Műszaki Élet, 1969. július-december (24. évfolyam, 14-26. szám)

1969-09-19 / 19. szám

A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1969. SZEPTEMBER 19. A világ­ műszaki fejlődésének valószínű alakulása a következő két évtizedben (OMFB-tanulmány) Bondor József miniszter nyilatkozata az építőipar feladatairól A mérnök és a paragrafus — Ki tud rá megoldást? — Hogyan alakul a villamosenergia-ellátás 1975-ig? — Mit termeljünk? Szervezni — de ne így! — Fokozódik a szellemi export Moszkvában, a Gorkij utca egyik mellékutcájában a posta­­hivatal épületén ott áll a tábla: Videotelefon. A ház előtt nap mint nap elhaladó járókelők és a postára betérők tízezrei meg­szokott szolgáltatásnak tekintik ma már a tv-telefont. Csak aki többször használta, ismeri azt a pszichikai hatást, amit a tv-te­lefon, pontosabban szólva a hiánya kelt. Olyan eszközről van szó ugyanis, amit könnyű megszokni, és ha visszatérünk a csupán hangvitelt szolgáltató telefonra, akkor érezzük igazán hiányát. 1927 óta Nehéz lenne pontos történel­mi képet adni a fejlődésről, ugyanis a tv-telefonnal egyide­jűleg több államban­ kezdtek foglalkozni. Első gyakorlati al­kalmazásának időpontjaként 1927. április 7-ét tartják szá­mon, amikor Herbert Hoover, az USA akkori kereskedelmi minisztere először folytatott képtelefonos beszélgetést a Bell­ társaság elnökével. Ma műszakilag erősen túlha­ladott ez a Bell-féle konstruk­ció. Utódja, napjaink „Pictu­rephone” készüléke számos pél­dányban működik a New York — Chicago — Pittsburgh — Washington hálózatban, és a 70- es évek elején robbanásszerű fejlődést várnak elterjedésében. A tv-telefonok egyik legjelentő­sebb jövőbeli területének a nagyvállalati információs rend­szert tekintik, így pl. a Bell-tár­saság a Westinghouse Electric Co. Pittsburgh-ben levő iroda­házait szerelte fel nemrég „Pic­turephone” képtelefonnal. Egységes fejlesztési elvekről nem beszélhetünk, bár a kiala­kult rendszerek felépítésüket tekintve Hasonlók egymáshoz. A Siemens gyár kísérleti beren­dezésén 8,5x11,5 cm-es kép je­lenik meg; a beszélgető partne­rek kb. 1 méter távolságra he­lyezkednek el a készüléktől. A képmező alatt helyezkedik el a kis vidékon képfelvevő cső, amely­ alig néhányszor tíz lux (!) megvilágítási erősségnél is elfogadható képet szolgáltat. A mélységélesség tartománya 0,5- től 2 m-ig terjed. Kép 312 vonalból Ahhoz, hogy folyamatos mozgást tükröző képet kaphas­son a vevő­oldal, a Siemens gyár szerint mintegy 25 Hz-es képkövetési frekvenciára van szükség. Magát a képet 2— 300 sorra kell bontani. Érdekes, hogy a svéd kísérletek adatai is nagyjából egyeznek; az Erics­­son-féle tv-telefon esetében a 14x18,3 cm méretű képet 30 Hz­­es képkövetési frekvenciával továbbítják (vagyis gyakorlati­lag másodpercenként 30 képből adódik össze a folyamatos moz­gás hatását keltő kép). A svéd tv-telefon képernyőjén partne­rünk arca 312 vonalas képen alakul ki. Hogy a tv-telefonok létesíté­sével kapcsolatos nehézségeket érzékelhessük, maradjunk még a svéd adatoknál. Míg másod­percenként 4000 bit információ­­mennyiség átvitele szükséges a szokásos telefonbeszélgetésnél, addig a képátvitelhez 0,5... 