Műszaki Élet, 1973. július-december (28. évfolyam, 14-26. szám)

1973-07-06 / 14. szám

Magyar film sikere a cannes-i nemzetközi reklámfilm-fesztiválon A június 18-tól 23-ig Cannes­­ban tartott XX. nemzetközi rek­­lámf­ilmfeszti­válon 1165 tv-fil­­met és 455 mozifilmet mutattak be 2168 küldött előtt. (1953-ban, az első nemzetközi reklámfilm-fesztiválon még csu­pán 180 filmet mutattak be!). Az 1620 reklámfilm közül szám szerint a legtöbbet Anglia, utá­na sorrendben Franciaország küldte. Az Egyesült Államok részt vett ugyan a fesztiválon 114 tv- és 16 mozifilmmel, de csupán 3 delegátust küldött Cannes-ba, mivel New York­ban évente saját reklámfilm­fesztivált rendeznek, amelynek bizonyos mértékben riválisa a Cannes-ban tartott fesztivál. Az ez évi fesztiválon viszont elő­ször vett részt — 140 küldöttel és 135 reklámfilmmel — Brazí­lia. Magyarország, amely az előző esztendőkben legfeljebb 3—4 fil­met küldött ki a nemzetközi reklámfilmfesztiválra, ezúttal több mint egy tucatnyi filmmel képviseltette magát. Ezeket a filmeket részben a Magyar Ke­reskedelmi Kamara, részben a magyar rek­lámvállalatok vagy azott az üzemek, intézmények nevezték be a fesztiválra, ame­lyek termékét, illetve mondani­valóját propagálja az illető film. A magyar filmek az árucikkek és szolgáltatások propagálásán kívül a „közszolgáltatások — jóléti szolgáltatások” kategóriá­ban is szerepeltek. A MAFILM két alkoholellenes filmet, a Pannónia „Fogmosás” című filmjét, továbbá a Magyar Hir­dető a Kamara filmpályázatán díjazott környezetvédelmi film­jét mutatta be. Külön örömet jelent, hogy ezek közül a MAFILM Varasdy Dezső által készített 30 másod­perces, szellemes alkoholellenes filmje az erős mezőnyben okle­velet is kapott. Remélhető, hogy ez a nemzetközi elismerés újabb ösztönzést ad majd olyan ma­gyar reklámfilmek készítésére és az 1974. évi Cannes-ban tartan­dó fesztiválra való benevezésé­re, amelyek külföldi bemutatás­ra alkalmasak. Ebből a szem­pontból elsősorban olyan filmek jöhetnek szóba, amelyek frap­páns, szellemes, humoros módon propagálnak magyar árucikke­ket vagy szolgáltatásokat. A kelet-nyugati kereskede­lem most kezdődő új szakaszá­ban különösen fontos lenne, ha a magyar vállalatok megvizs­gálnák, melyek azok a fogyasz­tási cikkek vagy szolgáltatások, amelyek propagálásával célsze­rű lenne a kínálkozó új piaci le­hetőségeket felhasználni. Emel­lett természetesen az ország jó hírneve szempontjából is elő­nyös, ha Magyarország továbbra is kiemelkedő filmekkel szere­pel a közszolgáltatások , jóléti szolgáltatások kategóriában. Ami a bemutatott külföldi reklámfilmek tartalmát illeti, bevezetőben érdemes idézni a zsűri elnökének, Leo Schofield ausztráliai filmrendezőnek a zsűri sajtókonferenciáján tett nyilatkozatát, amely szerint a reklám szempontjából legfejlet­tebb országok arra törekszenek, hogy „elvágják azt a köldökzsi­nórt, amely az Egyesült Álla­mokhoz köti őket, vagyis három éve tanúi vagyunk egy sajáto­san angol, nyugatnémet, fran­cia, olasz reklám születésének”. A mondanivaló az első Figyelemre méltó, hogy a rek­lám mondanivalója visszahódí­totta az első helyet. Erősödött az az irányzat is, hogy a felvéte­lek szépségével, a laboratóriumi munka gondosságával és trükk­jeivel akarják felhívni magukra a figyelmet. Míg ugyanis 2—3 évvel ezelőtt olyan új műfaj volt kialakulóban, amelyben frap­páns ötletek és trükkök útján el­sősorban a nézők szórakoztatá­sára törekedtek, ezúttal az árut vagy szolgáltatást propagáló mondanivaló ismét előretört. Meg kell említenünk a gyö­nyörű kanadai tájfilmsorozato­kat, amelyek egyidejűleg propa­gálták az országot és termékeit, ami követésre méltó példája a good will és a reklám­­összekap­csolásának. A szeszes, italok kategóriájá­ban bemutatott 94 tv-film és 33 mozifilm érvelésében visszatérő refrénként szerepelt, hogy előse­gítik az emésztést. Az érem má­sik