Műszaki Élet, 1969. július-december (24. évfolyam, 14-26. szám)
1969-09-19 / 19. szám
A MŰSZAKI ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI EGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA XXIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ÁRA: 2,50 Ft 1969. SZEPTEMBER 19. A világ műszaki fejlődésének valószínű alakulása a következő két évtizedben (OMFB-tanulmány) Bondor József miniszter nyilatkozata az építőipar feladatairól A mérnök és a paragrafus — Ki tud rá megoldást? — Hogyan alakul a villamosenergia-ellátás 1975-ig? — Mit termeljünk? Szervezni — de ne így! — Fokozódik a szellemi export Moszkvában, a Gorkij utca egyik mellékutcájában a postahivatal épületén ott áll a tábla: Videotelefon. A ház előtt nap mint nap elhaladó járókelők és a postára betérők tízezrei megszokott szolgáltatásnak tekintik ma már a tv-telefont. Csak aki többször használta, ismeri azt a pszichikai hatást, amit a tv-telefon, pontosabban szólva a hiánya kelt. Olyan eszközről van szó ugyanis, amit könnyű megszokni, és ha visszatérünk a csupán hangvitelt szolgáltató telefonra, akkor érezzük igazán hiányát. 1927 óta Nehéz lenne pontos történelmi képet adni a fejlődésről, ugyanis a tv-telefonnal egyidejűleg több államban kezdtek foglalkozni. Első gyakorlati alkalmazásának időpontjaként 1927. április 7-ét tartják számon, amikor Herbert Hoover, az USA akkori kereskedelmi minisztere először folytatott képtelefonos beszélgetést a Bell társaság elnökével. Ma műszakilag erősen túlhaladott ez a Bell-féle konstrukció. Utódja, napjaink „Picturephone” készüléke számos példányban működik a New York — Chicago — Pittsburgh — Washington hálózatban, és a 70- es évek elején robbanásszerű fejlődést várnak elterjedésében. A tv-telefonok egyik legjelentősebb jövőbeli területének a nagyvállalati információs rendszert tekintik, így pl. a Bell-társaság a Westinghouse Electric Co. Pittsburgh-ben levő irodaházait szerelte fel nemrég „Picturephone” képtelefonnal. Egységes fejlesztési elvekről nem beszélhetünk, bár a kialakult rendszerek felépítésüket tekintve Hasonlók egymáshoz. A Siemens gyár kísérleti berendezésén 8,5x11,5 cm-es kép jelenik meg; a beszélgető partnerek kb. 1 méter távolságra helyezkednek el a készüléktől. A képmező alatt helyezkedik el a kis vidékon képfelvevő cső, amely alig néhányszor tíz lux (!) megvilágítási erősségnél is elfogadható képet szolgáltat. A mélységélesség tartománya 0,5- től 2 m-ig terjed. Kép 312 vonalból Ahhoz, hogy folyamatos mozgást tükröző képet kaphasson a vevőoldal, a Siemens gyár szerint mintegy 25 Hz-es képkövetési frekvenciára van szükség. Magát a képet 2— 300 sorra kell bontani. Érdekes, hogy a svéd kísérletek adatai is nagyjából egyeznek; az Ericsson-féle tv-telefon esetében a 14x18,3 cm méretű képet 30 Hzes képkövetési frekvenciával továbbítják (vagyis gyakorlatilag másodpercenként 30 képből adódik össze a folyamatos mozgás hatását keltő kép). A svéd tv-telefon képernyőjén partnerünk arca 312 vonalas képen alakul ki. Hogy a tv-telefonok létesítésével kapcsolatos nehézségeket érzékelhessük, maradjunk még a svéd adatoknál. Míg másodpercenként 4000 bit információmennyiség átvitele szükséges a szokásos telefonbeszélgetésnél, addig a képátvitelhez 0,5... 