Műszaki Kereskedők Lapja, 1938 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-31 / 1-2. szám
Előfizetési ár: Félévre...................... 10.— Pengő Egész évre .... 20.— „ Megjelenik minden hó 15-én A „MŰSZAKI KERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE“ éS a „MAGYAR OLAJKERESKEDŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE“ HIVATALOS LAPJA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Redaktion und Administration, Budapest, VL, Podmaniczky u. 55 TELEFONI Aut. 1-222-79. M. kir. postatatakarékp. csekkszámla , 24.761. sz. Felelős szerkesztő és kiadó: Verantwortlicher Redakteur u. Verleger CHUBERT ANDOR Világnézetek harca a kereskedelemben nálunk eddig ismeretlen fogalom volt. Mint a nemzet minden értékére, úgy most a kereskedelemre is ráfeküdt az illegitim politikai demagógia. A politikai szempontokat e hasábokon nem tárgyaljuk, de annál inkább foglalkoznunk kell a hangzatos jelszavak közgazdasági jelentőségével. A Kormányzó Úr legutóbbi szolnoki mélyszántású szózatában nagyra értékelte a magyar kereskedelem munkásságát és azt az óhaját fejezte ki, hogy a közgazdaság eme ágát még az eddiginél is nagyobbá kell fejleszteni, hogy a magyar társadalom bizonyos rétegei által eddig elhanyagolt ezt a foglalkozási ágat mennél többen kultiválják, melyből a nemzetnek jóléte fakadhat. A magyar kereskedői társadalom osztatlan lelkesedéssel fogadta az államfő eme őszinte és tárgyilagos intő szózatát. Szívesen és örömmel kapcsolódik be a magyar kereskedelem összessége ebbe a nagyjelentőségű elhatározásba, mert hazafias kötelességének tartja. A történelem új korszakának küszöbén állunk és a felvetett problémák kielégítő megoldását a magunk szerény erejével is előbbre vinni törekedünk. A kereskedelem több mint két évtized óta a kényszergazdálkodás láncaival van gúzsba kötve és azóta valóságos élet-halál harcot folytat létéért. A háborús évek a központosított anyaggazdálkodással nyirbálták meg a kereskedelem szabadságát, amelyre akkoriban — a hadiérdekek miatt — valóban elkerülhetetlenül szükség volt. A kényszerhelyzet adottságai azonban nem kedveztek a kereskedelemnek, mert a különböző áruközpontoknál a kereskedelem érdekeit nem vehették figyelembe és különösen a mi szakmánkban a fogyasztó és gyáros közötti bekapcsolódásunkat kereskedelemellenes jelszavakkal tették lehetetlenné. A trianoni gyászos békeszerződés következtében a Nagymagyarországra méretezett magyar kereskedelem elvesztette akcióterületének négyötöd részét, mert hiszen nemcsak az elszakított területek értékes vevőkörét ragadták ki egyik napról a másikra ke sztmlálókot SCHWARCZ TESTVÉREK aranyéremmel kitüntetett órásmesterek Budapest, VI. Podmaniczky ucca 59 Telefon2-96-24 féből, hanem a régi Osztrák Magyar Monarchia, Horvát-Szlavónia, Bosznia, Dalmácia, és a levantei kereskedelmi kapcsolataink túlnyomó részét elhódították tőlünk. Köztudomású, hogy a magyar műszaki kereskedelem évtizedek múltú cégei akkoriban nagy áldozatkészséggel és sokoldalú, intenzív munkával dominálták ezeket a piacokat. Amikor nyilvánvaló lett, hogy régi üzleti kapcsolatainkat a változott körülmények folytán nem tudjuk megtartani a magyar kereskedelem részére, cégeink hazafias önfeláldozással megtartották régi, hű, kipróbált személyzetüket, de ezzel az előkelő és emberi gesztusukkal aláásták anyagi jólmegalapozottságukat, melyet szociális érzésük parancsolt. Az óriási közterhek és a szociális gondoskodás eddig el nem képzelt summái olyannyira felszöktek, hogy a vezető cégek nagy része is áldozatul esett. Ma már tudjuk, hogy katasztrófájuk csak nobilis gondolkozásuknak és hazafias magatartásuknak volt a következménye. Bukásuk dicsőséges és tiszteletre méltó volt! Ezek nem üres szavak, elcsépelt frázisok, mindannyin tudjuk: megdönthetetlen igazságok és való tények! De a kereskedelem nem esett kétségbe! Összeszedte minden erejét és tudását és az új helyzettel számolva átszerveződött a mai helyzetnek megfelelően. A régiek helyett részben új cégek alakultak és alapos felkészültséggel a régiektől tanult patinás szellemet beplántálták a mai modern kereskedő eszménykörébe. De jöttek az újabb megpróbáltatások: bankzárlat, deviza- és valuta nehézségek, behozatali korlátozások, melyek a kereskedelmet újabb és újabb akadályok elé állították. A gyáripar, közép- és kisipar felismerte a mai helyzet kereskedelemgátló adottságait és ráfeküdt a szűkre határolt piac meghódítására, detail eladásokkal és kereskedelmi alakulatok kreációival. A szövetkezeti mozgalom kimélyítése