Műszaki Lap, 1938 (37. évfolyam)
1938-03-01
MŰSZAKI LAP ” Ipar- és erőtelepek légoltalma 3-ik közlemény írja: Bocsy István Vll. FI gázbombák szerkezete, a harcgázpermetezés és a harcgázhatások A légi gáztámadások célja egyszerűbb esetben a megtámadott lakosság gázvédő eszközök alá, vagy óvóhelyekre való kényszerítése, így a napi munkavégzés gátlása, komolyabb esetben pedig a gyilkolás. Mindkét esetben tömegrémületet, fejetlenséget akar és tud előidézni az ellenség. A harcgázoknak polgárok elleni használatát semmiféle egyezmény nem tiltja s ilyen egyezmény létrehozása nem is valószínű. Vegyi mérgező anyagokat a régmúlt háborúiban is használtak már, korszerű használatukkal azonban csak az 1914—18-as világháborúban találkoztunk először. A világháborúban békéből ismert anyagokat és akkor kipróbált mérgezőket használtak fel — igen nagy sikerrel. Általában ötféle gáztámadási módról beszélhetünk. Ezek a keletkezés sorrendjében: a gázlövő eljárás, a gázfuvó eljárás, a gázvető eljárás, a terepgázfertőzés és a légi gáztámadás A gázlövő eljárásnál sok ágyúval sok gázgránátot lőnek az elgázosítandó helyre. Gázfuvó eljárásnál a valamiképpen előállított gázfelhőt a szél szárnyain juttatják el az ellenséghez olyankor, amikor a szélirány, szélsebesség (3 m/mp.) és légköri viszonyok megfelelőek. Gázvetésre a gázaknavetők szolgálnak, amikből egyszerre sokszázat sütnek el s a 2—3 km.-re elvetett gázaknák egyszerre történő felrobbanásával igen nagy mérgező töménységet hoznak létre. Terepgázfertőzés az, mikor alkalmas készülék segélyével a terepre mustárgázt permet gázbombák mindenféle használatos harcgáz továbbítására alkalmasak. Harcgáztöltetük határa időben és térben nem nagyon korlátozott, mert a levegővel elkeveredett harcgáz eljuthat mindenhova és kedvező körülmények között napok, néha hetek múlva is hathat. A gázbombák vetése sorozatosan és tömegben történhet, célzott bomba vetése nem valószínű A harcgázpermetező egy megfelelően kiképzett tartály és a permetező bombázó törzsének a hátsó részébe, a farokba van beépítve. A permetező bombázó alacsonyan, 100—300 m.-ről támad, a bepermetezett mustárgáz cseppjei a repülési vonaltól jobbra-balra 50 — 100 m. ^ szélességben veszélyeztetnek A háború idején mérgező szándékkal használt légternek. A légoltalmi szempontból egyedül számbajövő légi gáztámadás eszközei: a bombák és a harcgázpermetezők. A gázbombák általában négyfélék: gázbombák, repeszhatású gázbombák, permetező gázbombák és üvegből vagy más törékeny anyagból készült gázbombák A gázbombák alakja teljesen hasonló a robbanóbombák alakjához. Súlyuk 5—50 kg, amiből kb. 70 százalék a harcgáztöltet. Testük aránylag vékony lemez, hogy a csekély mennyiségű robbanó anyag könnyen leszakíthassa és a harcgáz a szándékolt formában szabadba juthasson. Bombatöltetük a robbantó és gáztöltetből tevődik össze. A robbanó töltetet általában pillanatgyújtó gyújtja. A repeszhatású gázbomba csak annyiban különbözik a gázbombától, hogy teste öntöttvas, ill. öntött acél és robbanótöltete erősebb, hogy a repeszek nagy erővel való széthajítása biztosíttassák. 300 m.-es sugaru körön belül repeszveszélyt okoz. A permetező gázbomba 500 kg. körüli súlyú, gyújtója időzített s olyan beállítású, hogy a levetett bomba a földtől kb. 100—400 m.-re robbanjon A felrobbant bomba, rendesen mustárgáz töltetének cseppjei 100—100 m, sugarú körön belül mindenkit és mindent veszélyeztetnek. Az üvegből, vagy más törékeny anyagból készült bomba teste hengeres, vagy palack alakú, súlya 1—2 kg., tartalma rendesen mustárgáz. Gyújtója, egyenesben vezetője nincsen. nemű-, cseppfolyós- és szilárd halmazállapotú vegyi, anyagokat közös gyűjtőnéven harcgázoknaknevezzük. A harcgázokkal a gyakorlatban gáz, gőz, füst, vagy csepp alakjában találkozunk, amely alakot, illetőleg halmazállapotot robbantással idézik elő. A levegővel elkeveredett gáz, gőz és füst közvetve hatnak úgy, hogy az anatómiai kapukon, szájon, orron és szemen át a szervezetbe jutnak és ott tulajdonságaiknál fogva különféle kóros tüneteket, elváltozásokat okoznak. A fül csak akkor anatómiai kapu, ha a dobhártya lyukas. Közvetlen hatás alatt azt értjük, amikor a harcgáz gőze, vagy cseppje a test külső részére: bőrre, szemre és körmökre hat. A végtelenül apró, aránylag gyorsan mozgó molekulákból álló gázfelhő, az apró folyadékrészecskékből 8. ábra. „Kétkamrás“ gázbomba. 7. ábra. „Detonátoros“ gázbomiba. 5