3 millió (ezen belül a tényleges érték a kép minőségétől függ). A svédek a képet ugyanazon a vonalon továbbítják, amelyen a hangot, azonban egyetlen képátviteli csatorna sávszélessége legalább 1 MHz kell, hogy legyen, és ezen vivőfrekvenciás hálózatokban mintegy 250 hangátviteli telefoncsatorna helyezhető el. Ez már eleve meghatározza a tv-telefon költségességét is. Az amerikai Picturephone impulzus-kódmodulációs rendszerben továbbítja a képet, az Ericssonhoz hasonlóan 30 Hz-es képfrekvenciával. Érdemes megemlíteni, hogy a Picturephone tökéletesítésével a Bell(Folytatása a 18. oldalon) • Röntgenfelvételt továbbít a Bell gyártmányú Picturephone A Siemens kísérleti tv-telefonja Budapest új déli hídjai A főváros vezetősége újabban sokat foglalkozik a hidak felújítási problémáival, illetve új hidak létesítésének gondolatával, mert a közlekedés rohamos fejlődése — különösen a belső városrészben kényszerűen lebonyolódó átmenő forgalom — egyre nagyobb nehézségeket okoz. Ezt a témakört több mint két éve tűzték napirendre a Közlekedéstudományi Egyesületben, és fontos helyet foglalt el a mérnöki szerkezetek szakosztályának múlt évi programjában is. Érdeklődésünkre Ocsvár Rezső old. mérnök, a szakosztály vezetőségi tagja, a Fővárosi Tanács hídépítési szakértője ezzel kapcsolatosan a következő tájékoztatást adta. — Kerek egy évszázad alatt a magyarországi Dunán öt vasúti és tíz közúti híd épült — s közülük nyolc a fővárosban köti össze a két partot. A II. világháború esztelen pusztítása után az első feladat volt e hidak helyreállítása. Az eltelt negyedszázad alatt azonban erősen nőtt a forgalom és a statisztikai adatok, valamint a távlati fejlesztési terv előzetes számításai azt mutatták, hogy mielőbb növelni kell a főváros hídjainak áteresztő képességét. Kitűnt az is, hogy elsősorban a város déli részén kell két új közúti hidast építeni, egy úgynevezett autópálya hidat, amely az M1, M6 és M7 nyugati főútvonalak forgalmát vezetné át a Duna felett az M2, M3, M4 és M5 utak felé, és egy másikat Budafok és Csepelközött, amely inkább nagy-budapesti jelentőségű lenne, és közvetve a déli kerületek több mint félmillió lakosát érintené. A közlekedés vezetői a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben 1967-ben adtak megbízást a budapesti hidak távlati fejlesztési tervtanulmányának elkészítésére. A Főmterv, az Uvaterv és a Budapesti Műszaki Egyetem 2040-ig dolgozta ki közös fejlesztési javaslatát. Azért eddig, mert a közlekedési statisztikusok szerint ekkor érjük el majd a teljes telítettséget. Autópálya híd — Az előtanulmány szerint, az autópálya híd a Déli összekötő vasúti híd felett épülne fel két ütemben, előbb négy közlekedési sávra, majd észak felé 8 nyomra bővítve. A pillérelosztás azonos lenne a vasúti hídéval, hogy a jégzajlás miatt ne legyen külön akadály. A híd 482 m hosszú, 36,5 m széles lesz teljes kiépítésében. Szerkezete ún. párhuzamos övű szekrénytartós keresztmetszetű, amely a hídfők felé középről két irányban lejt. Ezt a megoldást a meglevő vasúti híd vízszintes vonalvezetése is igényli. Nagyon előnyös, hogy a közművezetékek a zárt szekrényekben helyezhetők el, ami megkönnyíti a karbantartást, & csökkenti a korróziós károkat' (Folytatása a 18. oldalon) Je/magyan L’afra pi/aa portyának*. * ------------— vasútvonal • -----—----«. HEI/vonat közúti pt/tvonal 1 íU,autópályá‘)iú//iei/f 2 páeflet-Budafok közúti hidhet/e Az új budapesti déli közúti Duna-hidak általános elhelyezése és forgalmi kapcsolatainak vázlata