3 millió (ezen belül a tényleges érték a kép minőségétől függ). A svédek a képet ugyanazon a vonalon továbbítják, amelyen a hangot, azonban egyetlen kép­átviteli csatorna sávszélessége legalább 1 MHz kell, hogy le­gyen, és ezen vivőfrekvenciás hálózatokban mintegy 250 hangátviteli telefoncsatorna he­lyezhető el. Ez már eleve meg­határozza a tv-telefon költsé­gességét is. Az amerikai Picturephone impulzus-kódmodulációs rend­szerben továbbítja a képet, az Ericssonhoz hasonlóan 30 Hz-es képfrekvenciával. Érdemes megemlíteni, hogy a Picture­phone tökéletesítésével a Bell­(Folytatása a 18. oldalon) • Röntgenfelvételt továbbít a Bell gyártmányú Picturephone A Siemens kísérleti tv-telefonja Budapest új déli hídjai A főváros vezetősége újabban sokat foglalkozik a hidak fel­újítási problémáival, illetve új hidak létesítésének gondolatá­val, mert a közlekedés rohamos fejlődése — különösen a belső városrészben kényszerűen lebo­nyolódó átmenő forgalom — egyre nagyobb nehézségeket okoz. Ezt a témakört több mint két éve tűzték napirendre a Köz­lekedéstudományi Egyesületben, és fontos helyet foglalt el a mérnöki szerkezetek szak­osztályának múlt évi prog­ramjában is. Érdeklődésünk­re Ocsvár Rezső old. mér­nök, a szakosztály vezetőségi tagja, a Fővárosi Tanács hídépítési szakértője ezzel kapcsolatosan a következő tájékoz­tatást adta. — Kerek egy évszázad alatt a magyarországi Dunán öt vasúti és tíz közúti híd épült — s közülük nyolc a főváros­ban köti össze a két partot. A II. világháború eszte­len pusztítása után az első fel­adat volt e hidak helyreállítása. Az­ eltelt negyedszá­zad alatt azonban erősen nőtt a for­galom és a statisz­tikai adatok, vala­mint a távlati fej­lesztési terv előze­tes számításai azt mutatták, hogy mielőbb növelni kell a főváros híd­jainak áteresztő képességét. Kitűnt az is, hogy első­sorban a város dé­li részén kell két új közúti hidast építeni, egy úgy­nevezett autópálya hidat, amely az M1, M6 és M7 nyugati főútvonalak forgalmát vezetné át a Duna felett az M2, M3, M4 és M5 utak felé, és egy mási­kat Budafok és Csepel­­között, amely inkább nagy-budapesti jelentőségű lenne, és közvetve a déli kerületek több mint fél­millió lakosát érintené.­­ A közlekedés vezetői a Fő­városi Tanács végrehajtó bizott­ságával egyetértésben 1967-ben adtak megbízást a budapesti hi­dak távlati fejlesztési tervtanul­­mányának elkészítésére. A Főm­­terv, az Uvaterv és a Budapesti Műszaki Egyetem 2040-ig dol­gozta ki közös fejlesztési javas­latát. Azért eddig, mert a köz­lekedési statisztikusok szerint ekkor érjük el majd a teljes telítettséget. Autópálya híd — Az előtanulmány szerint, az autópálya híd a Déli össze­kötő vasúti híd felett épülne fel két ütemben, előbb négy köz­lekedési sávra, majd észak felé 8 nyomra bővítve. A pillérelosz­tás azonos lenne a vasúti hídé­val, hogy a jégzajlás miatt ne legyen külön akadály. A híd 482 m hosszú, 36,5 m széles lesz tel­jes kiépítésében. Szerkezete ún. párhuzamos övű szekrénytartós keresztmetszetű, amely a hídfők felé középről két irányban lejt. Ezt a megoldást a meglevő vas­úti híd vízszintes vonalvezetése is igényli. Nagyon előnyös, hogy a közmű­vezetékek a zárt szek­rényekben helyezhetők el, ami megkönnyíti a karbantartást, & csökkenti a korróziós károkat' (Folytatása a 18. oldalon) Je/magyan L’afr­a pi/aa portyának*. * ------------— vasútvonal • -----—----«. HEI/vonat közúti pt/tvonal 1 íU,autópályá‘)iú//ie­i/f 2 páeflet-Budafok közúti hidhet/e Az új budapesti déli közúti Duna-hidak általános elhelyezése és forgalmi kapcsolatainak vázl­ata

Next