Műszaki Élet, 1968. július-december (23. évfolyam, 14-26. szám)
1968-10-18 / 21. szám
A VI. szerszámgépgyártási kongresszus A Gépipari Tudományos Egyesület 1968. október 24—25—26-án tartja Budapesten, a Technika Házában a VI. szerszámgépgyártási kongresszust, amely a szerszámgépek gyártmány- és gyártásfejlesztésének korszerűsítésével foglalkozik. A kongresszus előadásai három fő téma köré csoportosulnak. A szerszámgépfejlesztés alapvető kérdései szekcióban a gépipari technológiák fejlődési irányaival, a technológia követelményeivel és a szerszámgép építésére való hatásával, az automatizálás hatásával, a korszerű konstrukciós módszerek lehetőségeivel és a szerszámgépek gazdaságos termelésének kérdéseivel foglalkoznak. A konstrukció fejlesztése témakörben a következő előadások hangzanak el: a kísérlet és a kutatás szerepe a korszerű konstrukciós munkában; a konstrukciós változatok képzése; a speciális gépek, célgépek és gépsorok konstrukciós kérdései; a pontossági gépek konstrukciója; korszerű gépesítés és automatizáló gépegységek; a konstrukció és az ember. A szerszámgépgyártás fejlesztése szekcióban a gyártás helyes konstrukcióval, a technológiai tipizálás kérdéseivel, a pontossági gyártás problémáival, a korszerű gyártástervezéssel és gyártóeszközgazdálkodással, a szerszámgépöntvények korszerű technológiájával és a szerszámgépgyárak tervezésének kérdéseivel foglalkoznak az előadások. A Gépipari Tudományos Egyesület által rendezett szerszámgépipari kongresszusok célja, hogy a szerszámgépgyártásban dolgozó elméleti és gyakorlati szakemberek részére széles körű tapasztalatcserét biztosítson, továbbfejlődésüket elősegítse, ötleteket adjon munkájukhoz, és hogy a külföldi szakemberekkel a személyes kapcsolat felvételére lehetőséget teremtsen. Különös jelentősége van az idei kongreszusnak, mivel az új gazdasági rendszer bevezetése óta ez az első nemzetközi szakmai összejövetel, amely a szerszámgépgyártás fejlesztésével foglalkozik. Az eddigi bejelentések szerint 21 magyar és 10 országból 30 külföldi szakember tart előadást a kongresszuson. A külföldi előadók Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, az NSZK, Olaszország és Svájc szerszámgépiparának tapasztalatait ismertetik. Az előadókon kívül eddig kereken 100 külföldi szakember jelentette be részvételét. FÜZI ERNŐ A csongrád megyei küldöttértekezlet Az MTESZ Csongrád megyei küldöttértekezletén október 8-án megválasztották a szervezet testületi tisztségviselőit. Az új választmányban 71 tag kapott helyet, soraikból 25 tagú elnökséget választottak. A szervezet elnökévé dr. Kovács Kálmán egyetemi tanárt, társelnökeivé Blaskovics Zoltánt és Tóth Lászlót, alelnökeivé Dévény Istvánt és dr. Tömörkény Lászlót választották. A szervezet új titkára dr. Erdélyi Ferenc. Az új választmány határozatot hozott a többi között új tagegyesületi csoportok szervezésére, városi intézőbizottságok létrehívására, a munkabizottsági tevékenység több irányú — szervezeti és tartalmi — rendezésére, valamint tudománypolitikai és tudományszervezési kérdések napirenden tartására. 100 éves a Zsolnay porcelángyár. Az ipartörténeti és művészeti szempontból egyaránt jelentős évfordulóról tudományos ülésszakok, emlékünnepségek és jubileumi kiállítás keretében emlékeztek meg Pécsett október 12. és 19. között. A jubileumi hét rendezésében részt vett az MTA II. Osztálya, Újkori Művészeti Koordinációs Bizottsága, a Szilikátipari Tudományos Egyesület, a Finomkerámiaipari Művek, az MTA Dunántúli Tudományos Intézete, a Janus Pannonius Múzeum, a Finomkerámiaipari Művek Pécsi Porcelángyára és Pécs m. j. város Tanácsa vb művelődési osztálya. 