Műszaki Élet, 1959. július-december (14. évfolyam, 14-26. szám)
1959-07-09 / 14. szám
mstSZSBŰZ3EK KMVIWtléK " ÉS A KORSZERŰEK Több panaszt lehet hallani hogy miért gyártunk még ma nyilatkozott hogy hiába tér a Ganz Kapcsolók és Készül is olyan típust, ammelyet nevezik be a száraz típust, mert lékek Gyára által készített gyedszázaddal ezelőtt tervez- amikor szerelésre kerül a sor, száraz, illetve olaj töltésű mag-tek, többnyire csak az olajoshoz neskapcsolókra. Ezek szerint Kohut Mátyást, a Ganz KK tudnak hozzájutni. Ezt már az főmérnökét kérdeztük meg ez anyagbeszerzők is megszokták ügyben, aki elmondotta, hogy és nyilvánvalóan ezért jelenta 25, 60, 200, 350 és 600 amperes Mo típusú olajkapcsolók valóban ilyen régi konstruktészeket többnyire új készülő csók. Gyártják, mert a készkekből kénytelenek kiszerelni, létező rendeli őket és azért is. Amint megtudtuk, már több- mivel az újabb, száraz kivitelű szer szerepelt ez a téma egyéb kapcsolókból nem tudnak még formában is a Magyar Elektro- eleget termelni. A hibákat 400° összesen közel tízezer datechnikai Egyesület fogyasztói szerinte, legtöbbször az okoz- rab készül. A száraz 25 ampeberendezések szakosztályának za, hogy a fogyasztók nem vetítésein és dr. Sziráki Zoltán szik figyelembe az 1951-ben elnök szerint, az Mo olajkapcsolók ügyében már több műszaki vizsgálatot végeztek és sok tárgyalást folytattak a gyártóművel, illetve annak főhatóságával. A reklamációk mélyére nézve azonban — tárgyilagosan vizsgálva a dolgokat — már eddig is sok olyan részlet került napvilágra, amit a fogyasztók nagy többsége nemigen ismer, illetve, amit gyakran még ma is figyelmen kívül nyomtatásban is közreadott leértékelt teljesítőképességeket, amelyeket a fokozott igényű kapcsolási számok, illetve a nagyobb zárlati teljesítmények tettek szükségessé. (Például az Mo 25 típusú kapcsoló nem használható 25 amperre, hanem csak 15 amperre.) De tudnak sok olyan esetről is, amikor olajtöltés nélkül vettek üzembe kapcsolókat, vagy nem megfelelő minőségű olajat alkalmaztak. A másik oldalon viszont igaz to*- TMe®~ az is, hogy a behúzótekercsek hibásodott például egy 350 és egy 600 amperes Mo kapcsoló nemegyszer leégtek, de 1955 óta már megfelelően impregmire kitűnt, hogy meg 19d- nnyit tekercseket készítenek, ben vásárolták, de csak most Sajnos, az sem válik a kapvették használatba, pedig szakcsolók előnyére, hogy a belső mai körökben általában ismert áramvezetőket (az érintkeződolog, hogy ezzel a két típuskön kívül) vasból, vagy aiusal sok baj volt annak idején, míniumból kénytelenek — 1953-ban azután rájöttek a egy régi rendelkezés alapján hiba forrására: mágneses rö- t még most is készíteni, vidzárlat keletkezik a három- Az építőipari tárca keretén fázisú mágnes behúzóteher- belül például különösen azt csőnek felerősítésénél, és ez hibáztatják, hogy nemigen okozta, hogy a kapcsolók 200— jutnak a korszerű VM-típusú 250 wattot vettek fel a meg száraz kapcsolókhoz. Bánóczy engedett 100—120 W helyett. György, az ÉVITERV iroda- Más lapra tartozik megint az, vezetője, kérdésünkre egy rés típusból azonban csupán 3000 darabot gyártanak, de több, mint kétharmadát elviszi a szerszámgépipar. A száraz típus kétszer olyan drága, viszont 100 000 helyett 5 millió kapcsolást bír ki és az óránkénti kapcsolások száma 3000. A