Műszaki Élet, 1965. július-december (20. évfolyam, 13-26. szám)
1965-07-01 / 13. szám
A beszámolási időszakban tovább fejlődött a szövetség és az egyesületek munkája. Az országunkban kialakult jó politikai légkör, társadalmi életünk demokratizmusának fejlődése, a technika és a tudomány világszerte tapasztalható gyors haladása növelte szakembereink aktivitását, kedvező hatással volt az egyesületi mozgalomra. A szövetség tevékenységének egész területén igen eredményes munka folyt az MTESZ alapvető céljainak megfelelően az V. közgyűlés által megjelölt irányban. A szövetség az egyesületi tagság társadalmi munkája révén jelentős segítséget adott a párt- és kormányhatározatokban megjelölt népgazdasági és kulturális feladatok végrehajtásához. Az MTESZ és tagegyesületei tevékeny munkát végeztek a többi között mezőgazdaságunk szocialista átalakításával, ipari struktúránk kialakításával, szakmai oktatásunk fejlesztésével, az építés nagyiparosításával, a gyártmányok és a gyártás fejlesztésével, új alapkutatási eredmények megvitatásával és ismertetésével és a szervezés-vezetés színvonalának emelésével kapcsolatos műszaki és tudományos kérdések megvitatásában, és hozzájárultak ezek megoldásához. Az MTESZ tagegyesületeinek taglétszáma az V. közgyűlés óta közel húszezerrel növekedett, s ezen belül jelentősen megnőtt az egyesületi munkában aktív tagok száma. Évenként ma már több, mint 200 nagy tudományos konferencia és mintegy kétezer kisebb rendezvény zajlik le. Különösen figyelemreméltó az aktivitás növekedése vidéki szervezeteinknél. Sikerült a szövetség keretében folyó társadalmi munkába számos szakembert bevonni olyan területekről (pl. külkereskedelem), amely szakágak eddig az MTESZ-ben nem voltak képviselve. Jelentősen megjavult a viták, ankétok, konferenciák tartalmi és szervezeti előkészítése, szakmai színvonala; ez hozzájárult kultúránk, tudományunk nemzetközi elismertetéséhez is. Javult a vezetés színvonala mind a szövetségben, mind a tagegyesületekben. A vezető szervek rendszeresebben, demokratikusabban és egyben hatékonyabban fejtették ki működésüket Az MTESZ és az egyesületek munkája szervezettebb, koordináltabb lett, javult a különböző szakterületek együttműködése a társadalmi munka területen. A műszaki tudományos munka tartalmasabbá vált. A szövetség és az egyesületek tevékenységüket gondosan összeállított munkatervi irányelvek alapján szervezték meg, figyelembe véve a különböző intézmények, vállalatok igényeit és az érdekelt szakemberek véleményét. Megnövekedett a fiatal szakemberek érdeklődése az egyesületi munka iránt, nem egy területen nagy számban sikerült friss erőket bevonni a munkába és a vezetésbe is. A szövetség központi szakosztályaiban, bizottságaiban, valamint a tagegyesületekben eredményes és egyre jobban összehangolt munka folyt olyan területeken, mint az ipargazdaság, az anyagmozgatás, az automatizálás és információfeldolgozás, a műszaki ellenőrzés, a mezőgazdaság gépesítése, a műszerfejlesztés, a szabványosítás, . ...1«1 stb. Fejlődött e téren a külföldi egyesületekkel, illetve nemzetközi szervezetekkel való együttműködés is. Az egyesületi munkában való részvétel nyomán is a szakmai értelmiség széles körében megnövekedett a népgazdasági öszszefüggések iránti érdeklődés, általánosabbá vált a gazdaságossági szemlélet és egyben erősödött a társadalmi felelősség tudata is. Az MTESZ keretében folyó társadalmi munka jelentősége mind nagyobb körben vált ismertté; a különböző állami és pártszervekkel az együttműködés szorosabb lett. A szövetség és tagegyesületei munkájukban elsősorban a már bevált formákat és módszereket fejlesztették tovább, de emellett bevezettek olyan új munkamódszereket is, mint pl. a széles körű közvéleménykutatás, a vidéki szervezetek és az egyesületi központok (szakosztályok) munkaterveinek