Műszaki Élet, 1968. július-december (23. évfolyam, 14-26. szám)

1968-10-18 / 21. szám

A VI. szerszámgépgyártási kongresszus A Gépipari Tudományos Egyesület 1968. október 24—25—26-án tartja Buda­pesten, a Technika Házában a VI. szer­számgépgyártási kongresszust, amely a szerszámgépek gyártmány- és gyártás­fejlesztésének korszerűsítésével foglalko­zik. A kongresszus előadásai három fő té­ma köré csoportosulnak. A szerszámgépfejlesztés alapvető kér­dései szekcióban a gépipari technológiák fejlődési irányaival, a technológia köve­telményeivel és a szerszámgép építésére való hatásával, az automatizálás hatásá­val, a korszerű konstrukciós módszerek lehetőségeivel és a szerszámgépek gazda­ságos termelésének kérdéseivel foglal­koznak. A konstrukció fejlesztése témakör­ben a következő előadások hangzanak el: a kísérlet és a kutatás szerepe a korsze­rű konstrukciós munkában; a konst­rukciós változatok képzése; a spe­ciális gépek, célgépek és gépsorok konstrukciós kérdései; a pontossági gé­pek konstrukciója; korszerű gépesítés és automatizáló gépegységek; a konstrukció és az ember. A szerszámgépgyártás fejlesztése szek­cióban a gyártás helyes konstrukcióval, a technológiai tipizálás kérdéseivel, a pontossági gyártás problémáival, a kor­szerű gyártástervezéssel és gyártóeszköz­­gazdálkodással, a szerszámgépöntvények korszerű technológiájával és a szerszám­­gépgyárak tervezésének kérdéseivel fog­lalkoznak az előadások. A Gépipari Tudományos Egyesület által rendezett szerszámgépipari kong­resszusok célja, hogy a szerszámgép­­gyártásban dolgozó elméleti és gyakor­lati szakemberek részére széles körű ta­pasztalatcserét biztosítson, továbbfejlő­désüket elősegítse, ötleteket adjon mun­kájukhoz, és hogy a külföldi szakembe­rekkel a személyes kapcsolat felvételére lehetőséget teremtsen. Különös jelentősége van az idei kong­­reszusnak, mivel az új gazdasági rend­szer bevezetése óta ez az első nemzetkö­zi szakmai összejövetel, amely a szer­számgépgyártás fejlesztésével foglalko­zik. Az eddigi bejelentések szerint 21 ma­gyar és 10 országból 30 külföldi szakem­ber tart előadást a kongresszuson. A külföldi előadók Anglia, Ausztria, Bul­gária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, az NDK, az NSZK, Olaszor­szág és Svájc szerszámgépiparának ta­pasztalatait ismertetik. Az előadókon kívül eddig kereken 100 külföldi szakem­ber jelentette be részvételét. FÜZI ERNŐ A csongrád megyei küldöttértekezlet Az MTESZ Csongrád megyei küldött­­értekezletén október 8-án megválasztot­ták a szervezet testületi tisztségviselőit. Az új választmányban 71 tag kapott he­lyet, soraikból 25 tagú elnökséget válasz­tottak. A szervezet elnökévé dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárt, társelnökeivé Blaskovics Zoltánt és Tóth Lászlót, al­­elnökeivé Dévény Istvánt és dr. Tömör­kény Lászlót választották. A szervezet új titkára dr. Erdélyi Ferenc. Az új választmány határozatot hozott a többi között új tagegyesületi csoportok szervezésére, városi intézőbizottságok lét­rehívására, a munkabizottsági tevékeny­ség több irányú — szervezeti és tartalmi — rendezésére, valamint tudomány­­politikai és tudományszervezési kérdések napirenden tartására. 100 éves a Zsolnay porcelángyár. Az ipartörténeti és művészeti szempontból egyaránt jelentős évfordulóról tudomá­nyos ülésszakok, emlékünnepségek és jubileumi kiállítás keretében emlékez­tek meg Pécsett október 12. és 19. kö­zött. A jubileumi hét rendezésében részt vett az MTA II. Osztálya, Újkori Művészeti Koordinációs Bizottsága, a Szilikátipari Tudományos Egyesület, a Finomkerámiaipari Művek, az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, a Ja­nus Pannonius Múzeum, a Finomkerá­miaipari Művek Pécsi Porcelángyára és Pécs m. j. város Tanácsa vb művelődési osztálya. 