Műszaki Lap, 1930 (29. évfolyam)

1930-03-01

MŰSZAKI LAP 5. oldal. ország, Isztria, Dalmácia, Horvátország, Görög­ország, Ázsiában India, Amerikában Arkansas (mely a magyarországi előfordulásokkal együtt a legnagyobb jelentőségű), Georgia, Alabama, Ten­nn­esse, Britt-Guyana, Afrikában Madagaszkár és Guinea. Az egyes előfordulások részletes ismerte­tése később következik. Latent. A bauxitot és lateritet egymástól élesen elvá­lasztani nem lehet. A laterit szintén kolloidális alu­nk­nium-oxidh­idrát és vasoxidhidrát keveréke, melyhez még M. Bauer theoriája szerint, több vagy kevesebb tömegű vas-oxidhidrát van, főleg mecha­nikusan hozzákeveredve. A laterit szintén, külön­böző (aluminiumoxid és vasoxid tartalmú) eruptív őskőzeteknek tropikus elmálási terméke. Mivel az anyakőzete, annak elmálási és így keletkezési fo­lyamata is a bauxitéval megegyező, fel kell téte­leznünk, hogy a málási terméknél olyan kilugzó­­dási folyamat állott be, melynél a bauxit alumi­­niumoxidban gyarapodva rakódott le a visszama­radt laterit rovására, vagy­ pedig az elválasztódás­­nak kolloid-kémiai okokban kell keresni magyará­zatot. Harrassowitz újabb vizsgálatai szerint a late­rit egy olyan hidrargillit, melyhez járulékos elegy­részként csekély mennyiségű vasoxid, kovasav, ti­tánsav stb. keveredett. Szerkezeti víztartalma igen magas. Ha a hozzákeveredett elegyrészek mennyi­ségét meghatározásuk után levonjuk, a lateritsub­­stancia anyagaként a hidrargillitet kapjuk a kb. A 120.. . 3 HoO összetételnek megfelelően. A laterit kimondottan tropikus éghajlat ter­méke és előfordulása a térítőkörök közé korlátozó­dik.. Elsődleges vagy másodlagos fekvőhelyen ta­lálható. Az elsődleges fekvésű la­teri­teknél éppúgy, mint egy bauxitoknál, az eredeti őskőzetek szerke­zetei még világosan felismerhetők. Ezek az u. n. alluviális vagy recens (jelenkori) lateritek. A má­sodlagos fekvőhelyen találhatók az u. n. detritus (törmelék) lateritek. A laterit vaskos tömött rétegben fordul elő leg­inkább, de gyakori a porózus vagy salakszerű ki­nézésű is. Színe sötétvörös vagy barnásvörös, néha sárgás. A felülethez közel fekvő része sokszor pizo­­li­tos (borsókás) szerkezetű. Rendszerint a bauxit­­előfordulások fölött, azokat befedve, igen nagy mennyiségben található, rárakódások formájában, de az előfordulások környékén még másodlagos üledékként is gyakori. Előfordul majdnem minde­nütt ott, ahol bauxittelepülés található. Fő lelő­helyei India, Ausztrália, Afrika északkeleti részén Nigéria, Madagaszkár, Európában a horvátországi karsztokon. Fizikai és kémiai tulajdonságai a bauxitéval megegyeznek. Vegyi összetételét, néhány fontosabb lelőhelyről származó lateritnek az alábbi táblázat mutatja %-okban. A lateritnek ipari jelentősége nincs. A bauxit és laterit keletkezése. A bauxit keletkezésére számos elméletet ál­lítottak fel, melyeknek igazolására az egyes lelő­helyeken található geológiai körülményeket veszik alapul, de mind megegyeznek abban, hogy atmosz­­ferik­ák hatására­ történt kőzetelbomlás folytán jött létre, mélyvizek (hőforrások, gejzirek) közreműkö­dése nélkül. Őskőzetekként, mint azt már említet­tem, gránit, gneisz, diabasz, diorit, andezit, bazalt, trapp stb., azonkívül mészkő és dolomit szerepel­tek. A bauxit legtisztább és legfelhasználhatóbb formájában némely bazaltok (bazaltláva, plagiok­­lászbazalt) elmúlásánál keletkezik (Vogelsberg Hessenben, Wermland Írországban). Előfordul egyedülálló másodlagos (szekunder)­ üledékképződ­ményként is, szabálytalan telepekben, üregekben, mészkő, dolomit és márga között. Ilyenek pl. a Dél- Franciaországiak, Bakony, Vértes, Közép-Appen­­ninek, Albánia és Georgia (Amerika) telepei. J. M. Bauer elmélete, mely szerint a bauxit és laterit képződmények az Án oxid, Al-szilkát, mész és vasoxid tartalmú elmúlott kőzetekből, a mész és kovasav kilugzódása után visszamaradó részek metat­etikus (különváló) koncentrációja által ke­letkeztek. A kőzetelbomlás első fázisaként a föld­­pátok és csillámokból agyag keletkezett, melyből az alkáliák, mész és kovasav kioldódva eltávozott. S aszerint, vájjon a vasoxid eltávozott vagy megma­radt, keletkezett bauxit vagy laterit. Ez a kilugzó­­dási folyamat több, egymásután következő szakasz­ban történhetett, miközben a kilugzott maradék, az eredeti kőzet szerkezetét vagy megtartotta, vagy lerakódása különböző formákban történt, tömör agyagszerű, vagy szemcsés tömeggé (pizolit, oolit). 2. Harrassowitz a bauxit keletkezését eruptív kőzetek múlásának tulajdonítja és a múlásuknál két fázist különböztet meg. Az első részben általa „siallit“-oknak nevezett vegyületek (a salcium és aluminium kezdőbetűi után), tehát szilikátok, ne­vezetesen kaolin, kovasav és aluminium-­hidroszili­­kátok, agyagok keletkeznek. A második részben az u. n. „allit“ok, vagyis tiszta kovasavmentes alumo­­gelek keletkeznek. Ezek csoportjába tartoznak a kovasavmentes,­­tehát ideális bauxitok. 41.00 49.00 10.25 10.68 25.25 2.53 22.12 — 2­ 1.08 18.20 Lelőhely India, Surinam Ausztrália, W. Hill Afrika­, Ma­daga­s­zkár Amerika, Alabama, Jacksonville Horvátország 70A12U3 LiU2 48.50 35.44 35.25 14.50 17.32 6.36 re2U3 li­J2 21.60 — 25.56 0.90 29.34 — nao uauTing“ 14.00 1.00 19.34 24.31 0.56 Felten és Guilleaume Kábel-, sodrony- és sodronykötélgyár Részv.­társ. Sürgönyeim: Telefon Guilleaume Budapest. BUDAPEST, I. KER., BUDAFOKI ÚT 1. SZÁM. Távbeszélő: József 384—34, Teréz 255—40.

Next