2 MŰSZAKI ÉLET KÖZVET.IMI WV Műszaki és gazdasági kapcsolataink a fejlődő országokkal A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének a fejlődésben lévő országok műszaki és tudományos kérdéseivel foglalkozó bizottsága október 8-án egésznapos konferenciát rendezett. Az elhangzott előadások a fejlődésben levő országokkal folytatott műszaki és tudományos kapcsolataink lehetőségeit, az ott üzembehelyezett nagy létesítmények tapasztalatait, valamint építészetünknek és iparunknak ezekkel az országokkal való kapcsolatát tárgyalta. A konferencián elhangzott előadások azt mutatták, hogy igen bő és sokrétű tapasztalat áll a magyar műszaki és gazdasági szakemberek rendelkezésére, és hogy helyes volt az a kezdeményezés, amely ezeknek összegyűjtésére, a szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezésére, az idevonatkozó tudományos eredmények publikálására, és általában az egész új ismeretkör továbbfejlesztésére megindult. Fölmerülhet a kérdés: miért kell foglalkozni a fejlődő országok problémáival, és miért kell ezt más szakmai ágaktól különválasztva tárgyalni? A válasz egyszerű: azért van rá szükség, mertaz erre vonatkozó magyar ismeretek és tapasztalatok hiányosak. A magyar mérnököknek korábban meglehetősen kevés alkalmuk volt a fejlődő országokban tapasztalatot szerezni, mert ezek a területek más országok gyarmataiként igen kevés kapcsolatban voltak Magyarországgal. A politikai változások azonban lehetővé tették a kapcsolatok kibővítését, és így a fejlődésben lévő országok önálló partnerként jelentek meg a tárgyalóasztalnál. Az új helyzetben nemcsak nálunk, hanem olyan országokban is szükségesnek találták a velük való foglalkozást, ahol különben korábbi tapasztalatok révén bőséges ismeret és szakirodalom állt rendelkezésre. Ezt az ismeretkomplexumot pedig azért kell más szakmai kérdésektől különválasztva tárgyalni, mert a fejlődő országok műszaki és gazdasági körülményei, klimatikus viszonyai és egyéb jelentős tényezői eltérőek a közép-európaiakétól, és ezért a velük kapcsolatos problémákat, valamint ismereteket komplexen kell tárgyalni, az összes szakágakat átfogóan, nem pedig mint egyes szakmák részkérdéseit. Példa erre a trópusi építészet, vagy a klimatikus viszonyok középeurópaitól eltérő hatása a munkavégzésre, a fokozott korrózió, és még hasonló sok más kérdés. Építkezés és munkaszervezés a trópuson A fejlődő országok zöme a forró száraz, vagy forró nedves trópusi éghajlat alatt helyezkedik el, és ennek következtében klimatikus viszonyai teljesen eltérnek a közép-európaitól. Ennek az eltérő klímának legnagyobb hatása az építészetre van, és azok az épületek, amelyeknél a különleges helyi kívánalmakat nem veszik figyelembe, gyakorlatilag használhatatlanok a trópusokon. A trópusi építészet mind a külső forma kialakításában, mind az épületek elhelyezésében más megfontolást kíván, mint amit a mérsékelt égöv alatt megszoktunk, sőt a forró száraz égövi trópusi épületekkel szemben támasztott kívánalmak is mások, mint a forró nedves éghajlaton. Az építőanyagok, szigetelő anyagok különleges megfontolás alapján választhatók ki, de ismerni kell a szellőzésre, az árnyékolásra vonatkozó műszaki normákat, illetve tervezési irányelveket is. Ha tehát épületeket, vagy ipartelepeket kívánunk a trópusokon létesíteni, vagy ebben a munkában akár technológus szakértőként veszünk részt, ismernünk kell ezeket az előírásokat és tapasztalatokat. Mint az a konferencián elhangzott előadásból is megállapítható volt, a forró égöv alatt végzett munka feltételei mások, mint a mérsékelt égöv alatt, és a várható teljesímények is kisebbbek a nálunk elérteknél, ezért ezek ismerete is