A Műiparos, 1920 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1920-08-01 / 8-9. szám

8—9. számi.­ ­ A Műiparos Feladata lenne továbbá minden átfogó érdekű kérdés felett határozatot hozni. A végrehajtó bizottság 2 hetenkint ül össze, de szükség szerint hetenkint is. A delegáltakat saját szerveik díjazzák. III. Munkálkodó bizottságok. A munkálkodó bizottságok munkája elsősorban az érdekeltségek kívánságait megismerni, azokat megvizsgálni, nem sért-e más érdekképviseletet, ha igen, azok bevonásával végzi-e az összeegyeztető, kiegyenlítő munkát. Ha olyan értékű kérdésről van szó, amely a megoldásnál más termelőréteg hasz­nára is lehet, úgy azok kiküldötteinek bevonásával már előre gondoskodik annak megvalósításáról. Az egyes bizottságok így előkészítő munkát végeznek, mely fölött a végrehajtó bizottság dönt s a határozatot pedig az elnökség hajtja végre. A munkálkodó bizottság áll: a hivatalos elő­készítő munkánál az érdekeltség képviseletének 2—2 kiküldöttjéből; a befejezett munka előterjesztése előtt az összes érdekképviseletek 2—2 kiküldöttjéből. Csak a teljes bizottság határozata teszi alkal­massá az egyes munkálatokat a végrehajtó bizott­ság elé való terjesztésre. Az egyes bizottságok keretüknél fogva szak­osztályokkal is rendelkezhetnek. Az előkészítő munkálat állandóan folyik, míg a teljes bizottsági ülések legalább hetenkint egyszer tartatnak. Az előadók tiszteletdíjban, a titkár fizetésben részesül az intézet részéről. A delegáltak érdekképviseletük útján díjaztatnak. A bizottságok. A következő bizottságok azonnali felállítását tartom szükségesnek: 1. Pénzügyi bizottság.­­A pénzintézetek és a termelő érdekképviseletek kölcsönös viszonyát sza­bályozza, a külgazdasági életet is figyelembe véve.) 2. Gazdaságpolitikai bizottság: 1. alosztálya a kül­gazdaságpolitikai bizottság, 2. alosztálya a bel­gazdaságpolitikai bizottság. (Hivatása az ország ter­melési viszonyát összhangba hozni a külgazdasággal, épúgy mint megteremteni az egységes, azaz az egymást kiegészítő termelést. Ilyen pl. a főváros és vidék kiegészítő termeléspolitikája is.) 3. Termelésfejlesztő bizottság. (A kapcsolatos és fokozott termelés előirányzása, különösen a terme­lés és értékesítés ügyében.) 4. Termelésművelődési bizottság. (Munkaerők nevelése, nemzeti iparművészet fejlesztése, technikai és egyéb kísérletező telepek felállítása és irányítása.) 5. Termelésjóléti bizottság. (Az egyes érdekelt­ségek szokványainak összegyűjtése, egymással való összeegyeztetése, törvények előkészítése.) 6. Munkásjóléti bizottság. (Népjóléti intézkedé­sek előirányítása és a megvalósítás vezetése. 7. A termelési irodalom megteremtése. (Szakiro­dalom, könyvtár, sajtó és propaganda.) stb. stb. bi­zottságok szükség szerint állítandók fel. * Az intézet pénzügyi megoldása. A fent jelzett módon munkálkodó intézet pénz­ügyi erejét több forrásból igényelheti: 1. Az érdekképviseletektől évi járulékban. (Nem létszám, hanem anyagi erejükhöz képest.)­ 2. A kormány termelésfejlesztési alapjából. (Mezőgazdaság és iparfejlesztés.) 3. Hatósági járulékokból. (Főváros, vidéki vá­rosok és községektől.) 4. Alapítványokból. 5. Adományokból. Az intézet befolyt pénzei az összes kiadások fedezésére szolgálnak, belefoglalva a tisztviselők fize­tését, az előadók tiszteletdiját, külföldi és egyéb tanulmányutak pénzbeli támogatását. Pénzügyekkel egyedül az elnöki iroda foglalkozik. * * * A fentiek volnának vázlatosan a legfontosabb irányelvek, munkaszervek és pénzügyi megoldások, amelyek kellő méltatása mellett fölállíthatnák a Ter­melés Központi Tanácsát. A termelő érdekképviseletek összességének, hogy a fenti tanácsot mielőbb felállítsa a kapcsolatos és fokozott termelés érdekében. De fontos nemzetünk közgazdasági, államháztartásunk aktivitása szem­pontjából is. Végtelenül örülnék, ha az érdekképviseletek az Orsz. Iparegyesületet választanák a tanács székhe­lyéül, mert így Kossuth Lajos intézete a karnak meg­felelően regenerálódhatna. Azonban ha egy érdekképviselet ez ellen ki­fogást emelne, úgy mi sem természetesebb mint egy egész új intézet létesítése, amelyben megkötetlenül lehetne az ország egyetemes gazdasági érdekeit szolgálni.­­ Ha Róbert Emil nemzetgyűlési képviselő úrnak javaslata csak egy Orsz. Gazd. Tanács fölállítására irányul, a Termelési Központi Tanács mint munkál­kodó szerv nélkül, úgy eredményes munkát a Gaz­dasági Tanácstól nem várhatunk. Egy esetben volna hivatása az Orsz. Gazdasági Tanácsnak, ha a nagy szabad érdekképviseletek bár különállóan fölállítanák a maguk hatáskörükben a termelés Központi Tanácsát, melynek keretén belül közös határozatokat hoznának. Ebben az esetben az Orsz. Gazd. Tanács fel­adata lenne a Termelési Központ határozatainak a szakminisztériumokban, ha pedig a határozat kül­gazdaság politikai értékű, úgy külképviseleteink útján érvényt szerezni. Barta Artur, 3. oldal.

Next