Műszaki Lap, 1937 (36. évfolyam)

1937-08-01

MŰSZAKI LAP fő alkotógörbék élszögei ennél nagyobbak, a belsőké ki­sebbek lesznek. Ekkor az alkotógörbék egyenlete a 2. szerint r* - r.. e'’* .c ......to. és ^ - ra' = r’e m.10 em........H. A 10. egyenlet szerint, ha cp a + oo-ből 0-án át -oo-ig csökken, úgy pozitív c esetén az alkotógörbe oly spirá­lis, mely + a-ből (ro+c) értéken keresztül a c sugarú körhöz aszimptotikusan közeledik, míg negatív c esetén (és ezt jelöljük az előjel kihangsúlyozása végett —c-vel) -j-­oo -­­ből, az (ro—c) értéken át, a pólust is metszve, a (—c) sugarú körhöz közeledik aszimptotikusan. Az 5. egyenletbe ra — r + c téve tg r " l9 P = 0 )■ tg 0 lesz, vagy áttérve a határértékre •“ lim tgig=tgP lim(0-T)=tgP r-± oo és így cp —ß továbbá lim tg q = to (3 lim (t* t ) - ± oo és így cp=+90" aszerint, hogy c pozitív-e, vagy negatív. Tehát a sugár növekedésével a külső alkotógörbe él­szöge 90°-tól ß -ig csökken, míg a belső élszög­e90°-ról 0°-on át, ß -ig nő­ A marófog kisebb su­garú radiális metszeteiben tehát nagyobbak az élszög­­különbségek, mint a nagyobb sugarúakban. Vagyis az élszög hibák a marófogak utánaköszörülésével elkerülhe­tetlenül növekednek, így hát közelfekvő a gondolat, hogy a logarithmusos vezérgörbét az pf és pl sugarú fel­ül­ lábalkotógörbék között kell megválasztanunk és pedig úgy, hogy a számbajöhető legnagyobb mérvű fog­­elköszörülés után az rf -hez tartozó cp( élszög e "nal legyen nagyobb, míg az i"­ -hez tartozó cp' élszög e -nal legyen kisebb a ß élszögnél. A legnagyobb fogelköszö­­rüléshez tartozó központi szöget 10°-ra becsülhetjük, mi­vel ennél nagyobb mérvű elköszörülés még a legkisebb (12, esetleg 10) fogszám mellett sem engedhető meg fogtörés veszélye nélkül. A választott koordináta-rend­szerben ez cp — —0.1745 sarkszögnek felel meg. Ha felvesszük, hogy 12, akkor a fogmélység f-jj-rj- rf . 1 A fogmélységet nem szabad y r -nél nagyobbra felven­ni, mert akkor, miként alább látni fogjuk, az élszögh­iba £ . 1°35L Mindjárt itt megjegyezhetjük, hogy az s élszöghiba elenyésző csekély mértékben változik a sarka sz°ggel, ha ennek fokokban kifejezett abszolút értéke lO^-on alul marad. Azonban annál erősebb mértékben befolyásolja a q érték. A felvett fogmélység mellett q = V4. Ezek után számítsuk ki az Σ élszöghibát. A 6. egyenletet alkalmazva vagy mivel 1 + m2 _ _1__ és a mondottak gr + { m sin iß szerint ” , azért tg2t-^ tgt r1 -0 ahonnan fcg 1 - - }£$_ _ 1 ........14, hol a gyöknek csak negatív előjele volt f­igyelembeve­­hető, mivel 0° - e­k 45' kell, hogy legyen. A hátraesztergá­­lási szög különböző anyagoknál körülbelül 4—15°, azért a f élszög 86 és 75° közü­l van. A 14. egyenletbe­n “ 86° és 75“-ot helyettesítve, s · 0°26’ illetve 1°35’ lesz, s legnagyobb értéke ~ 3° 10', amit ß = 45°-nál vesz fel. Ha már most s kiszámított értékeit az utolsó, még használtató radiális sík profiljára alkalmaznánk és ebből számítanánk vissza a kezdő profilt a}a ro és a ve­­zetőgörbe ro értékét, e profilban az élszöghibák kiseb­­­bek lennének a számítottaknál. Azonban cp felvett ha­tárain belül maradva az Σ értéke gyakorlatilag függet­len cp -től és így az ru értékét az 5. egyenlet értelmé­­ben számíthatjuk ki. n ° és mivel azt akarjuk, hogy Vf­(3+E ) felvett értékei mellett 10­­089 ff értékre adódik egységesen. rf a maró legnagyobb sugara és helyette d/2 írva, r„ = 0+45 d , feltéve, hogy a fog­mélység a maróátmérő egytizedénél nem nagyobb. Tehát a vezérgörbe a fogmélység közepe alatt van és 11/9 :1­1.22 arányban osztja fel. A vezérgörbe egyenlete már­most (lásd 9.-et is) 1­0-445 d.emt..16. Ha cp = —0.1745-et veszünk (—10°-nak megfele­lően), úgy a mondottak alapján az utolsó, még használ­ható fogprofil élszögkülönbségei alig térnek el néhány perccel a kezdőprofilra számítottakétól (hol y› = o) Ha a vezérgörbe a legnagyobb alkotógörbével esne egybe, úgy n = 0.8 r alapulvételével, mint előbb, az 5. egyenlet révén tg y, = tg (3 p- - 0 8 tg (3 és ß=75° mellett cpl )'71° 301 és az élszöghiba s = 3° 30’ lenne, tehát nagyobb, mint az ismertetett eljárással talált hiba két­szerese. A 12., 13. és 15. egyenletek alapján bármely fogmélység és élszög mellett kiszámíthatjuk a legnagyobb élszöghibát és a legkedvezőbb ro­logarithmusos spirális állandót. A 10. egyenletből azonban azt látjuk, hogy a vezér­görbe és így a hátraesztergálógép vezértárcsájának alak­ja azonnal megváltozik, mihelyt m, vagy d más értéket kap. Vagyis a vezértárcsa alakja az átlagos f­élszög és a maróátmérő függvénye. 11a tehát az elérhető leg" kisebb é"szöghiba értékeket nem akarjuk túllépni, úgy számos, fáradtságosan és kevésbbé pontosan gyártható vezértá­rcsát kellene valamilyen mérő —­ tehát roppant költséges — eljárással készíteni, vagy logarithmusos spirális görbét önműködően előállító gépet kellene meg­szerkeszteni. Mindettől azonban elállhatunk, ha a loga­rithmusos spirálisú vezérgörbét, megfelelő könnyen gyártható egyéb görbével helyettesíthetjük, önként: ki- r„-rfti (3 tg­­f vagy n = ht? P Yi .........15 ■‡15= (3-t és ft-f t legyen, azért H = cr = tilÉLLi H 1 tg(P-t) Mivel tj(3­ ± e gy hp2 e1 “° (3

Next