2 MŰSZAKI ÉLET KÖZVE­T.IMI WV Műszaki és gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének a fejlődésben lévő országok műszaki és tudományos kérdéseivel foglalkozó bizottsága október 8-án egésznapos konferenciát rendezett. Az elhangzott előadások a fejlődésben levő országokkal folytatott műszaki és tudományos kapcsolataink lehetőségeit, az ott ü­zembehelyezett nagy létesítmények tapasztalatait, valamint építészetünknek és iparunknak ezekkel az országokkal való kapcsolatát tárgyalta. A konferencián elhangzott előadások azt mutatták, hogy igen bő és sokrétű tapasztalat áll a magyar műszaki és gazdasági szakemberek rendelkezésére, és hogy helyes volt az a kezdeményezés, amely ezeknek összegyűjtésére, a szakem­berek tapasztalatcseréjének megszervezésére, az idevonatkozó tudományos ered­mények publikálására, és általában az egész új ismeretkör továbbfejlesztésére megindult. Fölmerülhet a kérdés: miért kell foglalkozni a fejlődő országok problémáival, és miért kell ezt más szakmai ágaktól különválasztva tárgyalni? A válasz egy­szerű: azért van rá szükség, mert­­az erre vonatkozó magyar ismeretek és tapasz­talatok hiányosak. A magyar mérnököknek korábban meglehetősen kevés alkal­muk volt a fejlődő országokban tapasztalatot szerezni, mert ezek a területek más országok gyarmataiként igen kevés kapcsolatban voltak Magyarországgal. A politikai változások azonban lehetővé tették a kapcsolatok kibővítését, és így a fejlődésben lévő országok önálló partnerként jelentek meg a tárgyalóasztalnál. Az új helyzetben nemcsak nálunk, hanem olyan országokban is szükségesnek ta­lálták a velük való foglalkozást, ahol különben korábbi tapasztalatok révén bő­séges ismeret és szakirodalom állt rendelkezésre. Ezt az ismeretkomplexumot pedig azért kell más szakmai kérdésektől különválasztva tárgyalni, mert a fej­lődő országok műszaki és gazdasági körülményei, klimatikus viszonyai és egyéb jelentős tényezői eltérőek a közép-európaiakétól, és ezért a velük kapcsolatos problémákat, valamint ismereteket komplexen kell tárgyalni, az összes szakága­kat átfogóan, nem pedig mint egyes szakmák részkérdéseit. Példa erre a tró­pusi építészet, vagy a klimatikus viszonyok középeurópaitól eltérő hatása a mun­kavégzésre, a fokozott korrózió, és még hasonló sok más kérdés. Építkezés és munkaszervezés a trópuson A fejlődő országok zöme a forró száraz, vagy forró nedves trópusi éghajlat alatt helyezkedik el, és ennek következtében klimatikus viszonyai teljesen eltér­nek a közép-európaitól. Ennek az eltérő klímának legnagyobb hatása az építé­szetre van, és azok az épületek, amelyeknél a különleges helyi kívánalmakat nem veszik figyelembe, gyakorlatilag használhatatlanok a trópusokon. A trópusi épí­tészet mind a külső forma kialakításában, mind az épületek elhelyezésében más megfontolást kíván, mint amit a mérsékelt égöv alatt megszoktunk, sőt a forró száraz égövi trópusi épületekkel szemben támasztott kívánalmak is mások, mint a forró nedves éghajlaton. Az építőanyagok, szigetelő anyagok különleges meg­fontolás alapján választhatók ki, de ismerni kell a szellőzésre, az árnyékolásra vonatkozó műszaki normákat, illetve tervezési irányelveket is. Ha tehát épülete­ket, vagy ipartelepeket kívánunk a trópusokon létesíteni, vagy ebben a mun­kában akár technológus szakértőként veszünk részt, ismernünk kell ezeket az előírásokat és tapasztalatokat. Mint az a konferencián elhangzott előadásból is megállapítható volt, a forró égöv alatt végzett munka feltételei mások, mint a mérsékelt égöv alatt, és a vár­ható teljesímények is kisebbbek a nálunk elérteknél, ezért ezek ismerete is szükséges