Mo kapcsolóknál a megengedett óránkénti kapcsolások száma csupán 10. Igen sajnálatos, hogy a gyár nem korábban kezdte már el a korszerűtlen Mo-kapcsolók gyártásának fokozatos leállítását, és hogy csak 1960-ban lesz módjukban erőteljesebben növelni a száraz típusok havonkénti mennyiségét , akkorra készül el a szerelőszalag. A fogyasztóknak tehát addig is, amennyiben Ganz KK-kapcsolót vásárolnak és csak Mo-típushoz jutnak hozzá, mindezt szem előtt kell tartaniuk az üzembiztonság érdekében. Viszont a gyárnak gondoskodnia kellene több tartalék-alkatrészről és amellett siettetni kellene a száraz típusok szalagszerelését. Nyilvánvalóan ők is belátják, hogy a Mo-típusok ideje már réges-régen lejárt, az előbbieket egyáltalában nem, vagy csak ritkán lehet a készletezőnél kapni, az utóbbiak pedig még mindig meghibásodnak és a tartalék alkatrégi kedik nagyobb igény típus iránt a készletezőnél Vagy talán azért, mert olcsóbb? Megtudtuk, hogy az olajos típusokból havonta6000 darab 25 amperes, a többiekből Sabó A HOLDVULKÁNOSSÁG MEGFIGYELÉSE Az elmúlt év novemberében Kozirev szovjet csillagász a Hold Alphonsus kráterében vulkáni tevékenységet észlelt. A felfedezés a csillagász számára azért meglepő, mert a Holdat régen kihűlt égitestnek tudta. Éppen ezért sok aggály merült fel Kozirev megfigyelésével kapcsolatban, és világszerte végeztek ellenőrző megfigyeléseket. Úgy hiszem, nem kell közelebbről ecsetelni, hogy milyen nagy szerepe van ilyen csillagászati megfigyelésekben a műszertechnikának, hiszen ez teszi egyáltalán lehetségessé, hogy a csillagász ilyen megfigyelésekkel foglalkozzék. A holdfelszín tanulmányozásával kapcsolatban felmerülő legelső probléma a megfigyelésre használt távcső felbontóképessége, vagyis az, hogy a használt távcső mekkora kiterjedésű felszíni alakzatok megkülönböztetését teszi lehetővé. A távcső feloldóképességét első közelítésben — a használt fény hullámhosszától eltekintve — az objektív átmérőjének és gyújtótávolságának viszonya határozza meg. A nagyítás fokozása tehát nem növeli a kép részleteit a feloldóképesség által megengedett határon túl, sőt bizonyos optimum után kimondottan rontja is azt. A világ jelenlegi legnagyobb távcsöve, a Palomarhegyi 5 méter tükörátmérőjű reflektor 40 méter kiterjedés tárgyak elkülönítését teszi lehetővé a Holdon. Egy 20 cm objektív átmérőjű és 3 méter gyújtótávolságú távcső a Hold felszínén 1,2 km kiterjedésű alakzatot mutat még meg a környezettől elkülönítve. Mindez együttvéve annyit jelent, hogy a Kozirev-féle felfedezés esetleges látható következményeinek megfigyelésére annál nagyobb remény van, minél nagyobb objektívátmérőjű távcsővel folyik a vizsgálat. A felbontóképesség kellő nagysága azonban egymagában nem feltétlenül vezet eredményre. Ezt éppen a Hold-vulkánossággal kapcsolatosan kellett ismételten tapasztalni. Ugyanis még 1956-ban Alter, a Wilson-hegyi csillagvizsgáló 157 cm-es reflektorával elhomályosodást észlelt az Alphonsus kráterében. Ezt színszűrőkkel végzett vizsgálatok során tapasztalta. Inszélesebb tartományát teszik hozzáférhetővé. A morfológiai elváltozás . V, , , ,, , , ,, ... _ » - megfigyelését illetően a nemmeglalt fényben a homályosé- bizonyult eléggé meggyőző- a vélemény meglehetődasnak nem mutatkozott sem- nek, egészen addig, amíg a mi jele. Ha azonban