Műszaki Lap, 1913 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1913-01-20 / 1-2. szám

2. oldal. Műszaki Lap 1—2. sz. 1913. január 20. A német elektrotechnikai szövetség fentebb em­lített előírásai szerint a vasdrótnak legalább 100 'V2 keresztmetszetűnek kell lennie, réz használatánál ennek fele is elég. Ezen méreteket egy bevezetésű, azaz elágazatlan elrendezéseknél kívánják meg. Ha a villámhárító berendezésnek két levezetése van, akkor vas vezetéknél 50 "vw2 és réznél 25 keresztmetszet is megfelel. Legalább két levezetést minden vidéki épületnél megkívánnak. Templomoknál, melyek tapasztalat szerint a villámcsapásoknak leginkább ki vannak téve, a tornyot két levezetéssel látjuk el, melyek közül az egyiket az északi oldalon helyezzük el; egy harmadik vezeték aztán a templom hajó felett a gerincen megy végig és úgy a földbe. A harangok, az óra és egyébb fémszerkezetek a vezetékhez kö­tendők. Magas üzemkémények is két levezetéssel látan­dók el. A rendesen szokásos szivórudak mellőzhetők és csak a kémény teteje vonandó be nagy kereszt­metszetű, ónozott vas lemezzel és ehhez a két földvezeték, melyek közül az egyik szintén az északi oldalon helyeztetik el, hozzá forrasztandó­­ Mezőgazdasági épületeknél, (csűrök, pajták) me­lyeknek lapos fedelük van, a tető közép vonalában vezetendő az egyik vezeték, a másik pedig az eresz vagy a tető széle körül feszítendő ki. Ez utóbbi veze­ték, aztán az előbbivel több helyen keresztvezetékkel kötendő össze úgy, hogy az egész elrendezés egy nagy nyílásokkal bíró dróthálóhoz hasonlít. Ha a tető szalmával van fedve, akkor a veze­tékek távolsága a szalmától legalább 40 cm. legyen, hogy az esetleges villámcsapásnál a drót melege a tetőt meg ne gyújtsa. A szivórudakat az épületeken alkalmazni nem szükséges, ha a fentebb említett, megfelelő kereszt­metszetű vezetékek alkalmaztatnak. Nem árt azonban ha a kiálló épületrészeket külön vezetékkel látjuk el és ezt a fővezetékkel jól összekötjük. Régebben, villámhárító berendezést szivórudak nélkül, el sem képzelhettek. Az újabb tapasztalat azonban bebizonyította, hogy a szivórudak korántsem bírnak a légköri elektromosság kiegyenlítésében azzal az üdvös hatással, melyet azoknak régebben tulajdo­nítottak. A villámcsapás felfogására nincs szükség semmiféle rúdra, réz avagy platinacsúcsra. A villám­csapás ezen csillogó díszeket, mert csak annak lehet tekinteni, gyakran elkerüli és egyenesen a vezetékbe üt be, ha azon közelebbi után jut a földbe. Dacára annak, hogy erről a szakértők már sokat írtak, a gazdászok csak nehezen bírhatók arra, hogy a villámhárító-berendezésekben a magas rudakat el­hagyják. Ha tekintetbe vesszük, hogy egy nagyobb ki­terjedésű épületnél több ily rúdra is szükség van, a kész berendezés költsége 400, sőt 500 koronára is rúghat. Mellőzük azonban a rudakat, mellyel a be­rendezés hatóképességét egyáltalában nem csökkent­jük, az előállítási költség a felére redukálható és a berendezés így is az előírásoknak teljesen megfelelő módon állítható elő. A villámhárító legfontosabb része a kellő szak­értelemmel elkészített földelés. A földvezetékek száma a védendő épület területéhez képest választandó meg. Ezen földvezetéket lehetőleg a talajvízbe mélyítjük rendesen egy m2 területű vas- vagy rézlemez segít­ségével, melyet a vezeték végére forrasztunk. Ha talajvíz a közelben nem található, akkor a földdel való lehető jó érintkezést oly módon érjük el, hogy a vezetéket eresre bontjuk, legalább 10 m. hosszú­ságban és ezen egyenes vezetékeket külön-külön sugárszerűen hat, esetleg két úton 40—50 cm. mélyre a nedves talajba vezetjük. Minél szárazabb a talaj, annál mélyebbre kell az egyes vezetékeket a földbe vezetni. A légvezeték és a földvezeték egy szétkapcsol­ható karmantyúval kötendők össze, még­pedig azért, hogy ezen vezetékrészek az időközönként megejtendő felülvizsgálat céljából szétválaszthatók legyenek. Ezen vizsgálat a földelés ellenállásának mérésére vonatkozik. A villámhárítóhoz szükséges anyag rendesen olcsó, jól ónozott drótkötél méterje körülbelül 60 fil­lérbe és a rézkötél méterje 10 150 koronába kerül. A réz értéke ugyan eléggé ingadozik, de az átlagos árak mellett egyszerű és amellett jó berendezés olcsón állítható elő. Vidéki lakásoknál vagy mezőgazdasági épüle­teknél a jól ónozott drótkötélből álló berendezés hatóképessége, amíg az jó állapotban van, a réz­anyagból előállítottéval egy sorba állítható. A rézanyag azonban tartósabb, mint a vas, azonkívül a vezető- Festékek --------------------és ----------------------­lakkok :: megbízható szolid és olcsó beszerzési forrása Krayer E. és Tárna, Budapest festék.-, szence- és lakkgyára, cs. és kir. udvari szállítótt Főraktár és iroda, V. ker., Váczi­ út 34. sz. „Krayer festékudvar.“ Ő cs. és kir. Fensége, József főherceg udv. szállítója. A m. kir. államvasutak, állami gép- és vasgyárak, az összes vagyongyárak, Budapest főváros szállítói.

Next