szükséges terveink készítéséhez, vagy a helyszíni munkálatok megszerzéséhez. Igen nagy irodalom foglalkozik az anyagok forró égöv alatti korróziós ellenállásával, nagy laboratóriumok foglalkoznak Magyarországon és máshol szerte a világon az anyagok ilyen tulajdonságainak megismerésével. A helyes alkalmazás a kérdés komplex ismeretét kívánja meg, akár a csapadék, a sós pára, a termeszek, gombák, avagy a sivatagi por romboló hatásával szemben kell létesítményeinket, berendezéseinket megvédeni. A konferencia anyagában bőven foglalkoztak a helyszíni munka megszervezésével, a létesítmények és berendezések üzembe helyezésével is, hiszen figyelembe kell venni a rendelkezésre álló munkaerő munkavégző-képességét, gyakorlatát, szokásait és kulturszínvonalát is ahhoz, hogy helyesen tudjuk munkánkat megszervezni. A konferencia lehetőséget adott arra, hogy a szakemberek erre vonatkozó tapasztalataikat kicseréljék. Komplex ismeretek A fejlődő országok műszaki és gazdasági problémáival az elmondottak szerint csak komplex módon lehet eredményesen foglalkozni, és ezért szükséges, hogy a legkülönbözőbb szakemberek tapasztalatainak összeolvasztásával alakuljon ki a fejlődő országok műszaki és tudományos kérdéseivel foglalkozó szakirodalom, és lehetőség nyíljon az ismeretek komplex, felső szintű oktatására is az egyetemeken, illetve a mérnök továbbképzésben. Az MTESZ által kezdeményezett bizottsági munka eddig is lehetővé tette a rendszeres tapasztalatcserét, s a mostani konferencia e bizottság 5 éves munkájának áttekintése volt. A konferencia anyaga kiadvány formájában is meg fog jelenni, és ez egyben az első összefoglaló munka lesz erről az ismeretágról. A fejlődő országokkal való bővülő kapcsolataink szükségessé teszik az ismeretek, tapasztalatok további összegyűjtését és feldolgozását, a kérdés tudományos továbbfejlesztését. Ezért az MTESZ fejlődő országokkal foglalkozó bizottsága a jövőben ismeretterjesztő és tudományos előadásokat, tapasztalatcsere megbeszéléseket fog az érdeklődő szakemberek részére rendezni, és célul tűzte ki, hogy rendszeresen megjelenteti az összegyűlt anyagot, hogy ezzel lehetővé tegye a fejlődő országok, különösen a trópusi országok jobb megismerését és további kapcsolatok kiépítését. TAKÁTS LÁSZLÓ Fiatalok közgazdasági vetélkedője Az MTESZ Központi Ipargazdasági Bizottsága, a KISZ KB Ifjúmunkás Osztálya, valamint a Magyar Rádió és Televízió ez év elején hirdette meg a fiatalok közgazdasági vetélkedőjét. A felhívás nyomán mintegy 600 fiatal közgazdász és műszaki szakember jelentkezett a megyékben és Budapesten megrendezett elődöntőkre. A középdöntőbe 53 versenyző került, akik között közgazdászok, mérnökök és technikusok voltak. A különféle versenyformák közül az ötletroham volt az egyik legérdekesebb. Ennek során a versenyzőknek arra kellett javaslatot tenni, hogyan lehetne jobban kihasználni a szabad szombatok miatt álló 16 000 tehergépkocsit — amelyek természetesen vasárnap is állnak —, és hogyan lehetne a MÁVAUT buszokat is jobban igénybe venni. A döntőbe 10 versenyző jutott. Ez a 10 versenyző a nagy nyilvánosság előtt, a televízióban versenyez majd a győzelemért. Az első adás november 3-án lesz, s ezt követően még négy alkalommal hetenként egyszer láthatják a nézők a közgazdasági vetélkedőt. Magyar tudományos és műszaki napok Helsinkiben A nemzetközi gazdasági és műszaki együttműködés kialakításában és fejlesztésében hasznos szerepet töltenek be a nemzetközi tudományos-műszaki napok, amelyek keretében egy-egy ország szakemberei bemutatják, milyen színvonalon képes — és kész — a külföldi partnerrel műszaki kooperációt folytatni. Az előadássorozatok