kék szű- színszűrős vizsgálatok ki nem rőn át vizsgálta az Alphon- mutatták, hogy az elváltozás lust, a kráter feneke homá- során keletkezett, mintegy 2,5 lyosnarc látszott, míg vörös km kiterjedésű új folt szint szűrő alkalmazása esetén az változásokat mutat. Ezeket átlátszólag ismét normális egyes kutatóknak a láva kivált. Tulajdonképpen Alter- hűtésekor észlelhető színvámnek ez a felfedezése késztettozásokkal sikerült kapcsolatia hozkevet arra, hogy azba hozni, s innen a vulkános Alphonsus rendszeres megfiságra vonatkozó nézetügyelésével foglalkozzék. Miután a homályosodást a kráterben csak gázok jelenléte okozhatta, a vizuális és fotografikus megfigyeléseknél több reménnyel kecsegtetett a spektroszkópiai megfigyelés. Természetesen állandóan spektrogrammokat készíteni rendkívül fáradságos és költséges lett volna. Ezért Kozirev is a színszűrős vizuális megfigyelés mellett maradt, előkészítve azonban a megfelelő spektroszkópot arra az esetre, ha az átlátszóság a kékben erősen romlana. Ez 1958 novemberében következett be. Kozirev megfigyeléseit a Szimeszi Asztrofizikai Intézetben végezte, az intézet 122 cm-es nyílású reflektorával. Az átlátszóság erős romlásának idején spektrogrammot készített ugyanezzel a műszerrel, rászerelve az intézet nagy spektrográfját, amely 25 angström/mm diszperziót ad. A Hold fényessége még elégséges ahhoz, hogy ilyen diszperziót lehessen alkalmazni. Nagyobb diszperzióval azonban már csak Nap-spektrumot lehet készíteni. A spektrogrammot Kozirev fotografikusan rögzítette, és széna felvételen találta meg azt a C- molekulasávot, amely a Hold színképében egyébként rém fordul elő, és amely a vulkáni gázok színképére jelemző. Ez a felvétel tanúskodott először arról, hogy a már régebben is többször gyanúban forgó Alphonsus kráterben Valóban gázkitörés törént. Ez a körülmény egymagában természetesen nem lett volna elegendő arra, hogy Hold-vulkánosságról beszéljetek. Ugyanis a gázkitörést valamilyen gázzárványnak omlás vagy beszakadás révén történő felszabadulása is előidézhetné. A vulkánosság akkor került először konkréten szóba, amikor a gázok eloszlása után a kráter belsejében morfológiai elváltozás után kutatva ilyet találtak is. Ez azonban még mindig nem sem eltérő. Kuiper például a McDonald Obszervatórium 208 cm nyílású reflektorával integrált fényben végzett vizsgálatai során nem észlelt elváltozást. Angol csillagászok azonban színszűrös vizsgálataik során megfigyelték az új foltot. A budapesti Uránia Bemutató Csillagvizsgáló munkatársai is észlelték E tekintetben ismét a fo az elváltozást, színszűrő hasztográfiai észlelések kerültek nálata mellett. A felhasznált előtérbe, vizuális megfigyelő- műszer 1,2 km kiterjedésű sekkel összekapcsolva, így is alakzat felismerését teszi lemét a lehetőleg nagy objekhetővé, s mivel az új foktív átmérőjű távcsövek kerül itteni és más vizsgálatok szerek előnybe. Ezek főként tokrint is mintegy 2,5 km kilós távcsövek, reflektorok, terjedésű, a megfigyelést reáhiszen 1 méternél nagyobb lisnak kell tekinteni. átmérőjű lencsék technikai megvalósítása az üveg deformációja miatt rendkívül nehéz. S itt a tükröknek a lencsékkel szembeni másik nagy előnyük is van: a látható spektrumon kívül az ibolyántúli tartományban is jól reflektálnak, ha fémbevonatuk A vita eldöntése