Műszaki Lap, 1934 (33. évfolyam)
1934-01-01
4 MŰSZAKI LAP vagy ellenkezőleg bizonytalansági érzet -kap általa szilárdabb korlátokat, hanem az egyes intézmények közti súrlódások vagy féltékenységek is kiküszöböltetnek. Kétségtelen, hogy az ipari foglalkozásoknak ezen, mondhatni vertikális irányú, elhatárolása a szélső fokozatoknál könnyebb, a közbensőknél nehezebb. Míg pl. mérnöki munka alatt kimondottan szellemi munkát értünk, a tisztán manuális foglalkozás kizárásával, a kézművesség pedig ennek kb. az ellenkezőjét jelenti, addig az iparoktatási intézmények látogatóival szemben a gyakorlat határozottan, úgy fel, mint lefelé, támaszt igényeket. Míg a szakiskolák inkább a fejlettebb kézművesség képviselői, addig a felsőipariskolák a tervező mérnöki tevékenység és a nagyipari termelés összekötő tagjaiként foghatók fel. Az ilyfajta definiálás azért is indokolt, mert az oktatási fokozatokon belül különülnek el — horizontálisan — az egyes szakosztályok. Miként a műegyetemet végzettek közt vannak gépész-, vegyész-, kultúr- és építészmérnökök, hasonlóan a kézművességben sorakoznak: a szakképzett iparosok, vagyis más szóval a tágabb értelemben vett technikai életpályák ezen horizontális osztódás eredményei. Elfogadva a fenti gondolatmenetet, az ipari szakiskolákon főként olyan osztályok bírnak létjogosultsággal, melyek kézműves iparosoknak felelnek meg, viszont felsőipariskolai tagozatoknak valójában azok tartandók, melyek kapcsolatban vannak úgy a legfelsőbb oktatás, mint a nagyipari termelés szokott csoportosításával: gépészi, vegyészi és építészeti szakok. Kétségtelen, hogy a specializálódások korát éljük, tehát kívánatos a definiált életpályára való nevelés. Nagy ipari múlttal és gazdasági erővel rendelkező államokban tényleg effelé irányul a fejlődés, kis országokban azonban ennek határt szab az állam anyagi erején kívül az elhelyezkedési lehetőség korlátozottsága, mégis legalább a tantárgyak specializálása terén nem szabad elmaradni a fejlődés irányától, így pl. fémipari technológia, chémiai technológia című mammuth-tantárgyak nemcsak anakronzmusok, hanem szinte akadályozzák a tanuló horizontjának tágulását. A tantárgyaknak ilyen szellemi decentralizálása — figyelmen kívül hagyva bizonyos személyzeti nehézségeket — rendkívüli ellasztikusságot ad a kiképzésnek, mert lehetővé válik, az ipar változó igényeihez alkalmazkodva, az egyes tantárgyakon belül az időszakilag fontos problémákat intenzívebben művelni. Természetesen egy nagyobb mérvű tagozódás a felesleges ismétlések elkerülése és az idő kímélése céljából a tantárgyak szigorú egyeztetését követeli meg. A nyert nagyobb mozgékonyság nemcsak az időszerű kiképzés révén ad a hallgatóságnak nagyobb elhelyezkedési lehetőséget, hanem azáltal is, hogy fokozza az ipar érdeklődését az oktatási intézmények iránt. Ilyen fajta kapcsolatok kimélyülése hozza létre számos külföldi intézetnél az iskola barátainak egyesülete néven szereplő testületeket, melyek különösebb anyagi áldozatok nélkül is fejlesztik az oktatásügyet, így pl. időszakonként kölcsönadott berendezési tárgyakon tanítható a legkülönbözőbb iparok munkagépeinek kezelése és szerelése, mint a gyakorlatban való elhelyezkedés legelső feltétele. Az általános műszaki műveltség terjesztése terén szerep jut a tanfolyamoknak is, mint a továbbképzés eszközeinek. Minthogy továbbképzés minden fokon lehetséges, sőt szükséges, eredményes munka elérésére természetszerűleg kívánatos a hallgatóságnak a fenti elvek szerinti — vertikális és horizontáli irányban való — csoportosítása. Végezetül összefoglalom a felsőipariskolai oktatásban jelentkező reformtörekvések