Műszaki Élet, 1965. július-december (20. évfolyam, 13-26. szám)

1965-07-01 / 13. szám

A beszámolási időszakban tovább fejlődött a szövetség és az egyesületek munkája. Az országunkban kialakult jó politikai légkör, társadalmi éle­tünk demokratizmusának fejlő­dése, a technika és a tudo­mány világszerte tapasztalható gyors haladása növelte szak­embereink aktivitását, kedvező hatással volt az egyesületi moz­galomra. A szövetség tevékenységének egész területén igen eredményes munka folyt az MTESZ alap­vető céljainak megfelelően az V. közgyűlés által megjelölt irányban. A szövetség az egyesületi tagság társadalmi munkája ré­vén jelentős segítséget adott a párt- és kormányhatározatok­ban megjelölt népgazdasági és kulturális feladatok végrehajtá­sához. Az MTESZ és tagegyesületei tevékeny munkát végeztek a többi között mezőgazdaságunk szocialista átalakításával, ipari struktúránk kialakításával, szakmai oktatásunk fejlesztésé­vel, az építés nagyiparosításá­val, a gyártmányok és a gyár­tás fejlesztésével, új alapkuta­tási eredmények megvitatásával és ismertetésével és a szerve­zés-vezetés színvonalának eme­lésével kapcsolatos műszaki és tudományos kérdések megvita­tásában, és hozzájárultak ezek megoldásához. Az MTESZ tagegyesületeinek taglétszáma az V. közgyűlés óta közel húszezerrel növeke­dett, s ezen belül jelentősen megnőtt az egyesületi munká­ban aktív tagok száma. Éven­ként ma már több, mint 200 nagy­­ tudományos konferencia és mintegy kétezer kisebb ren­dezvény zajlik le. Különösen figyelemreméltó az aktivitás növekedése vidéki szervezeteinknél. Sikerült a szövetség kereté­ben folyó társadalmi munkába számos szakembert bevonni olyan területekről (pl. külkeres­kedelem), amely szakágak eddig az MTESZ-ben nem voltak kép­viselve. Jelentősen megjavult a viták, ankétok, konferenciák tartalmi és szervezeti előkészítése, szak­­mai színvonala; ez hozzájárult kultúránk, tudományunk nem­zetközi elismertetéséhez is. Javult a vezetés színvonala mind a szövetségben, mind a tagegyesületekben. A vezető szervek rendszeresebben, de­­mokratikusabban és egyben ha­­tékonyabban fejtették ki mű­ködésüket Az MTESZ és az egyesületek munkája szervezettebb, koordi­­náltabb lett, javult a különbö­ző szakterületek együttműkö­dése a társadalmi munka terü­leten. A műszaki tudományos mun­ka tartalmasabbá vált. A szö­vetség és az egyesületek tevé­kenységüket gondosan összeál­lított munkatervi irányelvek alapján szervezték meg, figye­lembe véve a különböző intéz­­mények, vállalatok igényeit és az érdekelt szakemberek véle­ményét. Megnövekedett a fiatal szak­­emberek érdeklődése az egye­sületi munka iránt, nem egy területen nagy számban sikerült friss erőket bevonni a munká­ba és a vezetésbe is. A szövetség központi szak­osztályaiban, bizottságaiban, va­lamint a tagegyesületekben eredményes és egyre jobban összehangolt munka folyt olyan területeken, mint az ipargazda­ság, az anyagmozgatás, az auto­matizálás és információfeldol­gozás, a műszaki ellenőrzés, a mezőgazdaság gépesítése, a mű­szerfejlesztés, a szabványosítás, . ...1«1 stb. Fejlődött e téren a külföldi egyesületekkel, illetve nemzetközi szervezetekkel való együttműködés is. Az egyesületi munkában való részvétel nyomán is a szakmai értelmiség széles körében meg­növekedett­ a népgazdasági ösz­­szefüggések iránti érdeklődés, általánosabbá vált a gazdasá­­gossági szemlélet és egyben erő­södött a társadalmi felelősség tudata is. Az MTESZ keretében folyó társadalmi munka jelentősége mind nagyobb körben vált is­mertté; a különböző állami és pártszervekkel az együttműkö­dés szorosabb lett. A szövetség és tagegyesületei munkájukban elsősorban a már bevált formákat és módszere­ket fejlesztették tovább, de emellett bevezettek olyan új munkamódszereket is, mint pl. a széles körű közvéleményku­tatás, a vidéki szervezetek és az egyesületi központok (szakosz­tályok) munkaterveinek össze­hangolása, központi rendezvé­nyek vidéken való megszerve­zése. ■k Az MTESZ VI. közgyűlése a szövetség fejlődésében elért nagy eredmények mellett meg­állapítja azt is, hogy a társa­dalmi tevékenység nem egy te­rületén a munka további javí­tására van szükség. Tovább kell növelni a szövetségnek és tag­­egyesületeinek a közéletben va­ló szerepét, még hatékonyabbá kell tenni azt a segítséget, ame­lyet a szakemberek társadalmi tevékenysége nyújt népgazda­sági, társadalmi, kulturális fel­adatainak megoldásában. ★ A vezető szervek gyakrabban tárgyaljanak meg az országos műszaki és tudománypolitika kialakításával összefüggő fel­adatokat, az értelmiség széles köreit érintő gazdaságpolitikai és ideológiai vonatkozású kér­déseket. Dolgozzanak ki meg­felelő módszereket a javasla­toknak az eddiginél eredménye­sebb érvényesítésére. A közgyű­lésen elhangzott gazdaságpoliti­kai, műszaki és tudománypoli­tikai konkrét javaslatokat az országos vezetőség vizsgálja meg és szükség szerint kezde­ményezzen központi bizottsági és egyesületi társadalmi munkát a velük való foglalkozásra. ★ Fűzzék még szorosabbra a kapcsolatokat a párt- és kor­mányszervekkel, törekedjenek még folyamatosabb együttmű­ködésre minden szinten abból a célból, hogy idejekorán megvi­tathassák és észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék megol­dáshoz mindazokat a feladato­kat, amelyeknek a szakemberek körében való sokoldalú vizsgá­lata hasznos és eredményes le­het.­­ Amellett, hogy a már meg­levő kapcsolatokat tovább kell erősíteni a társadalmi és állami szervekkel, ezen belül is nagy súlyt kell helyezni az együtt­működésre: az Országos Műszaki Fejlesz­tési Bizottsággal, az OMFB fel­adataihoz kapcsolódó kérdések­nek a szövetség keretében való megvitatásával, az OMFB-ben kidolgozott fejlesztési koncep­cióknak az egyesületi tagság körében való ismertetésével, megtárgyalásával, valamint a Művelődésügyi Miniszté­riummal, az ipari tárcákkal és az egyetemekkel annak érdeké­ben, hogy a szövetség a tag­egyesületek segítségével az ed­diginél hatékonyabban tudja támogatni az oktatási rendszer fejlesztését, valamint a szakmai képzés területén meglevő jelen­tős problémák megoldását, be­leértve a természettudományi tanárképzés és a középfokú technikusképzés problémáit is, a Magyar Tudományos Aka­démiával, továbbá a Tudomá­nyos és Felsőoktatási Tanács­csal a tudományágak fejleszté­sére, a tudomány szervezésére vonatkozó el­gondolások meg­vitatásával. Szervezetté kell tenni a kap­csolatokat a minisztériumokkal és szorosabban kell együttmű­ködni az átszervezés következ­tében kialakult nagyvállalatok­kal. ■k Tartalmasabbá kell tenni az együttműködést a SZOT-tal és az iparági szakszervezetekkel (beleértve az egyesületek üzemi feladatainak meg­határozását, a kölcsönös információ megszer­vezését, a tervkoncepciók meg­valósulásának ellenőrzését, va­lamint az egyesületi tagság kö­rében felmerült sajátos érdek­­védelmi problémák megoldását­, továbbá a KISZ-szel az ifjú­ságnak a műsza­ki-tudományos társadalmi mintába való fo­kozottabb bekapcsolása érdeké­ben. Továbbra is hatékony együttműködésre kell törekedni a TIT-tel, és támogatni kell a dolgozók széles rétegeit érintő ismeretterjesztő munkáját. ★ Jobban össze k­ell hangolni a szövetség és a tagegyesületek vezető szerveinél, munkáját, to­vább kell javítani a kölcsönös tájékoztatást. Az országos veze­tőség dolgozza k ennek legsür­gősebb teendőit Egyes, több ágazatot érintő vagy országos gazdaságpolitikai, tudományfej­lesztési, oktatási és hasonló fel­adatokat, a szakmai értelmisé­get vagy a szövetség társadalmi tevékenységét érintő kérdéseket oly módon kell az egyesületek­ben és a szövetség vezető szerveiben (területi elnökségei­ben is) megtárgyalni, hogy a szövetség — e tanácskozások eredményeit összegezve — az egész tagság, az értelmiség ös­­­szes érintett rét­egeinek állás­pontját képviseli­­esse a szóban­­forgó kérdésekben.