Műszaki Lap, 1930 (29. évfolyam)
1930-03-01
MŰSZAKI LAP 5. oldal. ország, Isztria, Dalmácia, Horvátország, Görögország, Ázsiában India, Amerikában Arkansas (mely a magyarországi előfordulásokkal együtt a legnagyobb jelentőségű), Georgia, Alabama, Tennnesse, Britt-Guyana, Afrikában Madagaszkár és Guinea. Az egyes előfordulások részletes ismertetése később következik. Latent. A bauxitot és lateritet egymástól élesen elválasztani nem lehet. A laterit szintén kolloidális alunknium-oxidhidrát és vasoxidhidrát keveréke, melyhez még M. Bauer theoriája szerint, több vagy kevesebb tömegű vas-oxidhidrát van, főleg mechanikusan hozzákeveredve. A laterit szintén, különböző (aluminiumoxid és vasoxid tartalmú) eruptív őskőzeteknek tropikus elmálási terméke. Mivel az anyakőzete, annak elmálási és így keletkezési folyamata is a bauxitéval megegyező, fel kell tételeznünk, hogy a málási terméknél olyan kilugzódási folyamat állott be, melynél a bauxit aluminiumoxidban gyarapodva rakódott le a visszamaradt laterit rovására, vagy pedig az elválasztódásnak kolloid-kémiai okokban kell keresni magyarázatot. Harrassowitz újabb vizsgálatai szerint a laterit egy olyan hidrargillit, melyhez járulékos elegyrészként csekély mennyiségű vasoxid, kovasav, titánsav stb. keveredett. Szerkezeti víztartalma igen magas. Ha a hozzákeveredett elegyrészek mennyiségét meghatározásuk után levonjuk, a lateritsubstancia anyagaként a hidrargillitet kapjuk a kb. A 120.. . 3 HoO összetételnek megfelelően. A laterit kimondottan tropikus éghajlat terméke és előfordulása a térítőkörök közé korlátozódik.. Elsődleges vagy másodlagos fekvőhelyen található. Az elsődleges fekvésű lateriteknél éppúgy, mint egy bauxitoknál, az eredeti őskőzetek szerkezetei még világosan felismerhetők. Ezek az u. n. alluviális vagy recens (jelenkori) lateritek. A másodlagos fekvőhelyen találhatók az u. n. detritus (törmelék) lateritek. A laterit vaskos tömött rétegben fordul elő leginkább, de gyakori a porózus vagy salakszerű kinézésű is. Színe sötétvörös vagy barnásvörös, néha sárgás. A felülethez közel fekvő része sokszor pizolitos (borsókás) szerkezetű. Rendszerint a bauxitelőfordulások fölött, azokat befedve, igen nagy mennyiségben található, rárakódások formájában, de az előfordulások környékén még másodlagos üledékként is gyakori. Előfordul majdnem mindenütt ott, ahol bauxittelepülés található. Fő lelőhelyei India, Ausztrália, Afrika északkeleti részén Nigéria, Madagaszkár, Európában a horvátországi karsztokon. Fizikai és kémiai tulajdonságai a bauxitéval megegyeznek. Vegyi összetételét, néhány fontosabb lelőhelyről származó lateritnek az alábbi táblázat mutatja %-okban. A lateritnek ipari jelentősége nincs. A bauxit és laterit keletkezése. A bauxit keletkezésére számos elméletet állítottak fel, melyeknek igazolására az egyes lelőhelyeken található geológiai körülményeket veszik alapul, de mind megegyeznek abban, hogy atmoszferikák hatására történt kőzetelbomlás folytán jött létre, mélyvizek (hőforrások, gejzirek) közreműködése nélkül. Őskőzetekként, mint azt már említettem, gránit, gneisz, diabasz, diorit, andezit, bazalt, trapp stb., azonkívül mészkő és dolomit szerepeltek. A bauxit legtisztább és legfelhasználhatóbb formájában némely bazaltok (bazaltláva, plagioklászbazalt) elmúlásánál keletkezik (Vogelsberg Hessenben, Wermland Írországban). Előfordul egyedülálló másodlagos (szekunder) üledékképződményként is, szabálytalan telepekben, üregekben, mészkő, dolomit és márga között. Ilyenek pl. a Dél- Franciaországiak, Bakony, Vértes, Közép-Appenninek, Albánia és Georgia (Amerika) telepei. J. M. Bauer elmélete, mely szerint a bauxit és laterit képződmények az Án oxid, Al-szilkát, mész és vasoxid tartalmú elmúlott kőzetekből, a mész és kovasav kilugzódása után visszamaradó részek metatetikus (különváló) koncentrációja által keletkeztek. A kőzetelbomlás első fázisaként a földpátok és csillámokból agyag keletkezett, melyből az alkáliák, mész és kovasav kioldódva eltávozott. S aszerint, vájjon a vasoxid eltávozott vagy megmaradt, keletkezett bauxit vagy laterit. Ez a kilugzódási folyamat több, egymásután következő szakaszban történhetett, miközben a kilugzott maradék, az eredeti kőzet szerkezetét vagy megtartotta, vagy lerakódása különböző formákban történt, tömör agyagszerű, vagy szemcsés tömeggé (pizolit, oolit). 2. Harrassowitz a bauxit keletkezését eruptív kőzetek múlásának tulajdonítja és a múlásuknál két fázist különböztet meg. Az első részben általa „siallit“-oknak nevezett vegyületek (a salcium és aluminium kezdőbetűi után), tehát szilikátok, nevezetesen kaolin, kovasav és aluminium-hidroszilikátok, agyagok keletkeznek. A második részben az u. n. „allit“ok, vagyis tiszta kovasavmentes alumogelek keletkeznek. Ezek csoportjába tartoznak a kovasavmentes,tehát ideális bauxitok. 41.00 49.00 10.25 10.68 25.25 2.53 22.12 — 2 1.08 18.20 Lelőhely India, Surinam Ausztrália, W. Hill Afrika, Madagaszkár Amerika, Alabama, Jacksonville Horvátország 70A12U3 LiU2 48.50 35.44 35.25 14.50 17.32 6.36 re2U3 liJ2 21.60 — 25.56 0.90 29.34 — nao uauTing“ 14.00 1.00 19.34 24.31 0.56 Felten és Guilleaume Kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár Részv.társ. Sürgönyeim: Telefon Guilleaume Budapest. BUDAPEST, I. KER., BUDAFOKI ÚT 1. SZÁM. Távbeszélő: József 384—34, Teréz 255—40.