vázlatát, ahogy azok a fenti elgondolásokból önként folynak: I. A közművelődési tantárgyak óraszámának emelése és — az előzetes gyakorlati évnek az iskola keretébe való beillesztése mellett — a tanítási időnek négy évre emelése. II. A tanulmányoknak megfelelő nyilvános elismerése, az ipari érettségi és a foglalkozást feltüntető cím bevezetése révén. III. A szaktárgyak korszerű tagolása és azok egyeztetése. IV. A kötelező orvosi vizsgálat fenntartása mellett az ipari rátermettségnek pontosan kidolgozott módszerekke való megállapítása, mint az iskolai felvétel alapja.* Hasonlóértelemben ír cikkében Rátkay Endre, a szegedi felsőipariskola tanára és Csizmazia Lajos budapesti tanár is, aki értekezésében részletes tantervet közöl a gépészeti szakosztály részére. A cikkekben foglaltak sok tekintetben fedik a mi megállapításainkat és törekvéseinket. Kötelességet teljesítünk tehát, amikor örömmel és szeretettel köszöntjük azokat a tanárokat, akik bátran és nyíltan a komoly haladás útjára léptek. O00OOOOOOOOOOOOOOO000OOOOOOOOOO0O0OO A. k ft Választottbíráskodási Központ megkezdte működését Felhívjuk tagjaink figyelmét a törvényesen megalakult Választottbíráskodási Központra (VK), amelyhez eddig 180 gazdasági érdektestület csatlakozott. Az intézmény célja a választottbíróságok működésének tökéletesítése és az, hogy azokat külföldi hasonló bevált intézmények mintájára a jogérvényesítés gyors és szakszerű gyakorlati eszközévé tegye. A választottbíróság eljárásának előfeltétele, hogy a felek szerződéseikben, vagy a megrendelő levelekbe a következő szöveget belefoglalják : „A jelen szerződésből származó mindennemű vitás ügyben a felek kölcsönösen alávetik magukat a Választottbíráskodási Központ kebelében és ügyrendje szerint alakulóés (városban) eljáró választottbíróság kizárólagos hatáskörének és végérvényes felebbezhetetlen ítéletének.“ — (Kelet) (A felek aláírásai) Vita esetében mindegyik fél megválasztja a maga bíráját az eljárási ügyrend értelmében. A választottbíró lehet az illető fél szakmájából való. 2000 pengőt meg nem haladó vitás értéknél a választottbíróság egy személyből áll. A bírák szakemberek s így nem szükséges drága szakértő alkalmazása. A választottbíróság a legrövidebb idő alatt jogerős ítéletet hozhat, amely éppen úgy végrehajtható, mint a kir. bíróság jogerős ítélete. (1911:1. t. c. 782. §.) Nagyfontosságú ez, nemcsak oly perekben, amelyekben műszaki kifogások, elszámolások, vagyonos kár megbecsülése, stb. merülnek fel, s ahol az ellenfél külföldi, hanem 100 pengőt meg nem haladó követeléseknél és az 1000 pengő eredeti vételárat meg nem haladó részletügyletekből származó követeléseknél. A VK (egytagú) választottbíróságának kikötése esetében ezen követelések érvényesíthetők, ezután a hitelező telephelyén is. A VK-ban döntő szakértőbizottságok és egytagú döntőszervek is eljárnak per esetén kívül is a felek írásbeli megállapodása alapján, de a fél egyoldalú kérelmére is oly esetben, amikor a félnek az áll érdekében, hogy sürgősen, hitelt érdemlően szakszerűen iegállapíttassa, hogy valamely árunak, vagy műnek vannak-e minőségi, vagy mennyiségi fogyatékosságai. A VK eljárási ügyrendje feleslegessé teszi a választottbíróság megalakulásának és eljárásának a szerződésben való részletes szabályozását, másrészt biztosítja a bíróság pártatlanságát, kiküszöböli az eddigi alkalmi választottbíróságok megalakításának huzavonáit és lehetővé teszi, hogy a felek a leggyorsabban s a legkevesebb költséggel juthassanak igazukhoz. A VK az érdektestületek ajánlása alapján évenként választottbírói névjegyzékeket állít össze s mérsékelt választottbírói költség- és díjsza