összehangolása, központi rendezvények vidéken való megszervezése. ■k Az MTESZ VI. közgyűlése a szövetség fejlődésében elért nagy eredmények mellett megállapítja azt is, hogy a társadalmi tevékenység nem egy területén a munka további javítására van szükség. Tovább kell növelni a szövetségnek és tagegyesületeinek a közéletben való szerepét, még hatékonyabbá kell tenni azt a segítséget, amelyet a szakemberek társadalmi tevékenysége nyújt népgazdasági, társadalmi, kulturális feladatainak megoldásában. ★ A vezető szervek gyakrabban tárgyaljanak meg az országos műszaki és tudománypolitika kialakításával összefüggő feladatokat, az értelmiség széles köreit érintő gazdaságpolitikai és ideológiai vonatkozású kérdéseket. Dolgozzanak ki megfelelő módszereket a javaslatoknak az eddiginél eredményesebb érvényesítésére. A közgyűlésen elhangzott gazdaságpolitikai, műszaki és tudománypolitikai konkrét javaslatokat az országos vezetőség vizsgálja meg és szükség szerint kezdeményezzen központi bizottsági és egyesületi társadalmi munkát a velük való foglalkozásra. ★ Fűzzék még szorosabbra a kapcsolatokat a párt- és kormányszervekkel, törekedjenek még folyamatosabb együttműködésre minden szinten abból a célból, hogy idejekorán megvitathassák és észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék megoldáshoz mindazokat a feladatokat, amelyeknek a szakemberek körében való sokoldalú vizsgálata hasznos és eredményes lehet. Amellett, hogy a már meglevő kapcsolatokat tovább kell erősíteni a társadalmi és állami szervekkel, ezen belül is nagy súlyt kell helyezni az együttműködésre: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal, az OMFB feladataihoz kapcsolódó kérdéseknek a szövetség keretében való megvitatásával, az OMFB-ben kidolgozott fejlesztési koncepcióknak az egyesületi tagság körében való ismertetésével, megtárgyalásával, valamint a Művelődésügyi Minisztériummal, az ipari tárcákkal és az egyetemekkel annak érdekében, hogy a szövetség a tagegyesületek segítségével az eddiginél hatékonyabban tudja támogatni az oktatási rendszer fejlesztését, valamint a szakmai képzés területén meglevő jelentős problémák megoldását, beleértve a természettudományi tanárképzés és a középfokú technikusképzés problémáit is, a Magyar Tudományos Akadémiával, továbbá a Tudományos és Felsőoktatási Tanácscsal a tudományágak fejlesztésére, a tudomány szervezésére vonatkozó elgondolások megvitatásával. Szervezetté kell tenni a kapcsolatokat a minisztériumokkal és szorosabban kell együttműködni az átszervezés következtében kialakult nagyvállalatokkal. ■k Tartalmasabbá kell tenni az együttműködést a SZOT-tal és az iparági szakszervezetekkel (beleértve az egyesületek üzemi feladatainak meghatározását, a kölcsönös információ megszervezését, a tervkoncepciók megvalósulásának ellenőrzését, valamint az egyesületi tagság körében felmerült sajátos érdekvédelmi problémák megoldását, továbbá a KISZ-szel az ifjúságnak a műszaki-tudományos társadalmi mintába való fokozottabb bekapcsolása érdekében. Továbbra is hatékony együttműködésre kell törekedni a TIT-tel, és támogatni kell a dolgozók széles rétegeit érintő ismeretterjesztő munkáját. ★ Jobban össze kell hangolni a szövetség és a tagegyesületek vezető szerveinél, munkáját, tovább kell javítani a kölcsönös tájékoztatást. Az országos vezetőség dolgozza k ennek legsürgősebb teendőit Egyes, több ágazatot érintő vagy országos gazdaságpolitikai, tudományfejlesztési, oktatási és hasonló feladatokat, a szakmai értelmiséget vagy a szövetség társadalmi tevékenységét érintő kérdéseket oly módon kell az egyesületekben és a szövetség vezető szerveiben (területi elnökségeiben is) megtárgyalni, hogy a szövetség — e tanácskozások eredményeit összegezve — az egész tagság, az értelmiség összes érintett rétegeinek álláspontját képviseliesse a szóbanforgó kérdésekben. Tovább kell fejleszteni az egyesületi élet demokratizmusát a tagság tájékoztatásával, a szakemberek különböző rétegei véleményének állandó tanulmányozásával, friss erőknek a vezetésbe való folyamatos bevonásával. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a vezetőszervi tanácskozások rendszeres megtartására; arra kell törekedni, hogy a szövetség és az egyesületek vezető szervei (az állandó, vagy időszaki bizottságok előkészítése alapján) minden lényeges kérdésben való állásfoglalást megtárgyaljanak. Folytatni kell és minden területre ki kell terjeszteni azt a munkát, amelyet tagszervezeteink nagy része már végez a fiatal szakembereknek a társadalmi munkába való fokozottabb bevonása érdekében. ★ Megfelelő eszközök, szervezési módszerek, tematika megválasztásával törekedni kell arra, hogy fokozzuk az üzemi szakemberek, a kutató, fejlesztő, tervező intézetek szakembereinek érdeklődését az egyesületi munka iránt. Az országos vezetőség vizsgálja meg egységes elvek alapján kidolgozott, de az eddiginél differenciáltabb tagsági rendszer kialakításának lehetőségét annak érdekében, hogy a különböző szakmai rétegek számára megkönnyítsük a műszaki-tudományos mozgalomban való részvételt. Rendezni kell a több egyesületben érdekelt szakemberek tagságának ügyét. * Az egyesületi életben továbbra is fokozottan érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a feladatokat igen körültekintően kell kiválasztani abból a szempontból is, hogy ne annyira számszerű eredményekre törekedjünk, mint sokkal inkább a minőséget, a munka hasznosságát, hatékonyságát, tudományos színvonalát, gazdasági eredményességét tartsuk szem előtt. Különösen fontos ez a következő periódusban, amikor az egyesületi munka szervezésében is messzemenően figyelembe kell vennünk a takarékosság szempontjait és anyagi, szervezési és egyéb lehetőségeink korlátozott voltát. ★ Foglalkozni kell a természettudományi egyesületek sajátos problémáival. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely az alapkutatások ipari határozatai alkalmazását segíti elő. Nagy figyelmet kell fordítani a matematikai módszerekre, és támogatni kell gyors elterjedésüket a népgazdaság egész területén. Támogatni kell a tudományok új ágainak minél szélesebb körben való alkalmazását. Az országos vezetőség gondoskodjék arról, hogy a szövetség keretében rendszeresen és szervezetten foglalkozzanak a szakmai nyelv fejlesztésének kérdéseivel. * A műszaki és tudományos tájékoztató tevékenység különböző ágaiban, a konferenciák, előadások, kiállítások és bemutatók, tanulmányutak, tanfolyamok stb. szervezésében, a szakmai filmek terén, a folyóiratok és kiadványok szerkesztésében még inkább, mint eddig, arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket és egyéb eszközöket oly módon használjuk fel, hogy az szakmai tartalom, színvonal, hatékonyság és gazdaságosság szempontjából a legszigorúbb követelményeknek megfeleljen. A szövetség és a tagegyesületek vezető szervei ilyen igénnyel kísérjék figyelemmel és bírálják folyamatosan a területükön folyó tevékenységet. Illetékes szervek bevonásával felül kell vizsgálni a szakfolyóiratok terjesztésének helyzetét. Támogatni kell a Műszaki Múzeum kifejlesztését. ★ Nemzetközi munkánk további fejlesztésében a baráti szocialista országok hasonló szervezeteivel való együttműködés mellett, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokon kívül azokra az országokra kell megkülönböztetett figyelmet fordítani, amelyekkel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésünk kiépülőben van, vagy kiépülése kívánatos. Ezen belül törekedni kell a fejlődő országok szakembereivel való kapcsolatok lehetőségeinek feltárására, illetve ilyen kapcsolatok létrehozására. ★ A vidéki munkában elért eredményeket tovább kell fejleszteni , összes megyénkben létre kell hozni, illetve meg kell erősíteni az MTESZ szervezeteit és további lépéseket kell tenni az irányban, hogy a lehetőségekhez mérten mindenütt megfelelő körülményeket, jobb technikai feltételeket teremtsünk a társadalmi tevékenység számára. