Műszaki Kereskedők Lapja, 1933 (15. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-31 / 1-2. szám

szívósággal mélyed a műszaki keres­kedelem testébe a gondok sokasága. A mezőgazdasági termékek árzuhanása és a nyomasztó munkanélküliséggel járó elproletatizálódás, a keresetek rohamos lerontása nagy népréteget kapcsolt ki a fogyasztás­ól. Az adó­­sról a végtelen csavar könyörtelen mozgásával működik. Pedig az adó­kat többnyire egy látszatkonjunktúra kedvezőnek ig­ékező időszakában rög­zítették meg. A felszabadult házbérek újabb megállapítása is egy javulónak mutatkozó korszak küszöbén történt. A panaszok egyhangú szólama falra­­hányt borsó eredményességével vete­kedik. Pedig a ház- és kulibérek le­szállása a kereskedelem létérdeke. El kell azonban ismernünk, hogy a túladóztatás a háztulajdonosoka­t sem kímélte meg. A békevilágban a ház­bérjövedelem kb. egynegyedével adó­zott, ma pedig már a kincstár alig elégedik meg a bérjövedelem felének lecsípésével. A túl nagyra méretezett állami adminisztráció költségei nin­csenek összhangban a lakosság teher­viselő képességével. A belföldi tőke­képződés visszafejlődése miatt terme­lési aparátusu­nk is a legnagyobb ne­hézségek között vergődik A tőzsdén jegyzett vasművek részvényeinek ár­indexe jelzi, hogy ezek a valamikor nagyrabecsült értékpapírok az 1927-es árfolyam negyede alá zuhantak. Az 1932. év gyáripari termelése és fo­gyasztása az előző évhez képest visz­­szafejlődött. A v - és fémipar terme­­melésének értéke az 1928 évi 328 millió P-ről 1931-ben 204 millió pen­gőre apadt. Az u. n. „tisztulási fo­lyamat“ az iparban is fo­ytatódott Az iparban előfordult csődök és kény­­szeregye­ségek száma, amely 1930- ban az előző évi 151-ről 212-re emel­kedett, 1931-ben már egy hijján 300 esetre duzzadt Szomorú szám ez Ha­tárjelző köve a munkan­épüliség tete­mes szaporodásának és bizonyított oka a műszaki kereskedelem lerontásának. Harapófogó A vas és műszaki kereskedelem ma­gán és kényszeregyezségeinek száma 1928-tól 1931-ig 578 eset 40,6 millió passzívával. Tehát egy fizetésképte­lenségre kb. 70 000 P passzíva jutott. Ezzel szemben 1932 első kilenc hó­napjában 87 inzolvencia volt 4,1 mil­lió pengő passzívával, Így egy mű­szaki és vaskereskedelmi fizetéskép­telenség már kb. 47.000 P átlagos passzívával járt. A fizetésképtelenséget az esetek túlnyomó részéről vis major (halál, betegség, elemi csapás stb.) és főleg azonban a forgalom katasztro­fális csökkenése folytán elviselhetet­lenné vált regie-teher okozta. 1932. év első kilenc hónapjában vasfélgyártmányokból az előző év azo­nos időszakának már csa­k kb. 45%-át hoztak be. A vasáruk importja pedig egyharmadát sem éri el. A vasfél­gyártmányok kivitele a felérél is ki­sebbre csökkent A behozatali tilal­mak és az engedélyezési eljárás rend­szere a belföldi termelés egyes ága­zatait kissé felélénkítette, de ez a kö­rülmény sajnos mm járt a munkás­ét­szám nagyobb mérvű foglalkoztatásá­val. A Munkaadók Központjának adta szerint a gépipar 1929 harmadik év­negyedében még 42.519 munkást fog­lalkozatott, míg 1932. azonos idő­szakában már csak 24.057 embert al­kalmazott. Amikor a tinás nevű jóhírű gyárak helyén e zuzmarás téli hidegben di­dergő embertársaink­ ókori régészek buzgalmával csákányozzák a beépített vasat és a racionalizál­s a régi gépek összetörésével és beolvasztásával jár, nem lepődhetünk meg a Gazdaságkutató Intéze komor adatain.­­ 1929. évben gépgyáraink több mint 35 000 vágón ócskavasat és 5 000 va­­gónon felüli öntészeti nyesvasat fo­gyasztottak De még az 1931. év első kilenc hónapjában is több mint 12 000 vagón frissítendő és 1.100 vágón ön­tészeti nyersvasat használtak fel. Ezzel szemben 1932. év azonos időszakában a frissítendő nyersvas fogyasztása 5.440 vagonra, az öntészeti nyersvasé pedig 174 vagonra zsugorodott össze. A magyar műszaki kereskedelemnek nincsenek mértéktelen kívánságai. Nem kér kiváltságokat, a magyar mű­szaki kereskedő boldog, ha kötelezett­ségeinek megfelelhet és lelket őrlő ideg­ölő munkájából szerényen megélhet. Mostanában gyakran utalnak az olasz példára. Mi is kiragadunk belőle valami követésre méltót. Az ásványolajadót a m­agyar pénzüg­yi kormány az 1931/32-es költségvetésben 17,1 millió pengővel irányozta ,­s így ezen tétel az összes magyar fogyasztási adók több mint 10% át képezte. Ezzel szemben Mus­solini kormánya az 1929-30-as zár­számadásban 15 milió lírára kontem­­plált ásványolajadót az 1931-32-es költségvetés keretében már csak 5 millió lírával szerepelteti. És ezen té­tel az összes ol­az fogyasztási adó­bevétele­knek csupán a 10%-át jelenti. Az olasz ásványolajadó (imp. sugli­oli minerali) métermázsánkint: ben­zinre 30 lira, petróleumra 5 lira és egyéb ásványolajra pedig 8 lira A hatalmas olasz nemzet is nagy nehézségekkel küzd. Az életszínvonal süllyedése Itáliában is minden vona­lon megnyilvánul. De azért felülkere­kedik az a mélyebb belátás, hogy a termelés, a fogyasztás és az állami élet anyagi rendjének és eszméinek fokozott­bb összha­gozása nélkül a gazdasági élet nyugodtabb egyensúlyi helyzetbe nem juthat. Ká­lai László Műszaki Kereskedők Lapja — Műszaki és Gépbörze Gép-, autó-és szerszámkészítésében jártas, agilis művezető 30 éves gyakorlattal, előkelő bél­és külföldi gyárvállalatoknál mű­ködött, a gépipar bármely ágában állást keres. A SCHWEIZ. SEIDENGAZEFABRIK A. G., ZÜRICH világszerte elismert „Excelsior“ védjegyű szierselymeinek magyarországi gyári lerakata. MalomÜzemek részére: Sikszitazacskó flanellák, Porszűrőtömlő-anyagok, Filcek, filcszalagok, Lakkvásznak, hevederek. Nyomda- és nyomóipar részére : Nyomdaposztók, Kalmükök, Kalanderfilcek stb. Gépörlőkendők, vásznak, Molinók és egyéb nyersáruk. KOLLIN­TES Mosodaüzemek részére: Vasaló- és gépflanel­ák, Kalanderfilcek, nen­ezek, Vasalógépvászon áthuzatok, Albesi- és tömítőszövetek. Gép- és autószerelőüzemeknek: Merinófilcek, Nyereg- és ü­lésfilcek, Mindennemű vászonhuzatok, Ponyva- és ellenzőszövetek. MŰSZAKI TEXTILÁRUK NAGYKERESKEDÉSE BUDAPEST, V., SAS UCCA 23. - TELEFON: 167-26.

Next