Műszaki Élet, 1966. január-június (21. évfolyam, 1-13. szám)

1966-01-03 / 1. szám

II. országos textiltisztítóipari konferencia A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület textiltisztító alosztálya február 9. és 11. között tartja II. országos textil­­tisztítóipari konferenciáját a Technika Házában. A konferencián Csil­ig György a szak­ma helyzetével és feladataival foglalko­zik előadásában, Ing. Fritz Heussner (Drezda) pedig a szocialista országok tex­tiltisztítóiparai közötti kapcsolatokkal. Dr Solt Antal a beruházási problémákat, Törnek Antal, a kutatás helyzetét és fel­adatait tárgyalja. A kétfehérnemű szolgáltatás hazai tapasztalatairól László György, az NDK-beli tapasz­talatokról pedig Ober ing. Wolfgang Ru­dolph (Drezda) számol be. A forgalmi há­lózat szervezésével Komlós Sándor, a szalonok üzemeltetésével König Aranka foglalkozik. Dr. Bak Lóránt a textíliák kezelésének egységes jelölésével kapcso­latos hazai tapasztalatokról. Végvári Istvánná pedig az egységes jelölésnek az iparra gyakorolt hatásáról tart előadást. Wolfgang von der Mark (Augsburg) a textiltisztítás termelésszervezését, dr. Zu­­ra György, a hazai textiltisztítóipar gaz­daságossági kérdéseit. Ing. Kurt Bernau (Berlin-Weissensee) az NDK textiltisztító­­iparának gazdaságossági kérdéseit tár­gyalja előadásában. Kitüntetések az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöksége odaítélte az 1965. évi „Szikla Géza” egyesületi díjat. A díj arany fokozatát, a vele járó 5000 Ft-tal hárman kapták. Az ezüst fokozatból egyet sem adtak ki. Varga István, aki az egyesületnek 15 éve főtitkára, a díj arany fokozatát az egyesületében végzett kiváló társadalmi munkájáért kapta; dr. Hajdú Elemér az egyesület alapító tagja pedig számos értékes tanulmány kidolgozásáért, to­vábbá az oktatásban kifejtett társadal­mi munkájáért. A harmadik kitüntetett dr. Váry Fe­renc,­­.l.i ?? egyesület alapító tagja, s több éven át elnöke volt és ma is aktívan vesz részt az egyesületi munkában. Országos mezőgazdasági villamosítási konferencia A Magyar Elektrotechnikai Egyesület a Magyar Agrártudományi Egyesülettel közösen január 16-án és 18-án konferen­ciát rendez. A villamos energia az or­szágban ma már mindenütt a­z­daság rendelkezésére áll. A mezőgaz­ság villamosítása gyakorlatilag b­efeje­­zéséhez közeledik, ugyanakkor a villa­mos energia felhasználásának, a villamos berendezések üzemeltetésének és álla­potának, valamint a villamos energia mezőgazdaságunkban betöltött szerepé­nek számos megoldatlan kérdése van még. A konferencia célja az ezzel kapcsola­tos problémák megvitatása­­és a jövő fel­adatainak meghatározása. A konferencia előadásai a mezőgazdaság villamos­ener­gia-ellátásával, a mezőgazdasági üze­meknek a korszerű mezőgazdasági tech­nológiákhoz szükséges villamosenergia­igényével, a mezőgazdasági villamos be­rendezések üzemeltetési és karbantartási kérdéseivel foglalkoznak. Külföldi vendégek szakmai beszámolói, továbbá a mezőgazdaság villamosításá­val foglalkozó hazai és külföldi filmek bemutatása egészíti ki a programot. A Gépipari Tudományos Egyesület ja­nuár 6-án tartotta országos választmányi ülését, ahol György Gyula kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes beszélt a gép­ipar időszerű kérdéseiről, majd Láng Géza főtitkár számolt be az egyesület elmúlt évi munkájáról, s ismertette a jövő feladatokat. Látogatás a washingtoni információfel­dolgozási gépközpontban címmel tartott előadást január 10-én Vásárhelyi Pál az MTESZ AIOT információf­eldolgozási szakosztályának rendezésében. Az elő­adás keretében a tudományos tájékoz­tatás gépi megoldásának néhány problé­májáról, elsősorban a washingtoni gép­központ MEDLAS módszeréről, s az ott rendezett dokumentációs világkongresz­­szus anyagáról volt szó. 2 MŰSZAKI ÉLET Konferenciák, kongresszusok 1966-ban Az új év kezdetén tájékoztatni kívánjuk olvasóinkat arról, hogy az MTESZ és tagegyesületei milyen érdekes konferenciákat, kongresszusokat, szimpozionokat, ankétokat tervez ebben az évben, hol tartják meg azokat, várnak-e külföldi ven­dégeket? A következőkben erről adunk számot. Sok rendezvény vidéken A tervezett szakmai konferenciák, ankétok, szimpozionok stb. száma 227, amelyből 135-öt Budapesten, 92-t vidéken tartanak. Központi rendezvény ebből 11, az MTESZ vidéki szervezetei 10-et, a tudományos egyesületek pedig 206-ot rendeznek. Ha ezt összehasonlítjuk az 1965-ös adatokkal, azt láthatjuk, hogy ta­valy 178 nagyrendezvény közül 55-nek