terveink készítéséhez, vagy a helyszíni munkálatok megszerzéséhez. Igen nagy irodalom foglalkozik az anyagok forró égöv alatti korróziós ellen­állásával, nagy laboratóriumok foglalkoznak Magyarországon és máshol szerte a világon az anyagok ilyen tulajdonságainak megismerésével. A helyes alkalma­zás a kérdés komplex ismeretét kívánja meg, akár a csapadék, a sós pára, a termeszek, gombák, avagy a sivatagi por romboló hatásával szemben kell létesít­ményeinket, berendezéseinket megvédeni. A konferencia anyagában bőven foglalkoztak a helyszíni munka megszer­vezésével, a létesítmények és berendezések üzembe helyezésével is, hiszen fi­gyelembe kell venni a rendelkezésre álló munkaerő munkavégző-képességét, gyakorlatát, szokásait és kulturszín­vonalát is ahhoz, hogy helyesen tudjuk munkánkat megszervezni. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy a szakembe­rek erre vonatkozó tapasztalataikat kicseréljék. Komplex ismeretek A fejlődő országok műszaki és gazdasági problémáival az elmondottak sze­rint csak komplex módon lehet eredményesen foglalkozni, és ezért szükséges, hogy a legkülönbözőbb szakemberek tapasztalatainak összeolvasztásával ala­kuljon ki a fejlődő országok műszaki és tudományos kérdéseivel foglalkozó szak­­irodalom, és lehetőség nyíljon az ismeretek komplex, felső szintű oktatására is az egyetemeken, illetve a mérnök továbbképzésben. Az MTESZ által kezdeménye­zett bizottsági munka eddig is lehetővé tette a rendszeres tapasztalatcserét, s a mostani konferencia e bizottság 5 éves munkájának áttekintése volt. A konfe­rencia anyaga kiadvány formájában is meg fog jelenni, és ez egyben az első összefoglaló munka lesz erről az ismeretágról. A fejlődő országokkal való bővülő kapcsolataink szükségessé teszik az isme­retek, tapasztalatok további összegyűjtését és feldolgozását, a kérdés tudományos továbbfejlesztését. Ezért az MTESZ fejlődő országokkal foglalkozó bizottsága a jövőben ismeretterjesztő és tudományos előadásokat, tapasztalatcsere megbeszé­léseket fog az érdeklődő szakemberek részére rendezni, és célul tűzte ki, hogy rendszeresen megjelenteti az összegyűlt anyagot, hogy ezzel lehetővé tegye a fejlődő országok, különösen a trópusi országok jobb megismerését és további kapcsolatok kiépítését. TAKÁTS LÁSZLÓ Fiatalok közgazdasági vetélkedője Az MTESZ Központi Ipargazdasági Bi­zottsága, a KISZ KB Ifjúmunkás Osz­tálya, valamint a Magyar Rádió és Tele­vízió ez év elején hirdette meg a fiatalok közgazdasági vetélkedőjét. A felhívás nyomán mintegy 600 fiatal közgazdász és műszaki szakember jelent­kezett a megyékben és Budapesten meg­rendezett elődöntőkre. A középdöntőbe 53 versenyző került, akik között közgazdászok, mérnökök és technikusok voltak. A különféle verseny­­formák közül az ötletroham volt az egyik legérdekesebb. Ennek során a verseny­zőknek arra kellett javaslatot tenni, ho­gyan lehetne jobban kihasználni a sza­bad szombatok miatt álló 16 000 teher­gépkocsit — amelyek természetesen va­sárnap is állnak —, és hogyan lehetne a MÁVAUT buszokat is jobban igénybe venni. A döntőbe 10 versenyző jutott. Ez a 10 versenyző a nagy nyilvánosság előtt, a televízióban versenyez majd a győzele­mért. Az első adás november 3-án lesz, s ezt követően még négy alkalommal he­tenként egyszer láthatják a nézők a köz­­gazdasági vetélkedőt. Magyar tudományos és műszaki napok Helsinkiben A nemzetközi gazdasági és műszaki együttműködés kialakításában és fejlesz­tésében hasznos szerepet töltenek be a nemzetközi tudományos-műszaki napok, amelyek keretében egy-egy ország szak­emberei bemutatják, milyen színvonalon képes — és kész — a külföldi partnerrel műszaki kooperációt folytatni. Az elő­adássorozatok keretében a