oldalát 72 tv-film és 16 mo­zifilm képviselte, amely a szesz­mentes italokat propagálta. Ezekben ugyancsak visszatért a mondanivalóban az, a közvéle­ményt egyre inkább foglalkozta­tó érvelés, hogy vitamindús és kalóriaszegény italokról van szó. Ebben a kategóriában szerepelt az Oázis nevű új magyar üdítő­italt propagáló film is. Ameny­­nyire dicséretre méltó, hogy vi­szonylag gyorsan film készült erről az új termékről, annyira sajnálatos, hogy a film a több­ség számára nem volt érthető. ötlet parádé A háztartási cikkek kategóriá­jában 84 tv-filmet és 50 mozifil­met mutattak be. Itt kiemelke­dett az a rendkívül szellemes­­ Arany Oroszlán-díjjal kitünte­tett — 30 másodperces francia mozifilm, amely oly módon pro­pagálja az ismert Christofle márkájú evőeszközt, hogy a szé­pen megtérített asztalnál, ünne­pi ruhában étkező kínaiak ugyanúgy fogják ezeket az ezüst evőeszközöket, ahogyan a pálci­kákat szokták. A piperecikkeket propagáló filmek kategóriájában 75 tv-film és 36 mozifilm volt látható. Eb­ben a kategóriában sok svéd film is szerepelt, köztük több nagyon­­ötletes, így például egy szappanmárkát­­ propagáló 50 másodperces film egy lift uta­sait mutatta, akik meneküléssze­rűen átszállnak az egyik emele­ten egy másik liftbe, mert a szappanmárkáról nem tudó utas rossz szagot áraszt. Egy 30 má­sodperces francia filmben egy villany­borotvát oly módon pro­pagálnak, hogy egy fiatalember azt használja, mielőtt Marlene Dietrich utánzására lépne ki a színpadra. Ebben a kategóriában szere­pelt egy parfümöt propagáló, szellemes szovjet film is, amely egy, a parfümöt a virágoknál jobban szerető, „diszkrimináló” méhről szól. Ugyancsak ebben a kategóriában vetítették a Fabu­­lon márkát propagáló két — egyenként 30 másodperces — és egy további, 55 másodperces reklámfilmet. Mint minden évben, ezúttal is a járművek kategóriájában be­mutatott 95 tv-film és 65 mozi­film iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. Míg a zsűri számos kategóriában nem adta ki az „Arany Oroszlánt”, addig ebben a kategóriában az előirányzottnál többet osztott ki. Ismét nagy figyelmet keltettek azok a magabiztosságról tanús­kodó svéd filmek, amelyek azo­nos mottóval propagálják a Vol­vo kocsikat, valamint 4 — a Shell rendelésére készült — svéd film, amelyek a benzinállomások egyes szolgáltatásait hirdetik. Ez azért is tűnik érdekes kezdemé­nyezésnek, mert messze túlmegy egy cég érdekein, és a közúti forgalom biztonságát is szolgál­ja. Ilyen típusú reklámfilmek sokszorosan kifizetődnek, mert alkalmasak arra, hogy a közvé­lemény előtt egy cég jó hírnevét alátámasztották, ez pedig a to­vábbiakban mindig megtérül. Végül igen érdekes volt az a 60 másodperces, „Arany Orosz­lánnal" kitüntetett olasz film is, amely Rém­y Juliennenek, Euró­pa nagy ugróm­űvész (kaszka­dőr) versenyzőjének hajmeresztő mutatványával propagálta a FIAT 124-es autót. Mint isme­retes, e kocsi alapján­­ készül a Zsiguli is. DR. BIRÓ GERD 4 MŰSZAKI ÉLET R. Thibaut: Gépelemek R. Thibaut belga professzor könyvében először rövid beve­zetés keretében összefoglalja az anyag megértéséhez elengedhe­tetlenül szükséges alapfogalma­kat (anyagszerkezet, mechanika stb.), majd az egyes gépelemek szerepét és alapszámítását tár­gyalja egyenként és részletesen. Minden egyes gépelemfejezet­ben világosan, jól érthető ábrá­kat közöl a szükséges elméleti részekkel, majd gyakorlati pél­dán mutatja be a méretezést. Különleges értéke a könyv­nek, hogy előadásmódjából még a nem kifejezetten gépész szakembereknek is érthetővé válik a gépelemek alapszámítási rendszere, tehát a nem gépész­­technikusok és -mérnökök is haszonnal olvashatják. (Műsza­ki Könyvkiadó.) Török: Bányamentés Török Zoltán könyve most ötödik kiadásban jelent meg. Foglalkozik a kötet a bánya­mentés feladatával, céljával és szervezetével, a bányamentő ké­szülékekkel, a szellőztetéssel, a föld alatti