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy a megyei és városi regionális kérdésekkel hatékonyabban tudjanak foglalkozni. Megyei szervezeteink fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy a különböző szakmai egyesületek tevékenységükkel a mezőgazdasági kérdések megoldásához az eddiginél tervszerűbben és hatékonyabban járuljanak hozzá. Az egyesületek kezdeményezzék és segítsék vidéki továbbképző tanfolyamok szervezését, a szélesebb körű szakmai tapasztalatcserét belföldi és külföldi viszonylatban. ★ Fokozni kell a központi bizottságok, a tagegyesületek, a vidéki szervezetek közötti együttműködést; intézkedéseket kell tenni a különféle MTESZ szervekben folyó tevékenységnek az eddiginél eredményesebb összehangolására. Folytatni és fejleszteni kell azt a munkát, amelyet szövetségünk vezető szervei és központi bizottságai végeznek annak érdekében, hogy olyan műszaki, tudományos, gazdasági, szervezési stb. kérdések vizsgálatát, amelyek több ágazat szakembereinek együttes munkáját igénylik, szervezetten, jó hatásfokkal valósítsák meg. ★ Az országos vezetőség vizsgálja meg a klubélet kifejlesztésének lehetőségét. Az MTESZ VI. közgyűlésének 4 MŰSZAKI ÉLET Kitüntetések az MTESZ közgyűlésén A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Csedreki László főmérnök (MTESZ Hajdú-Bihar megye SB), dr. Ember Kálmán ORF ny. elnökhelyettese (OMBKE), dr. Fonó Albert Kossuth-díjas, az MTA levelező tagja (MTESZ Asztronautikai Szakosztálya), Fuchs László Kossuthdíjas egyetemi tanár (BJMT), Ganger György, a Hűtőlánc Tárcaközi Bizottság vezetője (MÉTE), dr. Groscsik János ny. egyetemi tanár (SZTE), dr. Harsányi István egyetemi docens („IPARGAZDASÁG” szerk.), Heimer Jenő, a MIGÉRT igazgatója (MATE), dr. Hile Alfréd ny. osztályvezető (MMT), Holló István, az OVF osztályvezetője (MHT), dr. Homoródi Lajos egyetemi tanár (GKE), dr. Hornung Andor (GTE), dr. Kádas Kálmán egyetemi tanár (KTE), dr. Magyar Károly igazgatóhelyettes (MKE), dr. Molnár Béla igazgató (MAE), Morvai Gusztáv, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettese (MiFT), Nagy Iván főosztályvezető (MTESZ Központi Automatizálási Bizottság), Philip Miklós, az MTESZ főtitkárhelyettese, Pilter Pál ig. h. (OMBKE), dr. Renner János ny. osztályvezető (MGE), Riedl Gyula főmérnök (OEB), Sólymos János főmérnök (KTE), Somos István főelőadó, (BTE), Szepessy Sándor főmérnök (MEE), dr. Tiszai István főoszt. vez. h. (ÉTE), dr. Varga József egyetemi tanár, az MTESZ alelnöke (GTE), Vermes Miklós Kossuth-díjas tanár (ELFT), Wahlner Aladár oszt. vez. h. (ETE), dr. Wessely Imre aranyokleveles vegyészmérnök (SZTE). A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Bencze Pál tud. munkatárs (MGE), dr. Borsos Zoltán csoportvezető mérnök (MTESZ Vas megyei IB), Cseresnyés Géza oszt. vez. h. (MTESZ Üzemszervezési Munkabizottság), Erdélyi Ferenc főoszt. vez. (MTESZ Csongrád megyei IB), Forgó Sándor főmérnök (GTE), Földes György műszaki vezető (PNYME), Kamarás Sándor főelőadó (TMTE), Kismarton Károly, a Borsod megyei Minőségvizsgáló Intézet vezetője (MÉTE), Ludányi János szervezési vezető (MEE), Makó Zoltán oszt. vez. (HTE), Nyújtó Ferenc oszt. vez. (MAE),dr. Pécsi János csop. vez. (TMTE), Pesti Tibor irodavezető (ÉTE), Radnóczi Ferenc tanszékvezető egyetemi docens (MAE), Reményi Gusztávné tanár (BJMT), Rieger Éva tud. munkatárs (ELFT), Rónai Endre gyárrészlegvezető (TMTE), dr. Szíjgyártó Zoltán tud. főmunkatárs (MHT), Vincze Gyula főmérnök (MTESZ Borsod megyei IB).