Mosó- és Tisztítótechnika, 1938 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1938-02-01 / 1. szám

6. oldal Mosó- és Festőtechnika Érdekes fehérneműszíneződési eset Az egyik budapesti magánház padlásá­ról hónapokon keresztül elég erős barnás-sár­­gás-vörös színű hatalmas foltokkal tarkítva, elszíneződve került le az ott szárított fehér­nemű. Minden esetben újra ki kellett mosni a fehérneműt s amit csak lehetett, gyorsan ki­szárítani, ami mindig a konyhában történt. A konyhai szárítás mindenkor kifogástalan volt, míg a padlástéri sohasem. A legkülönsebb e mellett az volt, hogy sem a házban, sem elég távoli környezetben nem történt változás, új üzem, ipartelep nem létesült, ami az első pil­lanatban a színeződés okául feltehető lett volna. Ilyen sem a színeződés kezdődési ideje táján, sem annak tartama alatt beható érdeklődés alapján nem volt megállapítható. Mintegy öt hónapon keresztül tartott a fehér­nemű padláson való elszíneződése, végül is e sorok írójához fordultak tanácsért. Az illető házban tartott helyszíni szemle alkalmával az érdekeltek egyértelműen mu­tattak arra rá, hogy téli időben erősebben lé­pett fel a színeződés, nyár elején valamivel gyengébben. A két évszakon át azt is észlel­ték, hogy a padlás azon részén, ahol a fe­hérnemű a leggyorsabban száradt, ott arány­lag a leggyengébb volt a színeződés, ahol pe­dig csak sokára száradt meg, a színeződés a legerősebb. A legközelebbi és közeli szom­széd házakban a fehérnemű száradása ellen panasz nem volt. Mindenütt vízvezetéki vizet, közismert szappan- és kékítőminőséget hasz­náltak. A színeződő fehérneműt hordó sze­mélyek tiszta kereskedelmi irodában végez­tek szellemi munkát, a foglalkozásuk mint ok nem szerepelhetett. Bemutatták a fehérnemű­vel együtt mosni szokott színes holmit is, amin semmiféle színeresztési foltot sem lehe­tett megállapítani. Próbamosás alkalmával sem történt ezeknél színeresztés. Padlásról lévén szó, feltehetőnek látszott, hogy a színe­ződés talán valamilyen különleges tüzelő­anyag füstjéből ered. A körkérdésekből ki­tűnt, hogy mindenki valamelyik szokványos tüzelőszert használja. A vizsgálódás ezek után a színfoltokra te­relődött. Egész sereg­szerrel történt próbál­kozás, hogy a foltokozó anyagot oldatba le­hessen vinni. A legeredményesebb eljárásnak a 40°C-a 15%-os nátronlúgoldattal való ol­dás bizonyult. Legalább optikai vizsgálatra elegendő anyag gyűjtésére már használhatat­lan fehérneműt a szokásos mosási eljárásnak és szándékosan lassú száradásnak kitéve al­kalmas út volt. Ugyanazon lúgoldattal az ilyen színeződéseket egymásután kimosva a színezőanyag azután annyira felszaporodott az oldatban, hogy a további vizsgálódásra alapul szolgálhatott. A színeződés oldódá­sára igen jellemző volt, hogy az oldás pilla­natában a fehérneműből a színfolt hirtelen el­tűnt, helye kifehéredett s az oldat is elég színtelen maradt, alig-alig észrevehető sár­gás árnyalatot vett fel. Az így nyert folya­dék közel semlegesítve s egy kis részlete próbaképen sósavval megsavanyítva egészen gyenge zavarodást mutatott. Az egész folya­dékot megsavanyítva híg sósavval, kiéterezve, az éteres oldatot beszárítva, igen kevés szür­kés-fehér por maradt vissza. Ami 5 cm'' 10%-os szódaoldattal melegítve simán ol­datba ment. Ezen oldat kifejezett elnyelési színképet mutatott. Összehasonlításul átlátszó halványkék­erősségű kékítőoldat Petri-csészében 2 mm vastag folyadékréteg alakjában volt kitéve a padláson. Másnapra ugyanúgy kezelve, mint a fehérnemű foltot, az előzővel azonos elnye­lési színkép volt észlelhető. A leírt módon megfigyelt színeződés kétségtelenül arra utalt, hogy a padlás levegőjében keresendő az ok. Tudvalevő, hogy minden padlás ter­mészetszerűleg többé-kevésbbé füstszagú. Jelen esetben is füstszagú volt, noha szag­lás szerint nem különös mértékben. Kinyit­tatva a padlás szellőző tetőablakait, a pad­lástér alapos kiszellőzése után egy napig az ott felakasztott kimosott nedves fehérnemű nem színeződött, a második napon a még ned­vesen maradt részen a színfoltok már hatá­rozottan kezdtek mutatkozni. A padlástér le­vegőjének füstforrása következőleg nemcsak a tető hézagain beszivárgó füstben volt kere­sendő, hanem egyebütt is. Az újólagos hely­színi szemle alkalmával azután kitűnt, hogy a padlástéren keresztülhúzódó egyik legna­gyobb kéménytest nagyon eltakart oldalán át meg át van járva rengeteg sok repedéssel. Amin a kormot alig tartalmazó füst különö­sebb feltűnés nélkül eléggé kiszivároghatott. A repedésekhez helyezett kékítős Petri-csé­­sze ezt pontosan jelezte. A nyert tanulságok alapján a padlástér valamennyi kéménytes­tén a repedéseket gondosan elvakoltatva si­került a fehérenműek további elszíneződését teljesen meggátolni. S. J. Kiadó 150 cm-es gőzfűtésű vasalógép közvetlen motor meghajtással CÍM: MAJZER ISTVÁN kelmefestő és vegytisztító gyár, Székesfehérvár.

Next