természetesen nem a mi feladatunk. Az elmondottak mindenesetre rávilágítanak arra, hogy a csillagászati vizsgálatokban, amelyekben a Naprendszer objektumai az ember számára egyelőre még közvetlenül hozzáférhetetlenek, milyen fontos szerep jut a csillagaalumíniumból van, míg a lencsék ultraibolyában elnyeszett műszereknek lök, így a tükrök a spektrum SINKA JÓZSEF A MEFI újdonságai Nehéz a választás még akkor is, ha König Imre főmérnökhelyettes, akivel a Mezőgépfejlesztési Intézet egyik rajztermében beszélgetünk, készségesen vállalkozik arra, hogy felvilágosítást ad az íróasztalán levő rajzok, műszaki leírások, fényképek tömkelegéről. És ez nem is csoda, hiszen az intézet idei tervében kb. 80 probléma megoldása szerepel. Nézzük hát az újabbak közül a legfontosabbakat... Az FE—3 függesztett eke bármely traktor hidraulikájára szerelhető. Legfőbb előnye a jelentős súlycsökkenés és vonóerő-megtakarítás, valamint az önbeálló függesztés. A hasonló típusú régi vontatott ekék súlya 760 kilogramm, az FE—3-asé viszont csak 285 kilogramm. A vonóerő-megtakarítás a vontatott ekékhez viszonyítva közel 48 százalék. Az önbeálló függesztés lehetővé teszi, hogy az új eke szántásnál a talaj domborzati viszonyainak legmegfelelőbb munkát végezze. Az FE—3-as mélységingadozása az eddigi függesztett ekékhez viszonyítva csak feleakkora. Kerekes traktorral mág 9 centiméter mély altalaj lazítást is végez a szántás alá. Az UMA A fejlett mezőgazdasági országokban már régóta foglalkoznak szerszámhordozó erőgépek kialakításával. Ezek csak különböző művelő szerszámok hordozására alkalmasak, de nagyobb mezőgazdasági munkagépek (pl. aratócséplő) nem szerelhetők rá. A következő lépés az volt, hogy igyekeztek mindjobban figyelembe venni a mezőgazdasági munkagépek kialakításával, szerelhetőségével, üzemeltetésével kapcsolatos adatokat. E törekvések tábbfejlesztett változata lényegében négy kerékre szerelt csőkeretből áll — ezekre lehet rászerelni a különböző, főleg betakarító gépeket, a motor és a sebességváltó pedig hátul nyer elhelyezést. Szerkesztésénél az úgynevezett kétmotoros megoldást alkalmazták (az alvázat és a rászerelt munkagépet külön egyegy motor mozgatja) — ez az elrendezés ugyanis javítja a munka minőségét és a termelékenységet. A kétmotoros kivitelnek az az előnye, hogy — mivel az év kétharmad részében csak egy motor erejének megfelelő lóerőmennyiség szükséges — így jobban kihasználjuk a motor teljesítményét. Az a tény, hogy a nagy gépeknél alkalmazott két teljesen azonos motor helyettesítheti egymást, megkönnyíti a motorok javítását. Mivel az alváz hajtására külön motor szolgál, a gázadagolás módosításával a sebességeket közel fokozatnélkülivé lehet tenni. Már 1957-ben megkezdték az UMA legfontosabb szerelvényeinek kialakítását. Ezek a következők: aratócséplő, járvaszecskázó, kétsoros kukoricabetakarító, kocsiszekrény, kultivátor, műtrágyaszóró, fűkasza, vetőgép. E gépekkel már jórészt kísérleteket is végeztek ,s jövőre megindul a C-sorozatgyártás. Az idei aratásnál például széleskörű kísérletek folynak az alvázzal és a rászerelt aratócséplőigéppel. Még kb. 10—12 szerelvénygép kialakítását tervezik. Kukoricabetakarító gép Külföldi tervek alapján 1955-ben készült el az első KAS—2 kétsoros vontatott kukorica kombájn. 