Műszaki Élet, 1975. július-december (30. évfolyam, 14-26. szám)
1975-07-04 / 14. szám
A hitelek szerepe A vállalati kutatás a külkereskedelemben nemzetközi kapcsolatai Legutóbbi számunkban írtunk már az úgynevezett „egyéb kutatóhelyek” fejlődéséről, de nem foglalkoztunk nemzetközi kapcsolataikkal. Ez pedig azért érdekes éppen a mi számunkra, mert, mint ahogy előző cikkünkben rámutattunk, ez a kategória elsősorban az ipari üzemek kereteiben működő kutatóintézeteket, illetve laboratóriumokat öleli fel. A kutatott témák A műszaki tudományok területén 1973-ben 347 kutatási témával foglalkoztak a nemzetközi együttműködés keretében. Ezek közül 312 téma esett a KGST-tagországokra, 11 a többi szocialista országra, és 24 nem szocialista országra. A 347 témából 178 volt gépipari és 42 vegyipari. Ami a KGST-tagországokkal együttműködésben kutatott témákat illeti, kétoldalú egyezmény alapján foglalkoztak 191, s több oldalú egyezmény alapján 121 témával. Egyébként 1973-ban a KGST-országokkal együttműködve 71 kutatási témát zártak le. A szellemi termékek forgalma A szellemi termékek forgalmát illetően nézzük először a vásárlást, illetve az átvételt. Térítéssel történő vásárlással birtokunkba jutott 28 találmány, 48 know-how és 18 know-how-al egybekötött találmány, valamint 5 egyéb tudományos-műszaki eredmény. A találmányok közül 11 származik szocialista és 18 nem szocialista országból, s az így vásárolt találmányok értéke közel 8,3, illetve több mint 11,3 millió forint. A legtöbb találmányt, szám szerint 9-et Olaszországban vásároltuk, de a három Svájcban vásárolt találmány a maga közel 2,9 millió forintos értékével 400 000 forinttal haladja túl az olasz találmányok értékét. Összesen 48 knowhow is birtokunkba jutott, több mint 90 millió forint értékben. A legtöbbet, 11-et,21,4 millió forintért az NSZK-ban vásároltuk, de jelentős az a két knowhow is, amelyet 15,8 millió forintért Ausztriában vettünk. A know-how-al egybekötött találmányok értéke 48,2 millió forint volt, és a legnagyobb előadó ebben az esetben is Ausztria és az NSZK. Az egyéb tudományos műszaki eredmények értéke valamivel meghaladta a 8,5 millió forintot, és szintén az előbb említett két országból vásároltuk őket. Térítésmentes átvétellel 11 know-how, 2 know-how-al egybekötött találmány és 151 más típusú tudományos-műszaki eredmény jutott birtokunkba, ezeknek értékét azonban nem szokták megállapítani. Mi 21 találmányt adtunk el 2,2 millió forintért, 9 knowhow-t 17,1 millió forintért, 21 találmánnyal egybekötött knowhow-t 5,2 millió forintért, és 55 egyéb tudományos eredményt 693 ezer forintért. A találmányokat a szocialista országok vették át, a know-how-t több kapitalista ország is, elsősorban Svédország. A knowhow-al egybekötött találmányokat, illetően a szóródás még nagyobb. Térítésmentesen 8 knowhow-t és 126 egyéb tudományosműszaki eredményt adtak át a vállalati kutatóhelyek. Szabadalom és újítás Ahhoz, hogy az előbbi adatokat értékelni tudjuk, természetesen azt is vizsgálnunk kell, hogy az egyéb kutatóhelyeken milyen volt a szabadalmi, illetve újítási tevékenység. A műszaki tudományok kategóriájában összesen 301 találmányt jelentettek be belföldön, s ebben az évben 192 szabadalmat adtak ki. A 301 bejelentett találmány közül 136 gépipari és 128 vegyipari, az utóbbiból 97 gyógyszeripari. Az egyes iparágak közül tehát a gyógyszeripar az, ahol a legtöbb találmányt jelentik be. A 192 megadott szabadalomnak több mint fele, 98 jut a gépiparra és 73 a vegyiparra, s ez utóbbiból ismét 46 a gyógyszeriparra. A