a lebonyolítását tervezték vidéken. Ez a szám az idén csaknem megkétszereződik, ami azt mutatja, hogy az egyesületek az MTESZ-nek azt a határozatát, amelyet részben a helyiség- és szállodahiány, főként pedig a vidéki MTESZ-szervezetek erősítése érdekében hozott, szem előtt tartották. Ez évben elsőnek az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tartotta meg elméleti fizikai iskoláját Balatonakarattyán január 3 és 14 között. Márciusban a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Békéscsabán rendezi a hűtőipari ankétot, a Szilikátipari Tudományos Egyesület pedig Vácott a cementipari napokat. Ápri­lisban a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület Kaposvárott pamutipari nyersanyag konferenciát tervez, a Gépipari Tudományos Egyesület pedig Debre­cenben „A vezetés elmélete és gyakorlata” címmel ankétot szervez. Májusban Komáromban és Győrött len­, kenderipari vándorgyűlés lesz a TMTE, Szegeden fűtési ankét a Magyar Hidrológiai Társaság rendezésében. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület vaskohászati energe­tikai és tüzeléstechnikai konferenciát tart Miskolcon, a Szilikátipari Tudományos Egyesület Pécsett ankétot rendez a műszaki porcelánról, Mátraderezskén pedig csatornaszárító bemutatót tart. Az Ipargazdasági Bizottság a Magyar Köz­gazdasági Társasággal közösen rendezi meg május végén az V. közgazdász ván­dorgyűlést Debrecenben. A témák és a munka koordinálása Az idén is fontos szempont volt a nagyrendezvények tervezésénél a témák és a munka koordinálása. Tíznél több azoknak a rendezvényeknek a száma, ame­lyeket több egyesület közösen szervez. A Magyar Hidrológiai Társaság s az Országos Magyar Bányászati és Kohá­szati Egyesület márciusban ankétot rendez a bányavizek minőségéről és haszno­sításáról. Ugyancsak az MHT rendezi a Magyar Agrártudományi Egyesülettel a júniusban Miskolcon megtartandó ankétot, ahol a vízgyűjtő területek komplex talajvédelméről, a vízhasznosításról lesz szó. A Magyar Kémikusok Egyesülete és a Méréstechnikai és Automatizálási Tu­dományos Egyesület rendezi a III. magyar röntgendiffrakciós konferenciát Bala­­tonszéplakon, szintén szeptemberben. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület a Híradástech­nikai Tudományos Egyesülettel karöltve tartja október­ben a II. mágneses jelrögzítési konferenciát, novemberben pedig az Építőipari T­udományos Egyesület és a Szilikátipari Tudományos Egyesület rendez konfe­renciát az építőipari közgazdászok részére. Külföldi résztvevők A 227 nagyrendezvény közül 58-an külföldi vendégek is részt vesznek. Pél­dául a Gépipari Tudományos Egyesület márciusi energia-gépgyártási konferenciá­ján 60 külföldire számítanak, az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület V. tudományos és alkalmazott fotográfiai konferenciájára 100 vendéget várnak. Tíz olyan rendezvény lesz, ahol a külföldi vendégek száma meghaladja a 100-at is. A HI. mikrohullámú összeköttetések kollokviumon 200, a nemzetközi geodéziai, méréstechnikai és műszerügyi konferencián 300, az analitikai konfe­rencián 500, a fizikai, kémiai konferencián 300, a III. bőr-, cipő-, szőrme- és bőr­­konfekcióiparci kongresszuson 350 és a Nemzetközi Zsiradéktudományi Társaság VIII. kongresszusán 500 külföldi vendégre számítanak. Természetesen a felsoroltakon kívül is rendez az MTESZ és a tagegyesületek kongresszusokat, konferenciákat, és ezekről a jövőben is e rovatban tájékoztatjuk olvasóinkat. A Híradástechnikai Tudományos Egye­sület 1966-ban a következő tanfolyamok megindítását tervezi: ipari tv alkalmazá­sa és üzemeltetése; antennák, hullámter­jedés; vá­kuummérés; bevezetés az elekt­ronoptikába és alkalmazásaiba. Jelent­kezni lehet az egyesület titkárságán ja­nuár 20-ig. Az angliai vasbetonépítésről tartott vetítettképes előadást január 11-én a Közlekedéstudományi Egyesületben dr. Tassi Géza. MŰSZAKI SZ __ H Az IY1ÍTENZ Ipargazdasági Bizottságá­nak küldöttei is részt vesznek az ökono­­metriai Társaság és a Vezetéstudományi Intézet szeptemberben Lengyelország­ban megrendezendő közös európai konfe­renciáján. A kihelyezett egyetemi szakokról indí­tott vitát az MTESZ Központi Oktatási Bizottsága. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Híradástechnikai Tudomá­nyos Egyesület és a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület széles körben megvitatta a kérdést, és javaslatait eljuttatta a KOB-hoz, amely azokat az illetékesek­hez továbbítja. A Magyarhoni Földtani Társulat elő­adóülésén, január 12-én, Fülöp József be­számolt a XXII. nemzetközi földtani kongresszusról, amelyet Indiában rendez­tek meg. A Magyar Meteorológiai Társaság XXXVIII. rendes közgyűlését január 27- én tartja, ahol átadják a Steiner Lajos egyesületi emlékérmet és emléklapot a kiváló társadalmi munkát végző egyesü­leti tagoknak. Az öregek lakásai Hollandiában és Belgiumban címmel tartott tanulmányúti beszámolót január 6-án Zoltán László az Építőipari Tudományos Egyesületben. A Közlekedéstudományi Egyesület köz­úti és városi forgalmi szakcsoportja ja­nuár 13-án vitadélutánt rendez. A részt­vevők megvitatják a Clark Ádám tér és a Roosevelt tér forgalmi rendezési terv­­pályázatát. A m­érnöki munka hatékonysága cím­mel ankétot tartott a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesület január 4-én. Az ankét előadója dr. Nagy Sándor, felkért hozzá­szólói: Szádei­ Rudolf, Lohner Ernő, Mé­száros János és Szabó Elek volt. Biztonság az építőiparban Az Építőipari Tudományos Egyesü­let az Építésügyi Minisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­rium, Budapest Főváros Tanácsa és az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezete közreműködésével építőipari biztonságtechnikai konfe­renciát rendezett a múlt év végén a Technika Házában. A részvevők az előadások után kialakult vitában ja­vaslatokat tettek különféle biztonság­technikai problémák megoldására, amelyeket a következőkben ismerte­tünk. A biztonságtechnikai előírások hatása a termelésre Az építőipar biztonságos munka­végzését szabályozó, érvényben levő óvórendszabály 1955-ben készült. Az azóta felhasznált új anyagok és az építési technológia fejlődése szüksé­gessé teszi az óvórendszabály átdol­gozását, korszerűsítését. Foglalkozni kell az óvórendszabályok rendszeré­nek kialakításával, tagozódásával (ál­talános, iparági stb.), a tartalmi elő­írásokkal, a jogi helyzettel. Napirendre kell tűzni az üzemi bal­eset fogalmának azonos módon való meghatározását, egységes mérési rend­szer lehetőségeinek vizsgálatát, to­vábbá a balesetek okainak és okoza­tainak hasonló elven való vizsgálatát. Szabványalkotás során vagy szab­ványmódosításkor külön pontként tár­gyalják meg az adott szabvány biz­tonságtechnikai vonatkozásait is. A minisztériumok és a szakszervezet munkavédelmi osztálya, elemezve a balesetek okait, gyűjtse össze azokat a műszaki biztonsági követelménye­ket, amelyek országos szabványban való előírása indokolt. Az egyéni védőeszközök, felszerelé­sek teljes (a hazánkban még nem használatosakat is felölelő) nomenk­latúrájának elkészítése után gondos­kodni kell azok országos szabványba foglalásáról, illetve a meglevő ilyen tárgyú szabványok felülvizsgálatáról. Fel kell mérni a szabványosított védőeszközök ir­ánti igényt, ki kell jelölni a gyártó és forgalmazó szer­veket, és biztosítani kell a szabvány­ban előírt műszaki és minőségi köve­telmények betartását. Biztonságtechnikai előírások érvényesítése a kiviteli tervek kidolgozásában A baleseti statisztika főbb ada­tait évenként a tervező szervek tudo­mására kell hozni, hogy azok isme­retében még gondosabb kidolgozású organizációs tervek készüljenek. Az újszerű építési módok bizton­ságos kivitelezése érdekében biztosí­tani kell a tervező fokozott művezeté­sét, továbbá, hogy új anyagok, szer­kezetek, technológiák bevezetésekor a kísérleti kivitelezéssel párhuzamosan készüljenek el a munkavédelmi óvó­rendszabályok is. Ezeket az új mód­szerek alkalmazása előtt el kell jut­tatni az érdekelt tervező, illetve ki­vitelező szervekhez, össze kell gyűjteni és az új óvó­rendszabályba be kell építeni a kü­lönböző mun­ka- és egészségvédő in­tézkedéseket. A biztonságtechnikai kiadványok mindenki számára egyformán ért­hető színvonalon készüljenek. Az eddig még fel nem dolgozott biztonságtechnikai témák színvonalas feldolgozásáról mindenkor gondos­kodni kell, és ezeket az oktatás szol­gálatába kell állítani. Ugyanez vonat­kozik a korszerű építési módok mun­kafolyamataira. Az állványozással kapcsolatos terv­dokumentációk mértékét és tartalmát egyértelműen szabályozni kell Egységes biztonságtechnikai követelményeket! A konferencia javasolta, hogy fog­lalkozzanak a biztonságtechnikai kö­vetelmények egységesítésének lehető­ségével Magyarországon, és a szo­cialista államokban egyaránt. Az épí­tőiparban üzemeltetett és a KGST- államok közös megbízása alapján ké­szült gépek méretezésénél és gyár­tásánál egységes biztonságtechnikai követelményeket kell érvényre jut­tatni.

Next