­­ Tovább kell fejleszteni az egyesületi élet demokratizmu­sát a tagság táj­ékoztatásával, a szakemberek kü­lönböző rétegei véleményének állandó tanulmá­nyozásával, friss erőknek a ve­zetésbe való folyamatos bevo­násával. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a vezetőszervi ta­nácskozások rendszeres megtar­tására; arra kell törekedni, hogy a szövetség és az egyesületek vezető szervei (a­z állandó, vagy időszaki bizottságok előkészítése alapján) minden lényeges kér­désben való állásfoglalást meg­tárgyaljanak. Folytatni kell és minden te­rületre ki kell terjeszteni azt a munkát, amelyet tagszerveze­teink nagy része már végez a fiatal szakembereknek a társa­dalmi munkába való fokozot­tabb bevonása érdekében. ★ Megfelelő eszközök, szervezé­si módszerek, tematika megvá­lasztásával törekedni kell arra, hogy fokozzuk az üzemi szak­emberek, a kutató, fejlesztő, ter­vező intézetek szakembereinek érdeklődését az egyesületi mun­ka iránt. Az országos vezetőség vizs­gálja meg egységes elvek alap­ján kidolgozott, de az eddiginél differenciáltabb tagsági rend­szer kialakításának lehetőségét annak érdekében, hogy a kü­lönböző szakmai rétegek szá­mára megkönnyítsük a műsza­ki-tudományos mozgalomban való részvételt. Rendezni kell a több egyesületben érdekelt szakemberek tagságának ügyét. * Az egyesületi életben tovább­ra is fokozottan érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a felada­tokat igen körültekintően kell kiválasztani abból a szempont­ból is, hogy ne annyira szám­szerű eredményekre töreked­jünk, mint sokkal inkább a mi­nőséget, a munka hasznosságát, hatékonyságát, tudományos színvonalát, gazdasági eredmé­nyességét tartsuk szem előtt. Különösen fontos ez a követke­ző periódusban, amikor az egyesületi munka szervezésében is messzemenően figyelembe kell vennünk a takarékosság szempontjait és anyagi, szerve­zési és egyéb lehetőségeink kor­látozott voltát. ★ Foglalkozni kell a természet­­tudományi egyesületek sajátos problémáival. Támogatni kell minden olyan kezdeményezést, amely az alapkutatások ipari határozatai alkalmazását segíti elő. Nagy figyelmet kell fordítani a mate­matikai módszerekre, és támo­gatni kell gyors elterjedésüket a népgazdaság egész területén. Támogatni kell a tudományok új ágainak minél szélesebb kör­ben való alkalmazását. Az országos vezetőség gondos­kodjék arról, hogy a szövetség keretében rendszeresen és szer­vezetten foglalkozzanak a szak­mai nyelv fejlesztésének kérdé­seivel. * A műszaki és tudományos tájékoztató tevékenység külön­böző ágaiban, a konferenciák, előadások, kiállítások és bemu­tatók, tanulmányutak, tanfolya­mok stb. szervezésében, a szak­mai filmek terén, a folyóiratok és kiadványok szerkesztésében még inkább, mint eddig, arra kell törekedni, hogy a rendel­kezésre álló pénzügyi kereteket és egyéb eszközöket oly módon használjuk fel, hogy az szakmai tartalom, színvonal, hatékony­ság és gazdaságosság szempont­jából a legszigorúbb követelmé­nyeknek megfeleljen. A szövet­ség és a tagegyesületek vezető szervei ilyen igénnyel kísérjék figyelemmel és bírálják folya­matosan a területükön folyó tevékenységet. Illetékes szervek bevonásával felül kell vizsgál­ni a szakfolyóiratok terjesztésé­nek helyzetét. Támogatni kell a Műszaki Múzeum kifejlesztését. ★ Nemzetközi munkánk további fejlesztésében a baráti szocia­lista országok hasonló szerveze­teivel való együttműködés mel­lett, valamint a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolato­kon kívül azokra az országokra kell megkülönböztetett figyel­met fordítani, amelyekkel gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködésünk kiépülőben van, vagy kiépülése kívánatos. Ezen belül törekedni kell a fej­lődő országok szakembereivel való kapcsolatok lehetőségeinek feltárására, illetve ilyen