Műszaki Lap, 1936 (35. évfolyam)
1936-02-01
MŰSZAKI LAP II Mérnöki Kamara közleményei általában érdekesek. A legutóbbi közlemények közül néhányat érdemes itt szemelvényekben ismertetnünk. #■ Az 1936. esztendőt kommentáló vezetőcikkben például ezeket olvashatjuk: „A mérnöki kari élet szempontjából rendkívüli jelentőségű az 1936. év. Augusztus hó 28-án lejár az az átmeneti időszak, amelyet a törvényhozás a Mérnöki Rendtartásban a mérnököknek biztosított védelem mellett — a sokat emlegetett 70. §-ban — a szerzett jogok megóvására törvénybe iktatott. Lidércnyomásként ülte meg ez a §. a lelkeketés okozója annak, hogy a törvény és az ennek alapján szervezett kamara sok mérnök szemében népszerűtlenné vált. Elhomályosította azt a sok önzetlen és áldozatos munkát, amit a kamara választmánya — most harmadik ciklusában dr. Kossalka János elnöklete alatt — immár 12 éve kifejt. Erre az átmeneti időszakra vezethető vissza, hogy a Kamara vezetősége türelemmel állta a sok nehézséget és támadást, amelyet végeredményében törvényünk hiányosságai okoztak. Régen felismertük ezeket a hiányosságokat, de könnyelműség lett volna a törvény módosítását oly időben kérni, hogy a módosítás már az átmeneti idő vége előtt hatályba léphetett volna. Mos már ezen az akadályon is túl esünk, és így tovább. Az ipari képesítés színvonalának emeléséről kiadandó rendelettervezetről a Mérnöki Kamara észrevételeit és javaslatát eljuttatta az iparügyi miniszterhez. Néhány mondatot ebből is idézünk. • „A kézművesipar színvonalát leghatékonyabban emelné a szaktudás, nevelés és megbízhatóság tekintetében, ha a képesítés feltétele" a szakbavágó segédi gyakorlai igazolásán kívül a, felsőipariskolai végzettség volna. Természetes, hogy ez csak azokra az iparokra vonatkozik, amelyeknek megfelelő felsőipariskolai tagozat rendelkezésére áll.“ Majd: „A tanoncok szaktudásukat ezidőszerint a kötelező tanonciskolákban, a segédek pedig — a gyakorlat mellett — nem kötelező különböző ipari tanfolyamokon egészítik ki. Sokkal kívánatosabb volna, hogy azok, akik a kézművesipart önállóan kívánták űzni, a tanonciskola, illetve a különböző ipari tanfolyamok helyett a felsőipar iskolában rendszeresen tanulták meg azt, amire az ipar gyakorlásához szükségük van. Ezután. ..Azok részére pedig, akik a felsőipariskolát bármi okból el nem végezhetik s tanonckodáson kezdik ipari pályáinkat, az alábbi 3. pont szerint megalapozott képesítővizsga színvonalának a felsőipariskola vértbizonyítványának megfelelő színvonalra emelése a kellő szaktudás megszerzésének lehetőségét s ezzel a felsőipari iskollát végzettekkel szemben szaktudás tekintetében általábana versenyképességet biztosítaná.“ (Az itt említett 3. pont a tanoncolő ési iparossegédek továbbképzéséről és képesítő vizsgájáról tartalmaz javaslatot. Egy köszönetnyilvánítás is következik, amelyből megtudhatjuk, hogy a kamarai választmánya elkészítette és az iparügyi miniszter úrhoz benyújtotta a mérnöki kamara tagjainak fenntartott mérnöki munkákról szóló 127.000—1929. K. M. számú rendelet fejlesztésére vonatkozó felterjesztést. A művelet előkészítésében a Kamara vezetőségén, — választmányán és tisztikarán —, továbbá a titkárság igazgatási tagjain kívül számos kamarai tag vettek részt javaslatok és adatok szolgáltatásával. Ezzel megkönnyítették a Kamara titkárának, mint az ügy előadójának munkáját. Hogy fejlesztés alatt mit kell érteni, azt ezeken a hasábokon felesleges magyarázni. Végül pedig egyetlen mondatban: „A Magyar Kémikusok Egyesületének az Mérnöki Rendtartás 70. §-ában foglalt rendelkezések és azok alkalmazása tárgyában a Kamarához intézett beadványára a választmány határozata alapján közli a Kamara az egyesülettel, hogy: a hivatkozott szakasz első bekezdése 1. pontjában foglalt rendelkezés — a 70. §. — hatályának meghosszabításához semmi szín alatt sem járulhat hozzá: amennyiben valaki a szakaszban foglalt rendelkezések alapján a Kamarához benyújtott kérelmének elutasítását magára nézve sérelmesnek tartja, a Mérnöki Tanácshoz fellebezhet; az ezen szakasz alapján benyújtott kérelmek elbírálásánál a katonai szolgálat beszámítására és a választmányon kívülálló tényezők meghallgatására nincs törvényes alap.“ A Kamara ezt a hivatalos lapjában közölte a Kémikusok Egyesületével és nem válaszolt előbb levélben a beadványokra. * Az idézeteik — nézetünk szerint — bővebb kommentárt nem kívánnak. ÚJ ELEKTROMOS CENTRALÉ ÉPÍTÉSÉT TERVEZI A FŐVÁROS Az Elektromos művek vezetősége azzal a gondolattal foglalkozik, hogy rövid időn belül egy új elektromos centralét építtet, miután a meglévő központi telep közeledik teljesítőképessége határához. Az utóbbi években Budapest áramszükséglete annyira megnövekedett, hogy most már nemcsak a kelenföldi telep állt olyan helyzet előtt, hogy a további igénylést nem lesz képes kielégíteni, hanem a Talbot centr ójától vásárolt áram is már kevésnek bizonyult. Néhány éven belül feltétlenül előáll a helyzet, hogy a meglévő berendezések a szükséglet kielégítésére elégtelenek. A főváros íz illetékes tényezői az üzempolitikai bizottság működése kapcsán felvetették az új áramfejlesztőtelep létesítésének tervét. Verebély László műegyetemi tanár és Pétery István miniszteri osztálytanácsos kaptak megbízást arra, hogy az új áramfejlesztő-telep megvalósításának részleteit kidolgozzák. Főleg egy kérdés vár tisztázásra, éspedig az, hogy az új áramfejlesztő-telep Budapest területén létesüljön-e, vagy a vidéken. Amennyiben a főváros az új centrálét vidéken létesítené, úgy csakis szénbánya szomszédsága kerülhet kombinációba, hogy az áramtermeléshez szükséges szén mindjárt a közelben rendelkezésére álljon és a szénszállítás költségeit megtakarítsák. Az üzempolitikai bizottság tárgyalásai során dől el az új a budapesti elektromos centrálé problémájának minden részlete. ! NIKKELEZTESSE, CHROMOZTASSA autójának, motorkerékpárjának fém alkatrészeit jótállás mellett NICKEL-CIROMIA NEMES EDE VI. Nagymező utca 45. sz. Telefon : 189-80. 3