gépipar és a vegyipar tehát nagyon erősen megelőzi a többi ágazatot, amit mutat az is, hogy a megadott szabadalmak esetében az általános mérnöki tudományok 2, az építéstudomány 4, a bányászat 2, a kohászat 10, az energiagazdálkodás 2, s a könnyűipar 1 szabadalommal rendelkezik, de például az élelmiszeripar nem is jelentett be találmányt és nen is kapott szabadalmat. Külföldön 552 találmányt jelentettünk be, és 323 szabadalmat kaptunk. Ebből a gépipar részesedése 138, illetve 106, a vegyiparé pedig 357, illetve 201. Ez utóbbiból a gyógyszeriparé 326 találmány és 174 a megkapott szabadalmak száma. Ennek az az oka, hogy a gyógyszeripari szabadalmakat éppen nemzetközi érdekükre való tekintettel több országban is bejelentik. Végül említsük még meg, hogy ezeken a kutatóhelyeken 3752 újítást jelentettek be és 1792-t fogadtak el. Itt már dominál a gépipar a maga 2806 bejelentett és 1299 elfogadott újításával. Ez a néhány adat egyértelműen bizonyítja a vállalati kutatóhelyek nagy jelentőségét a kutatásban és a fejlesztésben egyaránt. Fontos feladat az idén a tőkés export gazdaságosságának javítása, a nagyobb devizahozamú export bővítése. Elsősorban azon cikkek exportját kell ösztönözni, amelyeknél általában áremelkedés, konjunktúra várható. Az áruszerkezet javítása-hoz változatlanul fontos az új, gazdaságos termékek meghonosítása a külső piacokon. Mint az idei adatok is bizonyítják, számos vállalat tűzte ki célul olyan termékek bevezetését, amelyeket mindkét fő relációban egyformán értékesíteni lehet. Ennek érdekében az idén több nyugateurópai céggel alakult ki új kooperáció, született néhány közös vállalkozás, s az értékesítés változatos és újszerű formái jöttek létre. A helyes és hasznos vállalati kezdeményezéseket segítik elő a különféle hitelkonstrukciók is, amelyek elsősorban arra ösztönöznek, hogy korszerűbb, gazdaságosabb termékeket gyártsanak az üzemek, s az új beruházások mielőbb megtérüljenek. Ma már egyre több vállalat él a devizahitel lehetőségével, felhasználva előnyeit a termelés bővítésére és a gazdaságos áruszerkezet kialakítására. Ötmilliárdforint devizahitel A Minisztertanács az idén sem változtatta meg a hitelezés általános elveit és feltételeit, de a gazdaság helyzetéből kiindulva és a népgazdasági terv céljaival összhangban, néhány fokozott követelményt szabott meg, az anyagi eszközök hatékonyságának, a készletek forgási sebességének növelésére. A hitelt igénybe vevő vállalatnak konvertibilis valutáért is értékesíthető, az átlagosnál kedvezőbb gazdaságossági árualapokat kell a beruházás megvalósítása után létrehozni. Ezekből a termékekből korábbi exportjukon felül, legalább annyit kell értékesíteniük, hogy a hitel teljes összege 3-5 év alatt (természetesen a kamatokkal együtt) devizában megtérüljön. A múlt évben 4,5 miliárd forint értékű hitelt vettek fel a vállalatok exportbővítő beruházásokra; az idén várhatóan ötmilliárd forintra nő ez az öszszeg, így a jelenlegi ötéves tervben a konvertálható exportárualapokat létrehozó fejlesztésre mintegy 18 milliárd forint értékű hitelt nyújtanak. Megélénkült a vállalatok érdeklődése a devizahitel iránt, s az utóbbi években megnőtt a gépipari vállalatok részesedése ebben a konstrukcióban, így például exportbővítő beruházások folynak a szerszámgépiparban, a villamos motorok és kismotorokba konténerek, a műszerek gyártásában és számos egyéb ágazatban is. Fontos fejlesztést hajt végre a vegyipar, a gyógyszeripar és néhány nyomdaipari vállalat. A nemzetközi közúti áruszállítás fejlesztése évek óta