Műszaki Lap, 1938 (37. évfolyam)

1938-03-01

MŰSZAKI LAP ” Ipar- és erőtelepek légoltalma 3-ik közlemény írja: Bocsy István Vll. FI gázbombák szerkezete, a harcgázper­­metezés és a harcgázhatások A légi gáztámadások célja egyszerűbb esetben a megtámadott lakosság gázvédő eszközök alá, vagy óvó­helyekre való kényszerítése, így a napi munkavégzés gát­lása, komolyabb esetben pedig a gyilkolás. Mindkét esetben tömegrémületet, fejetlenséget akar és tud előidéz­ni az ellenség. A harcgázoknak polgárok elleni használatát sem­miféle egyezmény nem tiltja s ilyen egyezmény létreho­zása nem is valószínű. Vegyi mérgező anyagokat a régmúlt háborúiban is használtak már, korszerű használatukkal azonban csak az 1914—18-as világháborúban találkoztunk először. A világháborúban békéből ismert anyagokat és akkor ki­próbált mérgezőket használtak fel — igen nagy sikerrel. Általában ötféle gáztámadási módról beszélhetünk. Ezek­ a keletkezés sorrendjében: a gázlövő eljárás, a gázfuvó eljárás, a gázvető eljárás, a terepgázfertőzés és a légi gáztámadás A gázlövő eljárásnál sok ágyúval sok gázgrá­­nátot lőnek az elgázosítandó helyre. Gázfuvó eljárásnál a valamiképpen előállított gázfelhőt a szél szárnyain jut­tatják el az ellenséghez olyankor, amikor a szélirány, szélsebesség (3 m/mp.) és légköri viszonyok megfelelőek. Gázvetésre a gázaknavetők szolgálnak, amikből egyszer­re sokszáz­at sütnek el s a 2—3 km.-re elvetett gázaknák egyszerre történő felrobbanásával igen nagy mérgező tö­ménységet hoznak létre. Terepgázfertőzés az, mikor al­kalmas készülék segélyével a terepre mustárgázt perme­t gázbombák mindenféle használatos harcgáz to­vábbításár­a alkalmasak. Harcgáztöltetük határa időben és térben nem nagyon korlátozott, mert a levegővel el­keveredett harcgáz eljuthat mindenhova és kedvező kö­rülmények között napok, néha hetek múlva is hathat. A gázbombák vetése sorozatosan és tömegben történhet, célzott bomba vetése nem valószínű A harcgázpermetező egy megfelelően kiképzett tar­tály és a permetező bombázó törzsének a hátsó részébe, a farokba van beépítve. A permetező bombázó alacso­nyan, 100—300 m.-ről támad, a bepermetezett mustárgáz cseppjei a repülési vonaltól jobbra-balra 50 — 100 m­. ^ szélességben veszélyeztetnek A háború idején mérgező szándékkal használt lég­ternek. A légoltalmi szempontból egyedül számbajövő légi gáztámadás eszközei: a bombák és a harcgázperme­­tezők. A gázbombák általában négyfélék: gázbombák, re­­peszhatású gázbombák, permetező gázbombák és üvegből vagy más törékeny anyagból készült gázbombák A gázbombák alakja teljesen hasonló a robbanó­bombák alakjához. Súlyuk 5—50 kg, amiből kb. 70 szá­zalék a harcgáztöltet. Testük aránylag vékony lemez, hogy a csekély­ mennyiségű robbanó anyag könnyen le­­szakít­hassa és a harcgáz a szándékolt formában szabadba jut­hasson. Bombatöltetük a robbantó és gáztöltetből te­vődik össze. A robbanó töltetet általában pillanatgyújtó gyújtja. A repeszhatású gázbomba csak annyiban különbö­zik a gázbombától, hogy teste öntöttvas,­ ill. öntött acél és robbanótöltete erősebb, hogy a repeszek nagy erővel való széthajítása biztosíttassák. 300 m.-es sugaru körön belül repeszveszélyt okoz. A permetező gázbomba 500 kg. körüli súlyú, gyúj­tója időzített s olyan beállítású, hogy a levetett bomba a földtől kb. 100—400 m.-re robbanjon A felrobbant bomba, rendesen mustárgáz töltetének cseppjei 100—100 m, sugarú körön belül mindenkit és mindent veszélyez­tetnek. Az üvegből, vagy más törékeny anyagból készült bomba teste hengeres, vagy palack alakú, súlya 1—2 kg., tartalma rendesen mustárgáz. Gyújtója, egyenesben ve­zetője nincsen. nemű-, cseppfolyós- és szilárd halmazállapotú vegyi, anyagokat közös gyűjtőnéven harcgázoknak­­nevezzük. A harcgázokkal a gyakorlatban gáz, gőz, füst, vagy csepp alakjában találkozunk, amely alakot, illetőleg halmaz­állapotot robbantással idézik elő. A levegővel elkevere­dett gáz, gőz és füst közvetve hatnak úgy, hogy az ana­tómiai kapukon, szájon, orron és szemen át a szervezet­be jutnak és ott tulajdonságaiknál fogva különféle kó­ros tüneteket, elváltozásokat okoznak. A fül csak akkor anatómiai kapu, ha a dobhártya lyukas. Közvetlen hatás alatt azt értjük, amikor a harcgáz gőze, vagy cseppje a test külső részére: bőrre, szemre és körmökre­ hat. A végtelenül apró, aránylag gyorsan mozgó mole­kulákból álló gázfelhő, az apró folyadékrészecskékből 8. ábra. „Kétkamrás“ gázbomba. 7. ábra. „Detonátoros“ gázbom­iba. 5

Next