Műszaki Lap, 1908 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1908-01-05 / 1. szám
4 MŰSZAKI LAP 1908 A találmány előnyei következők: 1. Lényegesen nagyobb szilárdság és biztonság, mert hegyesztés nincsen. Ezen eljárás által a lánc anyaga, húzási szilárdságát illetőleg nem szenved, hanem az, a sajtolás által, még kompaktabbá válik. 2. A lánctagok egymás között teljesen egyformák, úgy alakra, mint szilárdságra nézve, ami hegyesztett láncoknál nem lehetséges. 3. Lánckerekek hajtásánál ezen láncok nagyobb sebesség mellett is kedvezően futnak, mert a szemek pontos osztású kis körgyűrűkből állanak. 4. Ezen láncok előállítása lényegesen olcsóbb, mert az eljárás egyszerű gépmunka, míg a heggesztett eljárásnál nagy kézi ügyesség és figyelmes munka szükséges. 5. Sok esetben ezen lánc pótolhatni fogja a drótköteleket, mert ugyanazon anyagból, amelyből a drótkötél van, lehet ugyanazon szilárdságú láncot készíteni, mely alig lesz 25 százalékkal súlyosabb, mint ugyanazon szilárdságú drótkötél. Ehhez hozzájárul még az a nagy előny, hogy a láncnak nincs szüksége olyan nagy dobra, mint a drótkötélnek. 6. Ezen eljárás szerint készített horganyláncoknak előnyük, hogy míg a mostani horgany-láncszemekbe a tagok merevítése végett külön merevítő bordákat helyeznek be (melyek könnyen kiesnek) ez a hegyesztésnélkülieknél elmaradt, mert a két szem összekötő része már magában egy természetes merevítést képez. 7. Ezen új eljárással épen úgy lehet acélláncokat gyártani, mint vasláncokat. Más heggesztési eljárásoknál igen magas hőfokot kell használni, ami káros az acélra. Ezen eljárásnál elegendő úgy az acélat, mint a vasat cseresnyepirosra izzítani. Az acéllánc gyárthatásának nagy előnye : ugyanazon súly és nagyság mellett nagyobb szilárdság és csak kevéssel nagyobb ár, mint a vasláncnál. Ama körülmény, hogy ezen eljárás lehetővé teszi acélláncok gyártását, különösen nagy előnyöket biztosít neki. A következő táblázat Sheffieldben végzett nyújtási kísérletek adatait tartalmazza, egy ezen eljárás szerint készült V2" vas és acélláncról. A fenti táblázatból látható, hogy 1/2" ang. hegyesztésnélküli lánc 7 tonnán felül szakad, ha vasból és 9'5-nél, ha acélból van; ezzel szemben a legjobb heggesztett V2" lánc szakadása ha 6 tonnánál van. Ecseghi Kiss István, a fentiekben leírt láncgyártó eljárására minden államban szabadalmat nyert. Új eljárását eddig Bécsben, Shieffieldben (Anglia) és New Yorkban mutatta be. Bécsben az előkelő szakemberekből álló bizottságban Asboth Emil műegyetemi tanárunk is részt vett. Az új találmányról mindenütt a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Az amerikai szaklapok pl. azt írják, hogy ezen új eljárás forradalmat fog előidézni a láncgyártás terén és egy csapással el fogja törülni az eddigi láncgyártó eljárásokat. Megjegyezzük még, hogy a német, osztrák és magyar szabadalmat az angolosztrák bank vette meg, mely egyik gyárában, a budapesti «Szivattyú- és gépgyár r.-t.»-nál csináltatja a föltaláló személyes felügyelete alatt, az új automatikus láncgyártó gépeket. Ezek a gépek tavaszszal készen lesznek és akkor az új találmányt itt is be fogják mutatni szakemberek előtt. A szabadalom kiaknázására Angliában és New- Yorkban jelenleg nagy részvénytársaságok vannak alakulásban. Valószínű, hogy itt Budapesten is fog ilyen alakulni. Az eziránt érdeklődők forduljanak a «Műszaki Lap» felelős szerkesztőjéhez. Nagy periódus számú váltóáramok előállítása ívlámpa segélyével. A «L'éclairage électrique» szerint Austin a következő kísérleteket végezte: Egy ívlámpával, mely 26 Volt mellett 4 ampert vett föl, 12 mm. vastag szénelektródák között 3/16 mm. hosszú ívfényt állított elő. Parallel a lámpához volt kapcsolva egy 004 mikrofarad nagyságú kondenzátor (G) és egy 9 km. nagyságú önindukció (L). Ezen parallel körben 4 amper váltóáram keringett, melyet «ff» amperemérő mutatott. Ezen körrel induktive (tehát transformátorhatás által) volt kapcsolva egy második kör, mely tartalmazta V önindukciót (170 km), C' kondenzátort (változó nagyságú); az áram (melyet ff1 mérő mért) 1/io—2/io amper volt Három rezgésszámnál és pedig 300.000, 600.000 és 900.000-nél volt legnagyobb a körökben a teljesítmény. A lámpa áramát 1-től 4 amperig variálva növekedtek a rezgések és a végén gyorsabban, mint kezdetben. Kisebbítve az ívfény hosszát, ugyancsak nőtt a rezgésszám. Egy ohm ellenállást kapcsolva a lámpához parallel, a rezgések eltűntek. Az ívfényt hidrogén és világítógázból álló keverékbe helyezve, megnagyobbodott a lámpafeszültség és pedig 100 Voltra, az áram csökkent 202 amperra. Ezen elrendezés mellett sokkal nagyobb energia volt átalakítható oxillatorikus rezgésekbe, mint az előbb, úgy hogy pl. most a második körbe bekapcsolva egy 32 gyertyás lámpát, az szépen világított. Hasonló tünemények léptek föl vízgőzben levő ívfénynél, ha az elektródák grafitból vagy szén és Vas Acél Átmérő ang. coliban ........ ................... 0-48 052 Keresztmetszet négyzetcoliban .................... 0-181 0212 A két befogási pont közötti távolság ang. coliban ...................................................... 20 2.0 Megnyúlás ang. coliban ............................... 0-34 0'45 Elasticitási erő, (rugalmassági határ) tonnában 3-29 5'93 ,0 tonna (négyzetcoll).............. 18-18 27’97 Az elasticitási erőnek a maximálishoz való viszonya °/o-ban.......................................... 75 70'2 Maximális erő tonnában ............................... 46 8'45 Maximális erő tonna (négyzetcoll) .............. 25'42 39 86 Megnyúlás %-ban ... ............. .................... 17-0 22'5 Keresztmetszetcsökkenés p/o-ban ................ 37-6 51-9 Szakadási erő tonnában ............................... 7.34 9'5