beruházási devizahitelek segítségével történik. A magyar mezőgazdaságban eddig több mint 50 millió dollár devizahitel segítette az iparszerű zárt rendszerű növénytermesztési technológiák elterjesztését. Korábban például a kukorica- és a cukorrépa-termelés bővítéséhez is devizahitelt vettek igénybe. Az exportfejlesztési hitelekből megvalósuló beruházások nagy része kapcsolódik a kiemelt fejlesztési programokhoz vagy egyéb, központilag jóváhagyott fejlesztési tervekhez. Exportnövelő beruházások A hitelpolitikai irányelvek tükrözik mindazokat a gazdaságpolitikai célokat, amelyek az ország beruházási politikájára érvényesek. Például a hitelek elbírálásakor előnyben részesül a kisebb építési igénnyel járó fejlesztés. A népgazdasági tervvel összhangban a bank új hiteleket elsősorban a folyamatban levő beruházások gyors befejezésére, a több piacon értékesíthető árualapokat bővítő, gyors megtérülést biztosító kapacitások létrehozására, a jövedelmező termékszerkezet kialakítását célzó fejlesztésre nyújt. Az igények csaknem egyötöde előnyben részesíthető fejlesztési célokhoz kapcsolódik. Az engedélyezett hitelekben az ipar részesedése több mint 50 százalék. Az élelmiszeripari vállalatok vették igénybe a legnagyobb összegű hitelt, ezenkívül a könnyűipar, vegyipar és a kohászat részére nyújtott beruházási hitelek a legjelentősebbek. Igen kedvező jelenség, hogy az első negyedévben az engedélyezett beruházási hitelek fele-fele arányban közép-, illetve hosszú lejáratúak, és összefüggésben állnak a beruházási folyamatok gyorsítására irányuló törekvésekkel. Nagy gondot jelent, hogy sok esetben a vállalati beruházások elhúzódnak. A vállalatok a hiteltárgyalásokra sokszor hiányosan kidolgozott tervekkel érkeznek, s csak a szerződés aláírása után kezdik meg a koncepció részletes kidolgozását, egyeztetik a terveket a kivitelezőkkel, a szállítókkal. Hasznos lenne, ha a vállalat a döntés hozatalakor bejelentené a banknak beruházási szándékát, s rögtön ezután elkezdené a tervező, kivitelező kapacitás felkutatását és a pontosabb ütemterv készítését, amelyet a bank figyelemmel kísérne. Néhány hónap múlva már jobban felmérhető a kivitelezés várható ideje, s ekkor lehetne a hitelszerződésben pontosan meghatározni a pénzügyi ütemezést. Ma már a vállalati beruházások összege is igen jelentékeny, s az építés, a gépek beszerzése, főleg az importgépeké, nem kis körültekintést, összehangolt tervezést igényel. Talán ennek hiánya okozza, hogy az áthúzódó beruházások száma nem csökken a kívánt mértékben. 8 mm A borfeldolgozás aleghagyományosabb ágazatok közé tartozik, s talán éppen ez az oka annak, hogy az érdekelt szakemberekkel való beszélgetés során elsősorban a korszerűsítéssel kapcsolatos nehézségek kerültek felszínre. Tárolótér Az ország bortermelése elég szeszélyes, 4—6,5 millió hl között változik. Ez azt jelenti, hogy a bőriparnak fel kell készülnie valamilyen formában akár a maximális termésmennyiség elhelyezésére is, vagy legalábbis olyan átmeneti tárolási lehetőséggel kell rendelkeznie, amelyet szükség esetén igénybe vehet. A felmérések szerint a jelenlegi 2,6 millió hl-es tárolási kapacitást legalább 3 millió hl-re kellene növelni ahhoz, hogy legalább az átlagos évjáratok termését el lehessen helyezni, és természetesen még bizonyos provizórikus többletre lenne szükség, mint ahogy már azt az imént említettük. A boripar nem gondol arra, hogy a tárolótér növelését pincék építésével kösse össze, mert a szabadban tárolt bor az első hónapokban eladható, így a minőség romlása