1957-ben Romániában a Szovjetunió, Románia és Magyarország e géptípusaival összehasonlító kísérletsorozatot végeztek, amelynek során kitűnt, hogy a gép minősége nem kielégítő, nem elég üzembiztos és túlságosan bonyolult, tehát továbbfejlesztésére nem sok lehetőség nyílt. Ezért az intézet munkatársai a KAS—2-től elvileg eltérő úton egy szovjet tanulmányút tapasztalatai alapján kialakítottak egy Zetor— 25 K-traktorra szerelhető egysoros kukoricabetakarító géptípust. Legfőbb előnye az egyszerű szerkezet, a viszonylag kis erőfelvétel és súly. (A KAS 2-nél az egy sorra eső súly 1150 kg, az új gépé viszont csak 700 kg). Emellett jelentős javulás észlelhető a munka minőségében is. Az új gép a következő műveleteket végzi el: levágja a szárat, megfelelően kiképzett hengerpárral letöri, majd tartályba gyűjti a csöveket. A szárat szecskázó szerkezet aprítja fel. Ha sílózásra szánják, az aprított szár a gép mögé akasztott pótkocsiban gyűlik össze, ha viszont (Péti sóval beszórva) szerves trágyaként akarják felhasználni, szétszórja a gép a földön. Ezenkívül ősszel megkezdik a kísérleteket egy ugyanilyen elven működő kétsoros kukoricabetakarító géppel, amely az UMA-ra szerelhető. Kísérletek aratócséplőgépekkel Napjainkban az aratás időszakában egész sor kísérletet végez az intézet aratócséplőgépekkel. Ezek legfőbb célja, hogy újabb adatokat nyerjenek a teljesítményről, veszteségekről, üzembiztonságról stb., hogy ezek alapján hazai viszonyainknak megfelelően tovább fejleszthessék e gépeket. Az új gépek sorában például kipróbálnak egy mezőgazdasági alvázra szerelt 800 milliméter cséplőszélességű, valamint egy új elvek alapján felépített 1200 milliméter és több továbbfejlesztett 900 milliméter cséplőszélességű aratócséplőgépet. Az ősz folyamán már rendelkezésre állnak majd a kísérletek kiértékeléséből nyert adatok. Ezenkívül még sok új géptípus tervezésén és tökéletesítésén dolgoznak az intézetben. Ilyen a többek között a sorközi szőlőművelés, a szőlőtermés bogyózásának, a sajtolásnak a gépesítése. A munka pontos terv szerint folyik, hiszen a mezőgazdasági gépek idényjellegűek, ezért a terveknek úgy kell elkészülniük, hogy maradjon idő gyártésra, még a mezőgazdasági idényben történő kipróbálás előtt. SIMONFFY GÉZA Az Országos Erdészeti Egyesület közgyűlése között zajlott le az Országosos Erdészeti Főigazgatóvá Erdészeti Egyesület közgyű között kialakult jó kapcsok lése, amelyet egybekötöttek a tokkal is. A pártolótagsá Csongrád megyei erdőgazdái megszervezésével az egyesülkodás eredményeinek ismeretett új lehetőségek nyíltül tetésével és megvitatásával. így tudták elérni azt, hogy A közgyűlésen Madas And közgyűlés egyben az egyesírás, az egyesület elnöke szület harmadik vidéki vándor nőtt be az elmúlt három év gyűlése lett. Ilyen rendezve munkájáról. Ez időszak főnyékét az egyesület eddig a célkitűzése a vidéki csoportok egyéni tagdíjakból nem tu kifejlesztése volt, s ezen adott fedezni, téren a vezetőség valóban A beszámoló után Madagén 30 eredményeket ért el András átadta az erdőgazda Jelent,s el?rehalatdlt, t?rtettság fejlesztése terén kiváló külföldi kapcsolatok krepi- munkát végzett tagoknak ,eseben is. Cserelátogatásokat Bed,5 Albert‘.díjat; a vele szerveztek a lengyel, bolgár, járó 5000 forinttal A díjba jugoszláv és román szakem- Babos Imre Kocsárdozó perekkel, s legközelebb