Munkásügyi Szemle, 1912 (3. évfolyam, 1-24. szám)

1912-01-10 / 1. szám

Munkásügyi Szemle Az élet. A »Munkásügyi Szemle« számára írta: Forel. I. A megismerés. Az emberi megismerés csak szimbolikus és relatív lehet. A külvilág kombinált ingerei hatást gyakorolnak az ember érzékszerveinek idegvégeire, innét átvitetnek az ember agyára, amelybe teljesen és állandóan belevésőd­nek. A külvilág ingereinek az agyban visszamaradó nyoma az, amit Lemon engrammnak, vagy engrammkomplexumnak nevezett el. Ezek az engrammok tehát a külvilág jelképei, melyeknek minősége, vagy ha úgy akarjuk nevezni, specifikus energiája egyrészt függ az érzékszervek szerkezetétől, más­részt a hatástól, melyet rájuk az illető ingerkomplexum gyakorol. Lemon »Die Mneme« és »über die mnemischen Empfindungen« című művében részletesen kifejti, hogy az agyban felhalmozott, a külvilág ingereinek megfelelő emlékképek, a­melyeket röviden mi is engrammnak akarunk nevezni — később az eredeti ingerkomplexum részleges megismétlése által újból tudatunk felszínére kerülnek, vagy amint Lemon ezt elnevezte, elphoráltatnak. Ily módon látunk, hallunk, érzünk szagot, illetőleg emlékez­hetünk a látottakra, hallottakra, szagokra stb. Ezen ingerekre az agy ismét a mozgató idegek és az izmok segítségével reagál és a körülményeknek megfelelően igyekszik az ingereket kerülni vagy felkeresni, azokat egymás­­között összehasonlítani és ennek az alapján maga számára megállapítja a külvilág jelenségeinek és jelképeinek idő és térbeli különbségét. Minőség, idő és tér csak elvont, szintetikus fogalmak, melyeknek megismerése a különböző ingerek fentemlített érzékeléséből, összehasonlításából nyerhető. A megismerés eme szűk köréből az ember sohasem szabadulhat. Az ellen­vetés, hogy ezzel szemben a mathematika abszolút igazságokat nyújt, csak játék a szavakkal. A tiszta mathematika, amely csak abszolút formulákat nyújt, az absztrakciók, a tartalom nélküli számok játéka. Egyenletei alap­jában véve, amint ezt Delbeouf helyesen megjegyezte, csak arra szolgálnak, hogy különböző jelzésekkel és jelcsoportokkal ugyanazt fejezhessük ki. 3 X3 , 9, az annyit jelent, hogy 9 , 9, mivel 3 X 3 csupán módosított kifejezése a 9-nek stb. Eszerint a természet valóságainak csak jelképes viszonyait ismerjük meg, amelyekből összes pozitív tudásunkat, analógiák és indukciós következtetések alapján felépíthetjük és ebben a mathematika nekünk megbecsülhetetlen, formális segítséget nyújt. Az említett úton megismerjük az életet, mely azért áll oly közel hozzánk, mert magunk is élő lények vagyunk. Amióta az agytudomány arra tanított, hogy agyműködés és lélek egy, vagyis hogy az azelőtt a testről és lélekről általánosan elterjedt dualisztikus felfogás csak illúziókon alapszik és hogy öntudatunk, mint tiszta ön­magunkba tekintés, introspekció, az agy működésétől elválasztható reali­tással nem bír, azóta az élet megismerése mindig magasabb jelentőséget nyert. Az ember számára az élet minden, létének alphája és ómegája. Miben különbözik már most az élet az élettelentől ? Ha a dolgok mélyére hatolunk, akkor az élet alaptulajdonságát ezzel az egy szóval, asszimiláció, jelezhetjük, mely pórias nyelven falást és emésztést jelent. 3

Next