megakadályozható. A külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a saválló acél-, műanyag- és beton tárolókban elhelyezett bor minősége nem változik, s az ilyen tárolótér felépítése viszonylag olcsó. A tárolótér növelése egyben azt is jelentené, hogy ha a már meglevő pincék mellé építik, akkor azok tárolókapacitása elérheti azt az 50 ezer hl-es szintet, amelyen már a kezelés gépesíthető, s így a gazdaságosság is fokozható. A már említett tárolótér felépíése egyben azt is jelentené, hogy a boripar át tudná venni a tér- BORIPARi melóktól a teljes bormenyiséget, s ezzel átvállalná a tárolással kapcsolatos kockázatokat, nehézségeket. A teljes program valóraváltása mintegy 150 millió Ft-ot igényelne, sajnos azonban a boripar ezzel nem rendelkezik. A mezőgazdaság bortárolása 50%-os állami, segélyt kap, a boripar azonban nem. Ezért, ha csak változás nem következik, gyors fejlődésre nem nagyon lehet számítani. Lesz-e elég vörösbor? " Magyarországon is egyre inkábbmegkedvelik a vörösbort. Az igényeket azonban egyelőre nem lehet kielégíteni. Ennek egyik oka az, hogy vörösbor-termelésünk a kadarkára épül, ez azonban színben nem elég gazdag, tehát ha igazát jó vörösbort akarunk kapni, fajtaváltoztatásra lenne szükség, ez pedig nem megy egyik napról a másikra. A másik nehézség az, hogy nem rendelkezünk elegendő kékszőlő-feldolgozó kapacitással, amely lehetővé tenné jó színanyagok kinyerését. Egerben és Sopronban működik már ugyan ilyen vonal, de ez nem elegendő. Sajnos a megoldáshoz ebben az esetben is pénz kell, az pedig saját erőből nem biztosítható. A nagy nehézség: a palackozás A boripar egyik legnagyobb problémája, hogy a palackozó kapacitás nem megfelelő, illetve a rendelkezésünkre álló palackozó gépek óránkénti teljesítménye nagyon kicsi. Ez azért okoz nehézséget, mert így az önköltség viszonylag nagy és éppen a legolcsóbb borok gazdaságos palackozására nincs mód. Sajnos devizális okok miatt itt lényeges változásra nem is nagyon lehet számítani, s ezért a közeljövőben sem lesz elegendő palackozott bor. És itt most egy kis kitérőt kell tennünk. A boripar nemcsak bort, hanem üdítőitalokat is forgalomba hoz, mégpedig elég nagy mennyiségben. A múlt évben 30 millió palackot, az idén 100 milliót hoznak forgalomba, de a felmérések szerint legalább 200 millióra lenne szükség. Mivel túlnyomórészt hazai alapanyagot dolgoznak fel, nyersanyagproblémájuk nincsen, de itt is hiányzik a megfelelő palackozó kapacitás. Ha pedig erre fordítanák a meglevő fejlesztési alapot, akkor nem jutna más, igen fontos célra. A különféle Colákat forgalomba hozó vállalatok külföldről kapják a gépeket. Erre a bőriparnak nincs lehetősége, tehát hazai megoldást kell találni. Csökken a fejlesztési alap A bőripar egyik legnagyobb gondja az, hogy készletét egy éven belül minden esetben fel kell számolnia, mert különben a forgóalapot a fejlesztésiből kell feltölteni. Ez nem teszi lehetővé azt, hogy jó termés esetén több éves készletet tartsanak, s rugalmatlanná teszi a felvásárlást is. Csak fokozza a problémát, hogy a bor árának emelkedésével a hektoliterben számolt tárolt mennyiség csökken,mert a készleteket forintban értékelik. Szükség volna tehát arra, hogy a boripar a reális helyzetnek megfelelően készletezési lehetőséget kapjon, mégpedig vagy úgy, hogy a készleteket több éves átlagban mérik, vagy úgy, hogy a hiányt kölcsönnel tudja fedezni, s ne kelljen amúgy is kis fejlesztési alapjához nyúlni. Ezek a problémák. Nem könnyű megoldani, de meg lehet. 1 '» 2 par a 'O 8 X 26810S AZ ÉSZAKI ÉLET 3