Juhuszoly és Sali Emil részesül 20-án érkezik az egyesület végül a közgyűlés megválasz meghívására 10 erdészeti tótta az egyesület új elnök szakember a lengyel NOT rérségének tagjait, ízéről, a magyar erdőgazdát A közgyűlést követte , codas elsősorban az erdő- Csongrád megyei erdőgazda nűvelési és erdőgazdasági gépkodásról szóló beszámoló éresítési kérdések — tanulmá- vita, majd az ülés másodilagozására. A beszámoló tégnapján a részvevők a fasér ,alkozottas. egyesület és az területre utaztak, ahol a szegedi Vízügyi Igazgatóság bemutatta a hullámtérben felújított rontott füzeseket és nyártelepítéseket. A helyi csoport a Mártélykörtvényes hullámtéri erdőben mutatta be a hullámtéri erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat és az ezekben az állományokban Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Fővárosi Gázművek július 3-án és 4-én gázipari ankétot rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. Az ankét megnyitó előadását Csenterics Sándor nehézipari miniszterhelyettes tartotta, gázgazdálkodásunk politikai és gazdasági jelentőségéről. Előadásában ismertette a magyar energiamérleget, s azokat az érveket, amelyek a gáz alkalmazásának kiterjesztését indokolttá teszik. Dobó László a gázgazdálkodás országos fejlesztési lehetőségeiről számolt be. A jelenlegi végzett ápolóvágások hatásait. Az ülés harmadik napján a részvevők két szegedi faipari üzemet: a Furnír- és Lemezműveket és a Gyufagyárat tekintették meg. Az újonnan megválasztott elnökség július 20-án tart ülést, amelyen soraikból megválasztják az egyesület elnökét, két alelnökét, főtitkárát és főtitkárhelyettesét. helyzet és a külföldi összehasonlító adatok ismertetése után kitért az új földgázmezők feltárásának, az országos távvezetékhálózat kiépítésének és az országos gázellátás megszervezésének problémáira. Dr. Váry Ferenc a főváros gázellátásának távlati tervét, Szász Frigyes a gázipar fejlődésének ipari hátterét ismertette, majd Vida Miklós a gázipari kutatás, tervezés és oktatás. Hász István pedig a gázipar szervezeti kérdéseiről számolt be. Az ankét végül a gázellátás fejlesztésének elősegítését célzó határozatokat hozott. Gázipari ankét Jerevánban megkezdik Európa legnagyobb gyűrűalakú elektrongyorsítójának készítését. (Pravda.) Csehszlovákiának jelenleg 6 tengerjáró kereskedelmi hajója van. Most újabb két hajót rendeltek, egy 12 ezer tonnásat Japánban és egy 3200 tonnásat Bulgáriában. Gyorsan halad a Szerpuhov-Leningrad közötti gázvezeték építése. A 806 kilométer hosszú vezeték 200 folyó és patak medre alatt és 43 mocsaras területen halad keresztül. Az albán iparban jelenleg minden 19 munkásra jut egy mérnök vagy technikus. A tervek szerint 1966-ig a mérnökök számát háromszorosára, a technikusok számát kétszeresére emelik. Japánban ez év májusában 740 ezer tonna nyersvasat és 1,4 millió tonna acélt termeltek. A vas acélgyártás növekedése annak tulajdonítható, hogy a gyárak pótolni akarják a tavaszi sztrájkok okozta kiesést. (MTI) A Szovjetunióban elkészült az első csehszlovák atomerőmű 150 ezer kW teljesítményű reaktora. Hatásfoka kb. kétszer nagyobb mint a Szovjetunióban 1954-ben üzembe helyezett atomerőmű hasonló berendezéséé. A Szaharában kutató olajszakemberek jelentették, hogy a sivatag nyugati részén is kőolajra bukkantak. (MTI)