mentés fejlődésének új irányaival, bemutatja a bá­nyamentő állomásokat. Tanácso­kat ad az elsősegélynyújtáshoz, a bányamentők kiképzéséhez. A kötetben tulajdonképpen min­den megtalálható, amire szüksé­gük van azoknak, akik ezzel a nagyon szép és nemes feladattal kívánnak foglalkozni. (Műszaki Könyvkiadó.) Dr. Ludvig: Gépek dinamikája Dr. Ludvig Győző könyve a gyakorlatban előforduló legfon­tosabb dinamikai kérdéseket egységes elvek szerint tárgyalja, és irányt mutat az ilyen felada­tok megoldására Segítséget kí­ván adni a tervezőknek, a kuta­tóknak, valamint a diplomater­vükön dolgozó diákoknak konk­rét dinamikai problémáik meg­oldásában. Arra törekszik, hogy az üzemeltetők magyarázatot kapjanak a gyakorlatban megfi­gyelhető lengési jelenségekre, és a könyvben közölt irányelvek alapján el tudják bírálni azok megengedhet­őségét. A mű eleget tesz a szakkönyv követelményeinek. A tárgyalt dinamikai jelenségekre elméleti magyarázatot ad, majd a leveze­tett végeredmények könnyű al­kalmazhatóságát diagramokkal, táblázatokkal, nomogramokkal segíti és iránypéldákon bemu­tatja. (Műszaki Könyvkiadó.) A HÁZTARTÁS VEGYIPAR JEGYÉBEN INCHEBA 73 A pozsonyi INCHEBA-t az idén a háztartásvegyipar jegyé­ben rendezték meg. Ez a vegy­ipari kiállítás mindinkább maga mögött hagyja a kezdeti nehéz­ségeket, s egyrészt kitűnő lehe­tőséget ad a KGST-országok vegyiparának bemutatására, másrészt éppen­ a szocialista or­szágok növekvő érdeklődése miatt egyre több külföldi lá­togatót vonz. Ma nyugodtan mondhatjuk, hogy Pozsonyban ott voltak a világ összes nagy és jó hírnevű vállalatai. A mintegy 25 ezer m2 terüle­ten már 12 pavilon fogadja a kiálllítókat, akik az idén 20 or­szágból érkeztek. Mint már em­lítettük, a legfontosabb kiállítók a szocialista országok voltak­, s ezek közül az idén elsősorban talán éppen hazánk, hiszen a rendező Csehszlovákia után a kiállítás nagyságát és a résztve­vők számát tekintve a második helyet foglaltuk el. Rendkívül örvendetes, hogy nagyarányú részvételünk­ ugyanilyen nagy si­kert is hozott, hiszen a kiosztott 20 aranyérem közül 5-öt vitt el a Kozmetikai és Háztartásvegy­ipari Vállalat (az Exotic fürdő­olajért, a Lady­ Camea krémso­rozatért, az Aerosol ablaktisztí­tó és bútorfényezőért, valamint a Comfort légfrissítőért). És ez, azt hisszük, egyedülálló az IN­CHERA történetében. A szocialista országok termé­szetesen mind részt vettek a ki­állításon, amely nagyon jó alkal­mat nyújtott arra, hogy összeha­sonlítsák vegyipari fejlődésüket. Mint ismeretes, a KGST-orszá­gok vegyipari termelése az el­múlt 20 esztendőben tizenkét­szeresére nőtt. Az ütem gyorsa­ságát mutatja, hogy az egyéb­ként szintén igen gyorsan nö­vekedő ipari össztermelés 6,8- szeresére nőtt. 1970-ben már a szocialista országok adták a vegyipari világtermelés V4-ét. A kollektív bemutató Amikor egy vegyipari kiállí­tásról beszélünk, tudnunk kell, hogy a rendezők mindig igen nehéz helyzetben vannak, hi­szen a vegyipari termékek — talán az egyetlen műanyagipart kivéve — nem nagyon látványos kiállítási objektumok. A gyógy­szerekből, a műtrágyaféleségek­ből, de az idén az érdeklődés központjába állított kozmetikai és háztartási cikkekből is jobbá­ra csak a különféle csomagolási anyagok, a dobozok, flakonok, üvegek látszanak, s a látogató csak nehezen tudja eldönteni, hogy a csomagolóeszközök tar­talma milyen fejlődést mutat. Számunkra azonban nem kö­zömbös az sem, hogy mind a magyar, mind a többi szocialista ország kiállítása egyértelműen mutatta a csomagolástechnika fejlődését is, hiszen akár a né­hány évvel korábbi kiállítással, akár néhány vezető nyugati cég bemutatójával hasonlítjuk össze, az előrelépés kétségtelen. A szo­cialista országokban a csomago­lástechnika kissé elmaradva kö­vette a fejlődést, az újabb ter­mékek anyaga és csomagolási technológiája azonban már kor­szerű, és megjelenésében is