Műszaki Lap, 1936 (35. évfolyam)

1936-02-01

MŰSZAKI LAP II Mérnöki Kamara közleményei általában érdekesek. A legutóbbi közlemények közül néhányat érdemes itt szemelvényekben ismertetnünk. #■ Az 1936. esztendőt kommentáló vezetőcikkben pél­dául ezeket olvashatjuk: „A mérnöki kari élet szempontjából rendkívüli jelentőségű az 1936. év. Augusztus hó 28-án lejár az az átmeneti időszak, amelyet a törvényhozás a Mér­nöki Rendtartásban a mérnököknek biztosított véde­lem mellett — a sokat emlegetett 70. §-ba­n — a szer­zett jogok megóvására törvénybe iktatott. Lidércnyomásként ülte meg ez a §. a lelkeket­és okozója annak, hogy a törvény és az ennek alapján­­ szervezett kamara sok mérnök szemében népszerűt­lenné vált. Elhomályosította azt a sok önzetlen és ál­dozatos munkát, amit a kamara választmánya — most harmadik ciklusában dr. Kossalka János elnöklete alatt — immár 12 éve kifejt. Erre az átmeneti időszakra vezethető vissza, hogy a Kamara vezetősége türelemmel állta a sok nehézsé­get és támadást, amelyet végeredményében törvé­nyünk hiányosságai okoztak. Régen felismertük eze­ket a hiányosságokat, de könnyelműség lett volna a törvény módosítását oly időben kérni, hogy a módo­sítás már az átmeneti idő vége előtt hatályba léphe­­tett volna. Mos már ezen az akadályon is túl esünk,­ és így tovább. Az ipari képesítés színvonalának emeléséről ki­adandó rendelettervezetről a Mérnöki Kamara észre­vételeit és javaslatát eljuttatta az iparügyi miniszter­hez. Néhány mondatot ebből is idézünk. •­ „A kézművesipar színvonalát leghatékonyabban emelné a szaktudás, nevelés és megbízh­atóság tekin­tetében, ha a képesítés feltétele" a szakbavágó segédi gyakorla­i igazolásán kívül a, felsőipariskolai végzett­ség volna. Természetes, hogy ez csak azokra az ipa­rokra vonatkozik, amelyeknek megfelelő felsőipa­ris­kolai tagozat rendelkezésére áll.“ Majd: „A tanoncok szaktudásukat ezidőszerint a kötelező tanonciskolákban, a segédek pedig — a gyakorlat mellett — nem kötelező különböző ipari tanfolyamo­kon egészítik ki. Sokkal kívánatosabb volna, hogy azok, akik a­ kézművesipart önállóan kívánták űzni, a tanonciskola, illetve a különböző ipari tanfolyamok helyett a felsőip­ar iskolában rendszeresen tanulták meg azt, amire az ipar gyakorlásához szükségük van. Ezután. ..Azok részére pedig, akik a felsőipariskolát bármi okból el nem végezhetik s t­anonckodáson kezdik ipari pályáinkat, az alábbi 3. pont szerint megalapo­zott képesítővizsga színvonalának a felsőipariskola vértbizonyítványának megfelelő színvonalra emelése a kellő szaktudás megszerzésének lehetőségét s ezzel a felsőipari iskollát végzettekkel szemben szaktudás te­kintetében általában­­a­ versenyképességet biztosítaná.“ (Az itt említett 3. pont a tanoncolő ési iparossegé­dek továbbképzéséről és képesítő vizsgájáról tartal­maz javaslatot.­ Egy köszönetnyilvánítá­s is következik, amelyből megtudhatjuk, hogy a kamarai választmánya elké­szítette és az iparügyi miniszter úrhoz benyújtotta a mérnöki kamara tagjainak fenntartott mérnöki mun­kákról szóló 127.000—1929. K. M. számú rendelet fej­lesztésére vonatkozó felterjesztést. A művelet előkészítésében a Kamara vezetőségén, — választmányán és tisztikarán —, továbbá a titkár­ság igazgatási tagjain kívül számos kamarai tag vett­ek részt javaslatok és adatok szolgáltatásával. Ezzel meg­könnyítették a Kamara titkárának, mint az ügy elő­adójának munkáját. Hogy fejlesztés alatt mit kell érteni, azt ezeken a hasábokon felesleges­ magyarázni. Végül pedig egyetlen mondatban: „A Magyar Kémikusok Egyesületének az Mérnöki Rendtartás 70. §-ában foglalt rendelkezések és azok alkalmazása tárgyában a Kamarához intézett bead­ványára a választmány határozata alapján közli a Kamara az egyesülettel, hogy: a hivatkozott szakasz első bekezdése 1. pontjában foglalt rendelkezés — a 70. §. — hatályának meghosszabításához semmi szín alatt sem járulhat hozzá: amennyiben valaki a sza­kaszban foglalt rend­el­kezések alapján a Kamarához benyújtott kérelmének elutasítását magára nézve sérelmesnek tartja, a Mérnöki Tanácshoz fellebez­­het; az ezen szakasz alapján benyújtott kérelmek elbírálásánál a katonai szolgálat beszámítására és a választmányon kívülálló tényezők meghallgatására nincs törvényes alap.“ A Kamara ezt a hivatalos lapjában közölte a Kémikusok Egyesületével és nem válaszolt előbb levélben a beadványokra. * Az idézeteik — nézetünk szerint — bővebb kom­­mentárt nem kívánnak. ÚJ ELEKTROMOS CENTRALÉ ÉPÍTÉSÉT TERVEZI A FŐVÁROS Az Elektromos művek vezetősége azzal a gondo­lattal fogla­lkozi­k, hogy rövid időn belül egy ú­j elek­tromos central­ét építtet, miután a meglévő központi telep közeledik teljesítőképessége határához. Az utóbbi években Budapes­t áramszükséglete annyira megnövekedett, hogy most már nemcsak a kelenföldi telep állt olyan helyzet előtt, hogy a to­vábbi igénylést nem lesz képes kielégíteni, hanem a Talbot centr­ ójától vásárolt áram is már kevésnek bizonyult. Néhány éven belü­l feltétlenül előáll a helyzet, hogy a meglévő berendezések a szükséglet kielégítésére elégtelenek. A főváros í­z illetéke­s tényezői az üzempolitikai bizottság működése kapcsán felvetették az új áram­fejlesztőtelep létesítésének­ tervét. Verebély László műegyetemi tanár és Pétery István miniszteri osz­tálytanácsos kaptak megbízást arra, hogy az új áram­fejlesztő-telep megvalós­ításának részleteit kidolgoz­zák. Főleg egy kérdés vár tisztázásra, és­pedig az, hogy az új áramfejlesztő-telep Budapest területén lé­tesüljön-e, vagy a vidéken. Amennyiben a főváros az új centrálét vidéken létesítené, úgy csakis szénbá­nya szomszédsága kerülhet kombinációba, hogy az áramtermeléshez szükséges szén mindjárt a közelben rendelkezésére álljon és a szénszállítás költségeit megtakarítsák. Az üzempo­litikai bizottság tárgyalásai s­orán dől el az új a budapesti elektromos centr­á­lé problémájának minden részlete. ! NIKKELEZTESSE, CHROMOZTASSA autójának, motorkerékpárjának fém alkatrészeit jótállás mellett NICKEL-CIROMIA NEMES EDE VI. Nagymező utca 45. sz. Telefon : 18­9-80. 3

Next