különböző szakmák legkiválóbb képviselői — tudo­mányos kutatók, konstruktőrök, mérnö­kök stb — meghívott szakemberek előtt ismertetik egy-egy szakterületen elért legújabb eredményeiket, és vitatják meg azokat a hallgatóság feltett kérdései alapján. Helsinkiben szeptember 30. és október 4. között került sor a magyar előadásso­rozatra. Szervezőpartnerünk itt a Finn Központi Kereskedelmi Kamara és a Finn Mérnökszövetség volt. A védnök­séget finn részről Greis Teir külkeres­kedelmi miniszter vállalta, magyar részről pedig dr. Csanádi György köz­lekedés- és postaügyi miniszter. A ma­gyar tudományos és műszaki napokat szeptember 30-án ünnepélyes keretek kö­zött nyitották meg. Greis Teir megnyitó beszédében szólt arról, hogy az erősen iparosodott országok is egyre többet költenek fejlesztésre, kutatásra. De egyetlen ország sem képes kutatásait minden szakterületre eredményesen kiterjeszteni. Ezért van nagy szerepe a nemzetközi tudományos­ipari kooperációnak. Ehhez azonban a két partnernek ismernie kell egymás tudományos­műszaki színvonalát... „és éppen azért üd­vözlöm nagy örömmel, hogy a helsinki ma­gyar tudományos és műszaki napok keretében a legkiválóbb magyar szakemberektől értesül­hetünk a testvérország tudományos-műszaki fejlettségéről” — mondotta a finn kereskedel­mi miniszter. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter az ünnepélyes megnyitón beszámolt Magyarország gazdasági-műszaki fejlődéséről, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a ma­gyar tudományos és műszaki napok jól szol­gálják a két testvérnép közötti sokoldalú kap­csolatok fejlődését. Az ünnepélyes megnyitó elnökségében helyet foglalt Sakari Yrjönen, a Finn Központi Ke­reskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója és Heikki Hongisto, a Finn Mérnökegyesület el­nöke, magyar részről pedig Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és dr. Túri Istvánné, az MTESZ főtitkárhelyettese. Az előadássorozat keretében 22 előadást tartottak egyetemi tanárok, műszaki ve­zetők, konstruktőr-mérnökök, a gépipar, az elektromos, műszer- és híradástech­nikai ipar, az energiaipar, a vegyipar, az élelmiszeripar, a műszaki felsőoktatás tárgyköréből stb. Az előadások után a meghívott finn szakemberekkel élénk vi­ták, szakmai eszmecserék alakultak ki. A finn szakemberek meghívták magyar pályatársaikat kutatóintézetük, üzemük meglátogatására. Néhány magyar előadó a Helsinki Műszaki Egyetemen is tartott, előadást. A magyar szakemberek néhány Hel­sinkin kívül fekvő gyárat, a Meilahti kórházat, a Neste olajfinomítót, a Vuok­­senniska Oy acélművet és számos más, szakmailag érdekes létesítményt látogat­tak meg, ahol finn kollégáikkal folytat­tak tapasztalatcserét. A magyar előadásokon több száz finn szakember vett részt. Az itt kialakult személyes kapcsolatok számos új ötletet, együttműködési lehetőséget vetettek fel. Reméljük, hogy e kapcsolatok tartósak lesznek, és mindkét ország számára gyü­mölcsöző műszaki együttműködés fog kialakulni. LAMOTH MAGDA Bács-Kiskun megyei műszaki napok Harmadszor rendezi meg az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete a mű­szaki napokat Kecskeméten, október 28. és november 3. között. Az MTESZ klub — a nyári szünet után — szeptember végén ismét meg­nyílt és szombat-vasárnap kivételével 17 és 22 óra között várja vendégeit. Az aktivisták rendelkezésére állnak a Mű­szaki Könyvklub hazai és külföldi könyvei, az MTESZ és tagegyesületei­nek folyóiratai. Műszaki ellenőrzési konferenciát ren­dez november 20. és 23. között a Gép­ipari Tudományos Egyesület műszaki el­lenőrzési szakosztálya. A konferenciá­val egyidejűleg kiállításon mutatják be a műszaki ellenőrzéssel kapcsolatos mű­szereket.

Next