ki­elégítő. Mindenképpen dicséretre méltó az a kezdeményezés, hogy az idén a KGST-tagországok kollektív kiállítást is rendeztek háztartásvegyipari termékeikből. Az egymás, mellett kiállított ter­mékek bizonyos összehasonlítás­ra is lehetőséget adnak, nem is szólva magának­ az együttes fel­lépésnek a demonstratív határb­ról. Viszont éppen ezért azt hisz­­sz­ük, hogy minden egyes kiállító országnak termékei legjavát kel­lett volna itt bemutatni, mert azért ha nagyon őszinték aka­runk lenni, a nemzeti kiállításo­kon jobb anyagokat is láttunk, és határozottan állíthatjuk, hogy a szocialista országok ipara jó­val többet tud annál, mint amit itt bemutattak.­ Mindezt pedig azért kell elmondanunk, mert a rendezők kezdeményezése he­lyes, biztosra vesszük, hogy az ideit évről évre más-más ipar­ágban újabb kiállítások fogják követni, és a résztvevőktől függ, hogy ezeknek a sikere még na­gyobb legyen. A magyar kiál­ítás A magyar kiállítás összesen 750 m3-t foglalt el, s Pozsony­ban mintegy félszáz termelő vállalat és 9 külkereskedelmi vállalat képviseltette magát. Nemcsak vegyipari termékeket mutattunk be, hanem néhány, a vegyipar szempontjából fontos gépet és berendezést is, s a ta­pasztalat azt mutatja, hogy mind vegyianyagaink, mind gé­peink iránt szép számmal érdek­lődtek a hazaiak és a külföl­diek is. A magyar kiállítást a HUNGEXPO a hagyományos íz­lésnek megfelelően állította fel, s igyekezett a rendelkezésre álló anyagokat ízlésesen, okosan el­helyezni, úgy, hogy magukhoz vonják a látogatók tekintetét. A nagy nyugati cégek általá­ban nem ezt a kiállítási metó­dust követték, hanem egyrészt a kiállított anyag rovására is nö­velték a tárgyalóhelyiségek te­rületét, másrészt kevés termék­kel jelentek meg, annak viszont nagyobb propagandát csináltak mint mi. Igaz, ezeknek a cégek­nek a helyzete szükségszerűen más, mint a mienké, kérdéses azonban, hogy nekünk valóban mindent be kellett-e mutatni, és ekkora területen, hiszen a ma­gyar vegyipari export a gyógy­szereket és néhány gumiárut kivéve, nem olyan túlságosan jelentős. Még egyszer hangsú­lyozva azt, hogy vegyipari kiál­lítást rendezni,éppen a tartalom bemutathatatlansága miatt na­gyon nehéz, fölmerül a kérdés: nem kellett volna-e több jó szí­nes képet, feliratot elhelyezni, nem mondott volna-e néha töb­bet, mint a kiállított üveg vagy doboz? Tudjuk persze, hogy erre a kérdésre nehéz választ adni, s elsősorban azért foglalkozunk ezzel a problémával, mert vegy­ipari kiállítást minden évben rendeznek, nemcsak Pozsony­ban, hanem máshol is, örülünk, hogy az idei sikeres volt. FADRUSZ TIBOR ESZR-katalógus Az Egységes Számítógép Rendszer (ESZR) műszaki esz­közeit ismertető ajánlati és tá­jékoztató katalógust adott ki a Statisztik­ai Kiadó Vállalat. A katalógus rövid információt tar­talmaz a rendszer keretében gyártott berendezések műszaki paramétereiről, működési elvei­ről, és azok jellemző tulajdon­ságairól. A rendszer fejlesztéséből adó­dóan a katalógus nem végleges, időről időre újabb adatokkal bővül. Ennek megfelelően a ka­talógus lehetőséget biztosít a módosítások, kiegészítő informá­ciók lapcsere útján való átveze­tésére. Ezért a katalógus hasz­nálatakor figyelni kell az egyes oldalak­ kiadási sorszámára és dátumára. A kényelmes használat céljá­ból a katalógus két kötetből áll. Az első részben felsorolt techni­kai berendezéseket vételre ajánlják. A második részben azokról a technikai eszközökről találunk információt, amelyek csak a jövőben rendelhetők meg. A fejlesztés ütemétől füg­gően, a második kötet lapjai a megfelelő változtatások és ki­egészítések után az első kötetbe kerülnek át. ★ Új könyvek: Ipari adatok 1973/1; Belkereskedelmi adatok 1973/1; A jugoszláv és a magyar ipar összehasonlítása (Statiszti­kai Kiadó Vállalat). Vili: Dörzs­­hegesztés. Hargittay: Mérő és szabályozó műszerek érzékelői­nek illesztése. (Műszaki Könyv­kiadó.)

Next