Mosó- és Tisztítótechnika, 1935 (2. évfolyam, 4-12. szám)
1935-04-01 / 4. szám
4. oldal Mosó- és Festőtechnika Az acetát selyem. Kivonat Füchst Károly gyárvezető „A faltisztítás iskolája“ című könyvéből. Az acetát selyem egy műselyem, mely cellulózának és ecetsavnak kémiai egyesüléséből, úgynevezett cellulózaecetsav észteréből, acetálcellulózából áll. Finom, élettel teli, húsos fogása, magasfokú rugalmassága, selymes fénye a műselymek királynőjévé emeli. Sima felülete folytán a közönséges szennyeződések nem tudnak a selyembe mélyebben behatolni, ezek eltávolítása ennélfogva igen könnyű, ezzel szemben a zsírok és olajok annál könnyebben szívódnak fel az anyagba. Különleges felületi sajátságainak köszönheti azt az érdekes tulajdonságát is, hogy nedvességet csaknem egyáltalán nem vesz fel, ezért például esernyő anyagnak igen alkalmas. Tudvalevő, hogy a víz a műselymeket többékevésbbé károsan befolyásolja, az acetát selyemre azonban alacsony hőfokon nem hat károsan. Emelkedő hőmérséklet mellett mégis elveszti szép fényét, lemattul, sőt 80 C fokon felül a fonalai plasztikusan megdagadnak, bennük kis hólyagocskák képződnek, melyek lehűlés után is megmaradnak. Ez a jelenség hamarább is bekövetkezik, ha a meleg vízbe olyan anyagot — például szappant — teszünk, ami ezt a folyamatot elősegíti. Még súlyosabban mutatkozik ez az acetát selyemnek a vasalásánál. Magasfokú (100 %-on felüli) száraz hő hatására az acetát selyem egy plasztikai változáson megy át, a fonalakat a forró vas laposra nyomja, ezáltal egy feltűnő szalonnás fényfolt (,,vasfény“) keletkezik, amit semmivel sem tudunk többé eltávolítani. A vasaló hőfoka tehát sohase legyen magasabb 100 C°-nál és vasaljuk a selymet egy gyengén és egyenletesen benedvesített pamutvásznon (diasztera) keresztül. Az acetát selyem anyagok tisztítására a száraz tisztításnál használatos oldószerek, benzin, trichlorethylen és kénéter (ecetéter nem!) önmagukban mind alkalmasak, egymással vegyítve azonban esetleg károsa hathatnak. Kloroformot és acetont egyáltalában nem használhatunk, mert ezek az acetát selymet teljesen feloldják. A folttisztításnál használatos egyébb oldószerek közül még az ethyl-, vagy methylalkoholt és a glicerint használhatjuk minden káros következmény nélkül. Alkáliák koncentrált oldatában ecetsav válik ki, elszappanosodik, erejéből veszíi és lemattul az acetát selyem. Neutrális szappannal (2—3 gr. 1 liter vízben) 30—40 C°-os vízben minden káros következmény nélkül kezelhetjük az acetát selymet, sőt ha szükséges kevés szódát, boraxot, vagy esetleg szalmiákot is tehetünk a szappanfürdőbe. Makacs emulgálható foltokat könnyen eltárolhatunk valamely zsiroldó szappan, Tebapol, Geropol stb. segítségével, (2—3 gr. 1 liter vízben) a fürdő azonban langyos legyen és gyorsan végezzük el a kezelést. Savakat a szokásos hígításban gondolkodás nélkül használhatunk az acetát selymeknél; sósav, cukorsav, hangyasav és kénsav gyenge oldatai (legfeljebb 3-4%-ig hidegen) semmit, vagy csak lényegtelen mértékben hatnak károsan. Fehérítőszerek közül hidrogénsuperoxidot, nátriumperborátot, savas biszulfitot, fehéralapú selymeknél erősen higított klóroldatot, (klórszódát nem!) burmolt és bármely más hidrosulfitot használhatunk hidegen a szokott koncentrációkban anélkül, hogy az acetát selyem sérülésétől, vagy bárminemű megváltozásától tartanunk kellene. Az egyes speciális foltok kezelését a „Folttisztítás“ fejezet idevágó helyein megtalálhatjuk részletesen, betűsoros rendben, tartsuk azonban feltétlen szem előtt az acetát selyem itt megismertulajdonságait és minden egyébb anyagtól eltérő különleges sajátságait. Füchst Károly A Holttisztitás Iskolája Vegytisztítók és fehérneműtisztítók nélkülözhetetlen szakkönyve. Nem egy holt receptkönyv, hanem tankönyve, megbízható tanácsadója inastól a legképzettebb mesterig mindenkinek. Kapható a szerzőnél: Budapest, VI., Rózsa utca 107 Aro ■ pо втшшш^шят . . .. Megrendelhető postán is, utánvéttel.