keretében a különböző szakmák legkiválóbb képviselői — tudományos kutatók, konstruktőrök, mérnökök stb — meghívott szakemberek előtt ismertetik egy-egy szakterületen elért legújabb eredményeiket, és vitatják meg azokat a hallgatóság feltett kérdései alapján. Helsinkiben szeptember 30. és október 4. között került sor a magyar előadássorozatra. Szervezőpartnerünk itt a Finn Központi Kereskedelmi Kamara és a Finn Mérnökszövetség volt. A védnökséget finn részről Greis Teir külkereskedelmi miniszter vállalta, magyar részről pedig dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter. A magyar tudományos és műszaki napokat szeptember 30-án ünnepélyes keretek között nyitották meg. Greis Teir megnyitó beszédében szólt arról, hogy az erősen iparosodott országok is egyre többet költenek fejlesztésre, kutatásra. De egyetlen ország sem képes kutatásait minden szakterületre eredményesen kiterjeszteni. Ezért van nagy szerepe a nemzetközi tudományosipari kooperációnak. Ehhez azonban a két partnernek ismernie kell egymás tudományosműszaki színvonalát... „és éppen azért üdvözlöm nagy örömmel, hogy a helsinki magyar tudományos és műszaki napok keretében a legkiválóbb magyar szakemberektől értesülhetünk a testvérország tudományos-műszaki fejlettségéről” — mondotta a finn kereskedelmi miniszter. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter az ünnepélyes megnyitón beszámolt Magyarország gazdasági-műszaki fejlődéséről, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a magyar tudományos és műszaki napok jól szolgálják a két testvérnép közötti sokoldalú kapcsolatok fejlődését. Az ünnepélyes megnyitó elnökségében helyet foglalt Sakari Yrjönen, a Finn Központi Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója és Heikki Hongisto, a Finn Mérnökegyesület elnöke, magyar részről pedig Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke és dr. Túri Istvánné, az MTESZ főtitkárhelyettese. Az előadássorozat keretében 22 előadást tartottak egyetemi tanárok, műszaki vezetők, konstruktőr-mérnökök, a gépipar, az elektromos, műszer- és híradástechnikai ipar, az energiaipar, a vegyipar, az élelmiszeripar, a műszaki felsőoktatás tárgyköréből stb. Az előadások után a meghívott finn szakemberekkel élénk viták, szakmai eszmecserék alakultak ki. A finn szakemberek meghívták magyar pályatársaikat kutatóintézetük, üzemük meglátogatására. Néhány magyar előadó a Helsinki Műszaki Egyetemen is tartott, előadást. A magyar szakemberek néhány Helsinkin kívül fekvő gyárat, a Meilahti kórházat, a Neste olajfinomítót, a Vuoksenniska Oy acélművet és számos más, szakmailag érdekes létesítményt látogattak meg, ahol finn kollégáikkal folytattak tapasztalatcserét. A magyar előadásokon több száz finn szakember vett részt. Az itt kialakult személyes kapcsolatok számos új ötletet, együttműködési lehetőséget vetettek fel. Reméljük, hogy e kapcsolatok tartósak lesznek, és mindkét ország számára gyümölcsöző műszaki együttműködés fog kialakulni. LAMOTH MAGDA Bács-Kiskun megyei műszaki napok Harmadszor rendezi meg az MTESZ Bács-Kiskun megyei Szervezete a műszaki napokat Kecskeméten, október 28. és november 3. között. Az MTESZ klub — a nyári szünet után — szeptember végén ismét megnyílt és szombat-vasárnap kivételével 17 és 22 óra között várja vendégeit. Az aktivisták rendelkezésére állnak a Műszaki Könyvklub hazai és külföldi könyvei, az MTESZ és tagegyesületeinek folyóiratai. Műszaki ellenőrzési konferenciát rendez november 20. és 23. között a Gépipari Tudományos Egyesület műszaki ellenőrzési szakosztálya. A konferenciával egyidejűleg kiállításon mutatják be a műszaki ellenőrzéssel kapcsolatos műszereket.