és az átnyújtott emlékiratnak egy héten belül eredménye volt. Másodszor 1906 januárban járt eredménnyel az akció. Ez bátorította arra, hogy Bod János pénzügyminiszternek 114.832. sz., 1926. okt. 23-án kiadott rendeletével szemben (amely adómentességet adott az ásványolajtermékeknek és a kincstári részesedést is törölte, de csak a mezőgazdasági célokra használt motoroknál) állást foglaljon, ami azonban abbamaradt, mert akkor a kormánynak erre a segédforrásra múlhatatlanul szüksége volt. Ma — a megjavult közgazdasági helyzet folytán — kilátás lehet arra, hogy a mezőgazdaság kiegészítő részét képező malomipar részére is elengedtessék a kincstári haszonrészesedés. Ezen egyoldalú és igazságtalan kedvezmény érdekében akciót kell indítani és akkor a vonatkozó emlékirat benyújtása egy hónapon belül megtörténhet. Ennek a megmozdulásnak támogatására felkérendők a kereskedelmi és iparkamarák, a GyOSz, Orsz. Iparegyesület, valamint az ipar és kereskedelem többi érdekképviselete. A magyar mezőgazdaság A Magyar Raciona---------------------------------lizálási Bizottság előracionalizálása adássorozatában Mahcomes Béla báró, a földművelésügyi minisztérium sajtóelőadója a magyar mezőgazdaság racionalizálásának legégetőbb kérdéseiről tartott előadást. Az előadáson Szabó Gusztáv dr., a Műegyetem prorektora, a mezőgazdasági szakosztály elnöke elnökölt, aki megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy Magyarország, mint kis ország, nem zárkózhatik el a nagy világáramlatok hatása alól és nekünk foglalkoznunk kell a mezőgazdaság racionalizálásával is. A nemzetközi racionalizálási kongresszusok a mezőgazdaság racionalizálásával is behatóan foglalkoznak. Ezzel tudunk a magyar mezőgazdasági munkásság sorsán javítani és ez a nemzetnek is megerősödését jelenti. Mahomes Béla báró előadta, hogy a racionalizálás a mezőgazdaságban nemcsak mechanizálás, hanem munkaszervezési, termeléstechnikai és értékesítési okszerűsítés is és téves felfogás az, hogy a mezőgazdaságban a racionalizálás csökkenti a munkaalkalmakat, mert rendszerint éppen az ellenkezője áll fenn. A mezőgazdaság helyes irányú racionalizálása a termelési költséget csökkenteni és így lehetővé válik a mezőgazdasági munkabérek emelése és a mezőgazdaságban foglalkozó társadalmi rétegek szociális helyzetének javítása. Kiemelte, hogy a helyes gazdaságpolitika megköveteli a mezőgazdaság és ipar egyensúlyát, amelyet azzal is elősegítünk, hogy a racionalizálást most már a mezőgazdaságban is egységes terv alapján elkezdjük, miután az iparban ennek végrehajtása aránylag már magas fokra emelkedett. Ebből a célból különös súlyt helyez ama mezőgazdasági nyersanyagoknak a termelésére, amelyek közvetlen ipari feldolgozás tárgyát alkotják és még inkább súlyt kell helyeznünk mezőgazdasági iparunk fejlesztésére. Egyik legfontosabb feladat a kisbirtok hozamának emelése, a növénytermelés és állattenyésztés közötti szoros összhang létrehozása, a mezőgazdasági termelés vásárlóerejének növelése, a kereslethez való okszerű alkalmazkodás és éppen ezért, de gazdaságossági szempontból is több fehérjetartalmú növény termelése. Végül azt javasolta, hogy az agrárszakértők bevonásával a mezőgazdaság számára részletes racionalizálási terv dolgoztassák ki, mert csak ilyen egységes és mindent átfogó tervezet alapján lehet a mezőgazdaság racionalizálását helyesen végrehajtani. A natív tetszéssel fogadott előadás után vita M a lomel vonóhevederek szállító hevederek, géphajtókötelek, végtelenül szövött géphajtószíjeik pamutból és teveszőrből minden méretben és szélességben HELLE ANTAL, cégtulajd.: SCHRENK MÁTYÁS hovadárszövő-, kondor- és sodronykötélgyér RÁKOSPALOTA, BOCSKAY UTCA 124 MOLNÁROK LAPJA Budapest, 1938 január 1. Modern malomberendezések építését, meglévők átszerelését különleges diagrammok szerint végezzük. A régi WÖRNER-gyár volt főmérnökének vezetése mellett, a legmagasabb kiaknázást és minőséget garantáljuk. Malomhengerek csiszolása, szakszerű rovátkolása. Fa- és csutkatüzelésű gázgenerátoraink stabil motorokhoz, Dieselmotorok átalakítása, malmoknál és villanytelepeknél nagy megtakarítást eredményeznek. SZILÁGYI ÉS DISKANT MISKOLC motorgépgyár, és malomépítészete KENDER- ÉS LENKIKÉSZÍTŐ GÉPEK Törőgépek — Tilológépek — Kóckázógépek a legmodernebb kivitelben. Bármily nagyságban. ORENSTEIN ÉS KOPPEL magyar r.- BUDAPEST, VI., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 31. SZÁM.