Mosó- és Tisztítótechnika, 1938 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1938-02-01 / 1. szám
6. oldal Mosó- és Festőtechnika Érdekes fehérneműszíneződési eset Az egyik budapesti magánház padlásáról hónapokon keresztül elég erős barnás-sárgás-vörös színű hatalmas foltokkal tarkítva, elszíneződve került le az ott szárított fehérnemű. Minden esetben újra ki kellett mosni a fehérneműt s amit csak lehetett, gyorsan kiszárítani, ami mindig a konyhában történt. A konyhai szárítás mindenkor kifogástalan volt, míg a padlástéri sohasem. A legkülönsebb e mellett az volt, hogy sem a házban, sem elég távoli környezetben nem történt változás, új üzem, ipartelep nem létesült, ami az első pillanatban a színeződés okául feltehető lett volna. Ilyen sem a színeződés kezdődési ideje táján, sem annak tartama alatt beható érdeklődés alapján nem volt megállapítható. Mintegy öt hónapon keresztül tartott a fehérnemű padláson való elszíneződése, végül is e sorok írójához fordultak tanácsért. Az illető házban tartott helyszíni szemle alkalmával az érdekeltek egyértelműen mutattak arra rá, hogy téli időben erősebben lépett fel a színeződés, nyár elején valamivel gyengébben. A két évszakon át azt is észlelték, hogy a padlás azon részén, ahol a fehérnemű a leggyorsabban száradt, ott aránylag a leggyengébb volt a színeződés, ahol pedig csak sokára száradt meg, a színeződés a legerősebb. A legközelebbi és közeli szomszéd házakban a fehérnemű száradása ellen panasz nem volt. Mindenütt vízvezetéki vizet, közismert szappan- és kékítőminőséget használtak. A színeződő fehérneműt hordó személyek tiszta kereskedelmi irodában végeztek szellemi munkát, a foglalkozásuk mint ok nem szerepelhetett. Bemutatták a fehérneművel együtt mosni szokott színes holmit is, amin semmiféle színeresztési foltot sem lehetett megállapítani. Próbamosás alkalmával sem történt ezeknél színeresztés. Padlásról lévén szó, feltehetőnek látszott, hogy a színeződés talán valamilyen különleges tüzelőanyag füstjéből ered. A körkérdésekből kitűnt, hogy mindenki valamelyik szokványos tüzelőszert használja. A vizsgálódás ezek után a színfoltokra terelődött. Egész seregszerrel történt próbálkozás, hogy a foltokozó anyagot oldatba lehessen vinni. A legeredményesebb eljárásnak a 40°C-a 15%-os nátronlúgoldattal való oldás bizonyult. Legalább optikai vizsgálatra elegendő anyag gyűjtésére már használhatatlan fehérneműt a szokásos mosási eljárásnak és szándékosan lassú száradásnak kitéve alkalmas út volt. Ugyanazon lúgoldattal az ilyen színeződéseket egymásután kimosva a színezőanyag azután annyira felszaporodott az oldatban, hogy a további vizsgálódásra alapul szolgálhatott. A színeződés oldódására igen jellemző volt, hogy az oldás pillanatában a fehérneműből a színfolt hirtelen eltűnt, helye kifehéredett s az oldat is elég színtelen maradt, alig-alig észrevehető sárgás árnyalatot vett fel. Az így nyert folyadék közel semlegesítve s egy kis részlete próbaképen sósavval megsavanyítva egészen gyenge zavarodást mutatott. Az egész folyadékot megsavanyítva híg sósavval, kiéterezve, az éteres oldatot beszárítva, igen kevés szürkés-fehér por maradt vissza. Ami 5 cm'' 10%-os szódaoldattal melegítve simán oldatba ment. Ezen oldat kifejezett elnyelési színképet mutatott. Összehasonlításul átlátszó halványkékerősségű kékítőoldat Petri-csészében 2 mm vastag folyadékréteg alakjában volt kitéve a padláson. Másnapra ugyanúgy kezelve, mint a fehérnemű foltot, az előzővel azonos elnyelési színkép volt észlelhető. A leírt módon megfigyelt színeződés kétségtelenül arra utalt, hogy a padlás levegőjében keresendő az ok. Tudvalevő, hogy minden padlás természetszerűleg többé-kevésbbé füstszagú. Jelen esetben is füstszagú volt, noha szaglás szerint nem különös mértékben. Kinyittatva a padlás szellőző tetőablakait, a padlástér alapos kiszellőzése után egy napig az ott felakasztott kimosott nedves fehérnemű nem színeződött, a második napon a még nedvesen maradt részen a színfoltok már határozottan kezdtek mutatkozni. A padlástér levegőjének füstforrása következőleg nemcsak a tető hézagain beszivárgó füstben volt keresendő, hanem egyebütt is. Az újólagos helyszíni szemle alkalmával azután kitűnt, hogy a padlástéren keresztülhúzódó egyik legnagyobb kéménytest nagyon eltakart oldalán át meg át van járva rengeteg sok repedéssel. Amin a kormot alig tartalmazó füst különösebb feltűnés nélkül eléggé kiszivároghatott. A repedésekhez helyezett kékítős Petri-csésze ezt pontosan jelezte. A nyert tanulságok alapján a padlástér valamennyi kéménytestén a repedéseket gondosan elvakoltatva sikerült a fehérenműek további elszíneződését teljesen meggátolni. S. J. Kiadó 150 cm-es gőzfűtésű vasalógép közvetlen motor meghajtással CÍM: MAJZER ISTVÁN kelmefestő és vegytisztító gyár, Székesfehérvár.