kap­csolatok létrehozására. ★ A vidéki munkában elért eredményeket tovább kell fej­leszteni , összes megyénkben létre kell hozni, illetve meg kell erősíteni az MTESZ szervezeteit és további lépéseket kell tenni az irányban, hogy a lehetőségek­hez mérten mindenütt megfelelő körülményeket, jobb technikai feltételeket teremtsünk a társa­dalmi tevékenység számára. Meg kell teremteni a lehetőségét an­nak, hogy a megyei és városi regionális kérdésekkel hatéko­nyabban tudjanak foglalkozni. Megyei szervezeteink fordít­sanak fokozott figyelmet arra, hogy a különböző szakmai egye­sületek tevékenységükkel a mezőgazdasági kérdések meg­oldásához az eddiginél tervsze­rűbben és hatékonyabban já­ruljanak hozzá. Az egyesületek kezdeményezzék és segítsék vi­déki továbbképző tanfolyamok szervezését, a szélesebb körű szakmai tapasztalatcserét bel­földi és külföldi viszonylatban. ★ Fokozni kell a központi bi­zottságok, a tagegyesületek, a vidéki szervezetek közötti együttműködést; intézkedéseket kell tenni a különféle MTESZ szervekben folyó tevékenység­nek az eddiginél eredménye­sebb összehangolására. Folytatni és fejleszteni kell azt a munkát, amelyet szövetsé­günk vezető szervei és központi bizottságai végeznek annak ér­dekében, hogy olyan műszaki, tudományos, gazdasági, szerve­zési stb. kérdések vizsgálatát, amelyek több ágazat szakem­bereinek együttes munkáját igénylik, szervezetten, jó hatás­fokkal valósítsák meg. ★ Az országos vezetőség vizs­gálja meg a klubélet kifejlesz­tésének lehetőségét. Az MTESZ VI. közgyűlésének 4 MŰSZAKI ÉLET Kitüntetések az MTESZ közgyűlésén A Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta: Csedreki László főmérnök (MTESZ Hajdú-Bi­har megye SB), dr. Ember Kál­mán ORF ny. elnökhelyettese (OMBKE), dr. Fonó Albert Kos­­suth-díjas, az MTA levelező tag­ja (MTESZ Asztronautikai Szak­osztálya), Fuchs László Kossuth­­díjas egyetemi tanár (BJMT), Ganger György, a Hűtőlánc Tárcaközi Bizottság vezetője (MÉTE), dr. Groscsik János ny. egyetemi tanár (SZTE), dr. Har­sányi István egyetemi docens („IPARGAZDASÁG” szerk.), Heimer Jenő, a MIGÉRT igaz­gatója (MATE), dr. Hi­le Alfréd ny. osztályvezető (MMT), Holló István, az OVF osztályvezetője (MHT), dr. Homoródi Lajos egyetemi tanár (GKE), dr. Hor­nung Andor (GTE), dr. Kádas Kálmán egyetemi tanár (KTE), dr. Magyar Károly igazgatóhe­lyettes (MKE), dr. Molnár Béla igazgató (MAE), Morvai Gusz­táv, a Központi Földtani Hiva­tal elnökhelyettese (MiFT), Nagy Iván főosztályvezető (MTESZ Központi Automatizálási Bizott­ság), Philip Miklós, az MTESZ főtitkárhelyettese, Pilter Pál ig. h. (OMBKE), dr. Renner János ny. osztályvezető (MGE), Riedl Gyula főmérnök (OEB), Sólymos János főmérnök (KTE), Somos István főelőadó, (BTE), Szepessy Sándor főmérnök (MEE), dr. Ti­szai István főoszt. vez. h. (ÉTE), dr. Varga József egyetemi tanár, az MTESZ alelnöke (GTE), Ver­mes Miklós Kossuth-díjas tanár (ELFT), Wahlner Aladár oszt. vez. h. (ETE), dr. Wessely Imre aranyokleveles vegyészmérnök (SZTE). A Munka Érdemrend bronz fokozatát­ kapta: Bencze Pál tud. munkatárs (MGE), dr. Borsos Zoltán cso­portvezető mérnök (MTESZ Vas megyei IB), Cseresnyés Géza oszt. vez. h. (MTESZ Üzemszer­vezési Munkabizottság), Erdélyi Ferenc főoszt. vez. (MTESZ Csongrád megyei IB), Forgó Sándor főmérnök (GTE), Földes György műszaki vezető (PNY­­ME), Kamarás Sándor főelőadó (TMTE), Kismarton Károly, a Borsod megyei Minőségvizsgáló Intézet vezetője (MÉTE), Ludá­­nyi János szervezési vezető (MEE), Makó Zoltán oszt. vez. (HTE), Nyújtó Ferenc oszt. vez. (MAE),dr. Pécsi János csop. vez. (TMTE), Pesti Tibor irodavezető (ÉTE), Radnóczi Ferenc tanszék­­vezető egyetemi docens (MAE), Reményi Gusztávné tanár (BJMT), Rieger Éva tud. mun­katárs (ELFT), Rónai Endre gyárrészlegvezető (TMTE), dr. Szíjgyártó Zoltán tud. főmunka­társ (MHT), Vincze Gyula fő­mérnök (MTESZ Borsod megyei IB).

Next